A sorozás visszaállítását sürgeti két balti ország elnöke a NATO-tagok körében. Edgars Rinkevics lett és Alar Karis észt államfők szerint folyamatosan növekszik az orosz fenyegetettség, és fel kell készülni egy esetleges katonai konfrontációra a keleti nagyhatalom, valamint a védelmi szervezet között. Rinkevics a javaslatairól a Financial Times brit gazdasági napilapnak adott interjújában beszélt: a lett elnök a kiadásokban a hidegháborús korszakhoz való visszatérést sürgette, továbbá vitát kezdeményezett a kötelező katonai szolgálat bevezetéséről annak érdekében, hogy a védelmi erők létszámát is növelni tudják.
Elismerte, hogy a katonai vezetők körében nemigen népszerű a kötelező katonai szolgálat, inkább a teljesen professzionális erők mellett teszik le a voksukat, ugyanakkor a katonai szolgálat az utóbbi időben egyre népszerűtlenebbé vált, és a nemzeti hadseregek több országban létszámgondokkal küzdenek. „Senki sem akar harcolni. A probléma viszont az, senki nem akarja, hogy megszállják [országát], és senki nem akarja, hogy ugyanaz megtörténjen itt, mint Ukrajnában” – fogalmazott.
Karis is konkrét javaslatokkal állt elő, az észt elnök szerint érdemes lenne megfontolni egy speciális adó bevezetését, melynek összegét a katonai beszerzésekre fordítanák. Álláspontja szerint Európának arra kell törekednie, hogy a védelmi kiadások összege az amerikai értékekhez közelítsen, ami a jelenlegi kiadások több mint kétszeresét jelenti. Kiemelte, az Egyesült Államok a NATO-n belül a teljes védelmi kiadás 68 százalékát teszi ki, tavaly 860 milliárd dollárt költött, szemben az európai tagállamokkal, valamint Kanadával, melyek együtt 404 milliárd dollárt fordítottak védelemre. Rinkevics egyébként szintén kevesli a védelmi kiadások mértékét, arra is utalt, nem minden ország éri el a NATO-célt, miszerint a GDP legalább két százalékát kell védelemre fordítani.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
