A kormány elszánt arra vonatkozóan, hogy januártól 200 ezer forintra emelkedjen a minimálbér – nyilatkozta az M1 Híradójának a pénzügyminiszter. Varga Mihály arról is beszélt, hogy a fizetésemelés csökkentheti a munkaerőhiányt, erősítheti a fogyasztást, mindez pedig lendületben tarthatja a gazdaságot. A kérdésben heteken belül megszülethet a megállapodás.
Hozzávetőleg két és félmillió munkavállalót érint, hogy jövőre a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezerre nő. Ez mintegy 20 százalékos emelkedést jelent. Így jövőre a legkisebb bér is nagyobb lesz, mint az átlagbér volt a baloldali kormányzás idején. Az M1 Híradó információi szerint a minimálbérrel kapcsolatos egyeztetések a kormány, a munkaadók és a munkavállalók között már a végéhez közelednek, akár már november elején megállapodhatnak.
A pénzügyminiszter az M1 Híradónak arról beszélt, hogy több minden is indokolja ezt az intézkedést, például az, hogy amikor dinamikusan bővül a gazdaság, akkor legyen elegendő munkaerő. Fontos az is, ha emelkednek a bérek, akkor erősödik a fogyasztás is, ami GDP-növekedés egyik hajtómotorja. Annak érdekében, hogy a vállalkozásoknak ne okozzon gondot a bérek emelése, a kormány több segítséget is nyújt. „A tárgyalópartnereinknek, a munkaadóknak és a munkavállalóknak elmondtuk, hogy mit tudunk vállalni a költségvetés oldaláról; 1,5 százalékos szakképzési járulék csökkentést, 2,5 százalékos szociális hozzájárulási adó csökkentést, ez összesen egy 4 százalékos nagyon komoly tehercsökkenést jelent a munkaadói oldalról. És ehhez szeretnénk még hozzátenni egy olyan vállalkozói támogatást, ami a vállalkozások speciális adójánál, az iparűzési adónál adna további lehetőséget” – fogalmazott Varga Mihály.
Ez utóbbi azt jelentheti, hogy a kormány az önkormányzatok költségvetési helyzetét is figyelembe véve megfontolja azt a korábbi kamarai javaslatot, amely a helyi iparűzési adó megfelezését kiterjesztené 2022-re. Ezzel az intézkedéssel a magyar munkavállalók kétharmadát foglalkoztató kis- és középvállalkozások 150 milliárd forintot takaríthatnának meg. Ennek több mint háromszorosa, hozzávetőleg 500 milliárd forint maradna a vállalkozásoknál a szakképzési járulék és a szocho csökkentésével. Így összesen mintegy 650 milliárd forintot fordíthatnak a cégek bérfejlesztésekre. „
Nyilván, hogyha a minimálbér emelkedik, hogyha a garantált bérminimum emelkedik, akkor ezért az a többi bérre is van pozitív hatással” – tette hozzá a pénzügyminiszter.
Vagyis, egy tempós, kétszámjegyű átlagbér növekedésre lehet számítani jövőre. Az elemző szerint ugyanakkor nemcsak az számít, hogy hó végén mennyivel több fizetést kapunk majd, hanem az is, hogy ez a többlet mennyit is ér valójában. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője szerint a 20 százalékos minimálbér emeléssel az átlagbérek is 10-12 százalékkal nőhetnek, ami az infláció jelenlegi szintjével számolva is magasabb reálbért jelent. Fontos, hogy a minimálbér-emeléssel együtt növekszik az álláskeresési járadék, az álláskeresési segély, a keresetpótló juttatás, a az örökbefogadói díj, a rehabilitációs ellátás, a rokkantsági ellátás, a táppénz, a csed és a gyed összege is. Utóbbi például a 2010-es összeg több mint két és félszeresére, 280 ezer forintra nő.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
