A testület úgy ítélte meg, hogy a Kúria jogosan, az Alaptörvényben foglaltaknak megfelelően utasította vissza az ALS-betegségben szenvedő alkotmányjogász egyik népszavazási kérdését.
Az Alkotmánybíróság teljes ülése döntött Karsai Dániel népszavazási kezdeményezéséről – írja a 24.hu. Az ülés elutasította a Kúria végzése elleni alkotmányjogi panaszt.
Az ALS betegségben szenvedő alkotmányjogász azt követően kért felülvizsgálatot, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nem hitelesítette az általa benyújtott népszavazási kezdeményezés egyik kérdését:
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Büntető Törvénykönyv öngyilkosságban közreműködést bűncselekménnyé nyilvánító szabályát, hogy az ne vonatkozzon azon teljes cselekvőképességgel rendelkező személyeknek nyújtott segítségre, akik gyógyíthatatlan, számukra elviselhetetlen mértékű fizikai vagy mentális szenvedést okozó és emiatt az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen, halálos betegségben szenvednek és állapotukban nem várható javulás?”
A Kúria helybenhagyta a határozatot, mondván, egy érvényes és eredményes népszavazás olyan törvény megalkotására kényszerítené az Országgyűlést, amely sértené a jelenlegi Alaptörvényt. Az alkotmányjogász ezt úgy értelmezte, hogy a Kúria kötelességé tette az életet azoknak is, akiknek az élete csak értelmetlen szenvedés halálos betegségük miatt.
A benyújtott alkotmányjogi panaszban jelezte, hogy szerinte a Kúria a népszavazási kérdést nem az Alaptörvénynek megfelelően értelmezte, megsértette alapjogát a tisztességes eljáráshoz, élethez, az emberi méltósághoz. Azzal érvelt, utalva egy korábbi alkotmányjogi határozatra utalva, hogy az önrendelkezési jog része, ha egy gyógyíthatatlan beteg élete szenvedésekkel teli hátralevő részét nem akarja végigélni, az életvégi döntés nem sérti az élethez való jogot, ellenkezőleg: bizosítja, hogy az élet az egyén élete végig méltóságteljes érték maradjon.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a népszavazásra javasolt kérdésben alkotmányjogilag jelentős kérdés annak megítélése, hogy alkotmányosan dekriminalizálható-e az emberi élet védelmét célzó büntető tényállás, illetve felveti a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét az indítványban foglaltak alapján, hogy a népszavazási kérdés alkotmánykonform tartalommal is értelmezhető lett volna, melynek vizsgálatát a Kúria elmulasztotta.
A Kúria az Alaptörvénnyel összhangban álló döntést hozott az Alkotmánybíróság szerint, amikor úgy foglalt állást, hogy a népszavazásra feltenni szándékozott kérdés nem felel meg az Alaptörvényben és a népszavazási törvényben a kérdéssel szemben támasztott, a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményének, nem alkalmas a népszavazás rendeltetésének megfelelő népszavazás megvalósítására.
Az Alkotmánybíróság szerint az ügyben szereplő népszavazási kérdés ellentétes az Alaptörvény azon rendelkezésével, hogy nem lehet népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, a Kúria az Alaptörvénnyel összhangban álló döntést hozott, ezért alkotmányjogi panaszt elutasította.
Sulyok Tamás köztársasági elnök korábban elutasította Karsai Dánielt, aki azt kérte az államfőtől, hogy nyilvánosan nyilatkozzon arról, kegyelemben részesíti az embertelen szenvedésnek kitett halálos betegek életvégi döntéseinek végrehajtásában segédkezőket.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
