A monetáris transzmisszió erősítése kulcskérdés, ezért a jegybank a likviditás szűkítéséről döntött három intézkedéssel, amelyek a kötelező tartalékráta érdemi emelése, a rendszeres diszkont kötvény és egy hosszú lejáratú betéti eszköz bevezetése – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke online háttérbeszélgetésen kedden a 100 bázispontos kamatemelést követően.
Kiemelte: a cél az, hogy a rövid oldali kamatszintek még turbulens pénzpiaci környezetben is a jegybanki irányultsággal összhangban alakuljanak.
Az új eszközök kamatozása a jegybanki alapkamathoz kötött, az alapkamat irányadó státusa nem változott a friss döntésekkel – jegyezte meg.
Az alelnök tájékoztatott arról, hogy a kötelező tartalékráta emelése olyan módon fog megtörténni, hogy lesz egy kötelező napi minimális tartalékszint, ami a jelenlegi 1 százalék helyett 5 százalék lesz a bankrendszer számára. Ezen minimális szint fölött lesz választható tartalékráta, amelyről a bankok dönthetnek – tette hozzá.
Beszélt arról is, hogy az előrejelzések szerint az őszi hónapokban az infláció még emelkedő pályán marad, azonban az áremelkedést egyre nagyobb arányban a monetáris politika hatókörén kívüli tényezők – például energiaárak, aszály – okozzák.
Az orosz-ukrán háború, a szállítási láncok akadozása és a magas nyersanyagárak miatt a világban a recesszió kockázata növekszik – figyelmeztetett.
A magyar gazdaság a második negyedévben – amely már teljes egészében háborús negyedév volt – élénken, 6,5 százalékkal nőtt, ugyanakkor a magas frekvenciás adatokból már június eleje óta láthatók a lassulás jelei – fejtette ki.
Az infláció további emelkedése és az inflációs kockázatok elhúzódása szükségessé teszi a szigorítási ciklus határozott folytatását – összegezte.
Megerősítette, hogy az 3 százalékos inflációs cél elérése szempontjából kulcsfontosságú a másodkörös inflációs hatások kivédése és az inflációs várakozások horgonyzása.
Arra az újságírói kérdésre, hogy az infláció mikor tetőzhet, Virág Barnabás megjegyezte, hogy nagyon sok a bizonytalansági tényező, de az már látszik, hogy az év végéig folytatódik az infláció emelkedése, pontosabb képet a szeptemberi inflációs jelentés adhat. Szerinte a stagfláció – magas infláció és recesszió egyidőben – szempontjából az európai gazdaságokban meghatározó, hogy az energiaárak hogy fognak mozogni, egyelőre naponta-hetente változik a helyzet.
Az inflációs kilátások és az Európai Unióval való megállapodás függvényében dől el, hogy mikor és mekkora mértékű kamatemeléseket szükséges még végrehajtani – mondta.
A három bejelentett lépés hatásáról szólva úgy fogalmazott, hogy azok a jelenlegi likviditásnak „legalább felét, reményeik szerint több mint felét” lekötik. „Ha a likviditást az egyhetes betéti állományban tartott összeg formájában értelmezzük, akkor az 9500-9700 milliárd forint”, ennek legalább feléről van szó – tette hozzá.
A diszkontkötvényekről és az új jegybanki betétről a következő napokban egyeztetéseket folytatnak a piaci szereplőkkel, ezt követően tájékoztatnak a részletekről – közölte.
Arra az elemzői kérdésre, hogy a régiós szinten magasnak számító magyar kamatok mennyire foghatják vissza a növekedést, az alelnök emlékeztetett arra, hogy a kamatemelés Magyarországon hamarabb kezdődött, mint a régió többi országában, ennek megfelelően a ráta is magasabb. Hangsúlyozta, hogy a fenntartható gazdasági növekedése feltétele az infláció megfékezése és csökkenő pályára állítása.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
