Olvasóink már megszokhatták, hogy év elején e rovatban az előző év lapunkban is közölt legfontosabb gazdasági híreit, eseményeit elevenítjük fel. Általánosan megállapítható, hogy a választási szuperévben a gazdasági folyamatok is jobbára ennek jegyében zajlottak.
Január
Téves becslések. Az év első kormányülése után a miniszterelnök 3,4 százalékos, az unió második legmagasabb gazdasági növekedését ígérte 2024-re, a beruházások éveként a GDP 7 százalékának megfelelő összeget, 120 milliárd lejt irányoztak elő ilyen kiadásokra (év végére a GDP-arányos hiány meghaladta ezt az összeget). Marcel Ciolacu az államapparátus karcsúsítását mandátuma egyik prioritásának nevezte (az állami aparátus azonban tovább hízott). Az ígért szabad közlekedési övezethez való teljes csatlakozás viszont – igaz, az idei év első napjára – megtörtént. Ugyanakkor bejelentették: százezer, az Európai Unión kívüli vendégmunkás dolgozhat 2024-ben Romániában.
Vállalkozói terhek. Kézdivásárhely egyik legismertebb vállalkozója, a szállodát és vendéglátóhelyet működtető Hegedűs Ferenc szerint az év elején érvénybe lépett intézkedések, mint például a kisvállalkozók új besorolása, ami egyben a forgalom után fizetendő adók emelését is jelentette, rossz a vállalkozónak, de rossz az államnak is, hiszen kevesebb adót fognak behajtani.
Tiltakozó megmozdulások. Spontán szervezésben a háromszéki gazdák és fuvarozók is csatlakoztak az országszerte kirobbant megmozdulásokhoz. A 11-es országúton felvonulással tiltakoztak az ágazatokat súlyosan érintő intézkedések ellen, a drága üzemanyag miatt, a biztosítási díjak, az üzemanyagra kivetett jövedéki adó növelése és az országon áthaladó, havi többmillió tonnányi ukrán gabona piactorzító hatásai ellen. A háromszéki gazdák negyvenkét pontban fogalmazták meg követeléseiket. • A mintegy két hétig tartó tiltakozási hullámra a kormány a hónap végén reagált. Egyebek mellett hektáronként 100 eurós támogatást hagytak jóvá az ukrajnai háború következményei által sújtott gazdák számára, állatonként 100 eurós támogatást kapnak a szarvasmarha-tenyésztők, a sertéseket, illetve szárnyasokat nevelő gazdák pedig „arányos” támogatásban részesülnek. A kormányfő azt ígérte: literenként 2 lejre emelik a mezőgazdasági felhasználású gázolaj szubvencióját. • A tüntetést végül február 2-án egy, a követelések rendezése érdekében létrehozott tárcaközi bizottság felállításával szüntették be.
Február
Terjeszkedő vállalataink. A Bertis csoport – miközben több mint harminc éven át a folyamatos fejlődés-bővülés stratégiáját választva a régió egyik meghatározó élelmiszergyártója és -forgalmazója, emellett pedig a vendéglátásban is érdekelt vállalkozássá nőtte ki magát – Magyarországon is működtet egy logisztikai hálózatot, saját gyártású hústermékeit pedig külön a magyarországi piacra kifejlesztett védjegy, a Székely Csemege név alatt kínálja – számoltunk be a Bertis Hungary Kft. névre keresztelt leányvállalat történetéről Berszány Tiborral, a csoport alapító tulajdonosával és az irányításban a stafétabotot fokozatosan átvevő leányával, Imreh-Berszány Krisztinával folytatott beszélgetésünkben.
Kisebb növekedés. 2,9 százalékra mérsékelte a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó várakozását az Európai Bizottság (EB). A román kormány 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, a Világbank pedig 3,3 százalékkal. Az EB 2023-ra 2,2, 2024-re 3,1, míg 2025-re 3,4 százalékos román GDP-növekedést vetített előre, de 2023-ban 1,8 százalékra lassult a bővülés, amit az EB a magas inflációnak és ezzel összefüggésben a magánhitelek csökkenésének, a belső kereslet visszaesésének tulajdonít. A GDP-növekedéshez idén is a beruházások járulnak hozzá leginkább – volt olvasható az előrejelzésben.
Megyei költségvetés. Elfogadták az összesen 537 millió lejes megyei költségvetést. A főbb sarokszámai: 180 millió lej egészségügyi célokra, 76 millió lej megyei utak – összesen 263 kilométer – karbantartására, korszerűsítésére, 64 millió lej gyermekvédelmi és szociális hálózatra, 37 millió lej kultúrára, sporttevékenységek és egyházak támogatására.
Kölcsön. Hízik az államadósság, a kormány újabb 4 milliárd eurós hitelt vett fel az előző kölcsönök kamatterheinek törlesztésére.
Elismerés. Magas szintű elismerésben részesült Bartha János nyugalmazott háromszéki mezőgazdasági mérnök, aki a Romániai Zöldség- és Gyümölcstermesztők Országos Szövetségének díját vehette át.
Azonnali átutalás. Az Európai Unió Tanácsa elfogadta az EU-ban és az Európai Gazdasági Térség országaiban euróban történő azonnali átutalásokra vonatkozó rendeletet. Ez lehetővé teszi, hogy az utalást követően az összeget tíz másodpercen belül jóváírják magánszemélyek és vállalkozások számláin egyaránt a nap bármely szakában, munkaidőn kívül is, függetlenül attól, hogy az utalás országon belüli vagy egy másik EU-tagállamba irányul. Az EU-ban letelepült olyan fizetési szolgáltatók, amelyek szabványos, euróban történő átutalást biztosítanak – például a bankok –, kötelesek felajánlani az azonnali fizetések euróban történő küldését és fogadását. A díjak ezesetben sem lehetnek magasabbak, mint a normál átutalásoké. Az új szabályok egy átmeneti időszak után léptek életbe.
Március
Uniós források. 2023-ban külső forrásból és az újjáépítési alapból (PNRR) finanszírozott beruházási kiadások aránya lényegesen magasabb volt, mint a nemzeti forrásból származóaké, vagyis a GDP 5,9 százalékára tehető közberuházások 3,6 százalékpontjának megfelelő befektetést az európai alapokból finanszíroztak – tette közzé Cristian Popa, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja. Ennek köszönhetően sikerült elkerülni a recessziót. 2024-ben az európai programok által finanszírozott beruházások közel 16 milliárd eurót, vagyis a GDP hozzávetőleg 5 százalékát tették ki. Összességében az elmúlt 17 évben, amióta Románia az Európai Unió tagja, nettó 62 milliárd eurót meghaladó összeg érkezett az országba az uniós költségvetésből.
Ismét Verespatak. Románia megnyerte a Gabriel Resources által indított pert. A kanadai vállalat azért hívta perbe az országot és követelt 6,7 milliárd dolláros kártérítést, mert állítása szerint rengeteget veszített azzal, hogy Bukarest – korábbi ígéreteivel szemben – mégsem engedélyezte a verespataki ciántechnológiás aranykitermelést. A nyertes per azonban botrányt is hozott, mert mind a miniszterelnök, mind a pénzügyminiszter korábban a per elvesztését vizionálta, aminek következtében a tőzsdén jegyzett cég értéke jelentősen, csaknem duplájára nőtt.
Érdekszövetség. Több kézdivásárhelyi üzletember kezdeményezésére megalakult a Kovásznai Vállalkozások Munkáltatói Szervezete. A kezdeményezés célja a vállalkozók érdekeinek általános képviselete, ugyanakkor szaktanácsadási, egyeztetési, egységes fellépési célokat is kitűztek maguk elé.
Éledő turizmus Kovásznán. A 2019-es turisztikai csúcsot követő, a koronavírus-járvány okozta mélyrepülés után ismét felívelőben a fürdőváros vendégforgalma – derült ki a fürdőváros polgármesteri hivatalának kimutatásából, amelyet Gyerő József polgármester közösségi oldalán osztott meg. A kimutatás szerint Kovászna 2663 szálláshelyén 2023-ban 65 265 turistát láttak vendégül, 7842-vel többet, mint a járvány előtti 2019-es évben.
Nagy beruházás. A szépmezői ipari park eddigi legnagyobb befektetését valósítja meg az elkövetkező két évben a fél évszázados múltra visszatekintő magyarországi Xanga Investment & Development cégcsoport. Az ipari, logisztikai és szolgáltatólétesítmények kialakításával, fejlesztésével foglalkozó csoport 15 millió eurós beruházást tervez, a két, több ezer négyzetméteres multifunkcionális csarnok elsősorban ipari termelést folytató vállalatok számára jelenthet megfelelő terepet üzemük, gyáruk beindítására.
Államadósság. Megközelítette az ötven százalékot (48,9) a 2023-as GDP-arányos államadósság éves szinten, vagyis az adósság 782 milliárd lejt tett ki, ami 116 milliárd lejes növekedést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest.
Lemaradás. Románia 14,9 milliárd euró lehívására lett volna jogosult, azonban csak 9,4 milliárd eurót hívott le a helyreállítási terv alapjaiból – közölte az Európai Bizottság témáért felelős munkacsoportjának vezetője Bukarestben.
Figyelmeztetés. Románia gazdasága a költségvetési hiány és a külkereskedelmi deficit miatt továbbra is sebezhető – állapította meg elemzésében az Európai Bizottság. Az úgynevezett riasztási mechanizmus keretében leszögezik, a folyó fizetési mérleg magas hiányának egyik fő oka a nagy költségvetési deficit, amelyet az elmúlt években nem sikerült kellőképpen korrigálni. A magas költségvetési hiány a külső adósság növekedésével jár, így Románia még inkább függővé válhat a külső finanszírozási forrásoktól, ami sebezhetővé teszi a befektetői bizalom változásával és a külső sokkokkal szemben.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
