Az óesztendő utolsó napján Zágonban a faluvégen Veres Katalin különös látványra lett figyelmes: egy fiatal gólya álldogált az egyik villanyoszlopra épített gólyafészekben. A pillanatot meg is örökítette, és a képet megosztotta közösségi oldalán.
Szakértők szerint az elmúlt években egyre gyakoribbá váló gólyaáttelelések hátterében általában nem egészségügyi problémák állnak. Sok esetben tökéletesen röpképes madarak maradnak itthon, amit a megváltozott éghajlati viszonyok és a késői pótköltések magyarázhatnak. Az augusztus végén elvonuló szülők magukra hagyják a későn kelt fiókákat, akik így itthon maradnak a hideg időszakra.
Egy gólya egészségi állapotáról a legjobb visszajelzést a röpképesség adja. Ezt egyszerűen ellenőrizhetjük: ha a madár felrepül, amikor megközelítjük, akkor nincs probléma. Ugyanígy, egészségesnek tekinthetők azok a példányok, amelyek a fészekben vagy más magas helyen – például kéményen vagy tetőgerincen – tartózkodnak. Ha viszont a madár csak ugrálva próbál menekülni, vagy röpképessége korlátozott, az sérülést vagy legyengült állapotot jelezhet.
Amint Veres Katalin elmondta, a gólyát először november 10-én látta Zágonban, azóta folyamatosan vándorol, fel-feltűnik, de nem igazán lehet meghatározni a pontos „lakhelyét”. Az, hogy a gólya folyamatosan vándorol, arra utal, hogy röpképes, így befogására nincs szükség, és technikailag nem is lehetséges, mondta Kelemen László, a Rara Avis Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnöke, amikor pár évvel ezelőtt egy hasonló eset kapcsán kérdeztük. A nyílt területeken kihelyezett madárfogó hálókat könnyen elkerülik, és éjszakai szálláshelyeiken is éberen figyelnek, ezért a közelükbe sem lehet férkőzni.
Nyáron a gólyák étrendje rendkívül változatos: rovarokat, férgeket, halakat, békákat, kígyókat, kisemlősöket, sőt, énekesmadarak tojásait és fiókáit is fogyasztják. Télen, amikor a rovarok eltűnnek és a vizek befagynak, az áttelelő gólyák elsősorban egerekből és pockokból tartják fenn magukat, melyeket szántóföldeken és gyepeken találnak. Így hát az enyhébb teleken a gólyák emberi segítség nélkül is boldogulnak, de ha kemény fagyok vannak és vastag hótakaró borítja a tájat, szükség lehet az emberek beavatkozására. Ilyenkor belsőségeket – például sertésszívet, vesét vagy hájas nyesedéket – ajánlott adni nekik, ami megfelelő energiát biztosít a hideg napokra. Az etetőhöz szoktatott madarak közel engedik magukhoz gondozójukat, így szükség esetén bokros vagy nádas területen megpróbálhatók befogni.
A Román Madártani Társaság (Societatea Ornitologică Română – SOR) 2024. december 2-án kampányt indított a fehér gólya (Ciconia ciconia) népszerűsítésére, hogy 2025-ben az év madarának nyilvánítsák. A kampány indoklása szerint a fehér gólya az év ezen időszakában ritka látvány Romániában, hiszen általában Afrikában tölti a telet.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
