Nem kapnak állatóléti támogatást a bivalytenyésztők, holott a bivaly őshonos magyar faj, szemben a kék belga szarvasmarhával – sérelmezik az érintett szakemberek.
Két, teljesen új intézkedéssel is támogatja a hazai állattenyésztés fenntarthatóságát az Agrárminisztérium. Megjelent ugyanis az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem kompenzációs kifizetésére, valamint a húshasznú szarvasmarha állatjóléti támogatására kiírt vidékfejlesztési pályázat – mondta Feldman Zsolt államtitkár egy csütörtöki rendezvényen. Ez utóbbival kapcsolatban azonban felszólaltak a bivalytenyésztők, akik sérelmezik, hogy ezúttal miért maradtak ki a lehetőségből, hiszen eddig a marhákkal kapcsolatos kötelezettségek és támogatások mindig vonatkoztak rájuk is.
„Ha jár a brüsszelieknek, ha jár nálunk is a kék-belga szarvasmarhának, amihez egyébként semmi köze Magyarországnak, akkor egy magyar őshonos állatnak miért nem járhat?” Ezt a kérdést tette fel az Agrárminisztériumnak a Magyar Bivalytenyésztők Egyesülete elnöke.
„Feldman Zsolt államtitkár úrral személyesen beszéltem, azt mondta, kimaradt a bivaly, de nem tudta megmondani, kinek a hibájából; nem lett beadva, nem lett beárazva, ahogy ő mondta” – vázolta a problémát az InfoRádióban Rózsa Péter. Úgy tudja, később lehet ilyen forrás, de a mostani döntést „nem lehet visszacsinálni”, mert nem készült hozzá költségvetés.
A szakember szerint legalábbis bosszantó, hogy váratlanul kimaradtak, miközben a bivaly a „modernizált” magyar tarka szarvasmarhánál sokkal régebben honos, ráadásul úgy tartják most is, mint több száz éve, nemzeti parkokban is lehet velük találkozni.
Tavaly 4030 bivalytehénre kaptak támogatást, a mostani állomány körülbelül 5000, tehát „nem egy eget rengetően nagy szám, ami a költségvetést megrázta volna”, jegyezte meg Rózsa Péter.
„A most induló, új állatjóléti támogatásból a bivaly ki lett hagyva, de más állatfajokra kaptunk, például sertésre vagy kis kérődzőkre, ennek a mintájára lett kiterjesztve a támogatás most a húsmarhákra is” – magyarázta. (Érdemes tudni, hogy a kék-belga fajta kifejezetten húsmarha, azaz „nagy húskihozatalú” állat, míg az őshonos bivaly nem ad ennyi húst, így rosszabb gazdasági mutatókkal rendelkezik, ám védettsége miatt nemzeti jelentőséggel is bír, a parlament védetté is nyilvánította.)
A kimaradással viszont a bivalytenyésztők versenyképessége csökken, nekik saját költségből kell mindent megoldani, míg például a kék-belga szarvasmarha tenyésztői, akiket amúgy is támogatnak „a nyugati világból” is, most a magyar államtól is kapnak segítséget – fogalmazta meg Rózsa Péter a számukra fájó helyzetet.
Az InfoRádió megkereste az Agrárminisztériumot is. A szaktárca írásban közölte, hogy az április 25-én meghirdetett pályázatot a Magyar Állattenyésztők Szövetségével közösen tervezték meg, és „mivel az uniós elvárások hosszabb időszak alatt előállítható fajspecifikus számításokat várnak el a támogatással kompenzálható költségek alátámasztására, nem áll módunkban a bivalyfaj beemelése a húsmarha fajták mellé”.
Az Agrárminisztérium szerint hozzávetőleg 4000 húsmarhatartó részesül majd támogatásban, ugyanakkor éppen most készítenek elő két új pályázatot a bivalytartó telepek korszerűsítésének finanszírozására.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
