Szokatlan szeizmikus aktivitás rázta meg idén Oroszországot. Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (USGS) és a Nemzetközi Szeizmológiai Központ (ISC) adatai szerint 2025-ben drámai mértékben megnőtt a földrengések száma és ereje az ország területén, különösen Kamcsatka térségében.
A statisztikák szerint a 5,0-es magnitúdót meghaladó rengések éves átlaga Oroszországban eddig kevesebb mint 50 volt – idén viszont már megközelíti a 400-at, vagyis tízszeresére nőtt a számuk.
Még aggasztóbb, hogy a 7,0-es magnitúdónál erősebb földrengések is szokatlanul gyakran fordulnak elő: míg korábban évente legfeljebb egy-két ilyen esemény történt, 2025-ben már négy is bekövetkezett:
A július 30-i M8,8-as rengés a hatodik legerősebb volt a modern szeizmológiai megfigyelések történetében. A rengéshez hasonló erejű esemény Kamcsatkán utoljára 1952-ben történt (M9,0), amely akkor 18 méteres cunamit váltott ki, és 2300–14 000 közötti halálos áldozatot követelt.
A megdöbbentő földrengéssorozat után néhány hónappal hat vulkán is kitört egyszerre a Kamcsatka-félszigeten — ilyen jelenséget a tudósok utoljára 1737-ben figyeltek meg, amikor szintén egy M9-es erejű rengés előzte meg a kitöréseket.
Különösen figyelemre méltó, hogy a Krašeninnikov-vulkán is aktivizálódott — ez mintegy 600 év után tört ki újra, mivel legutóbbi ismert kitörése a 15. században történt.
Egy új kutatási jelentés szerint a jelenségek oka az lehet, hogy aktiválódott a szibériai magmatikus köpenycsóva (plume) — egy hatalmas mélységi magmatömeg, amely 250 millió évvel ezelőtt tört ki utoljára, és a tudósok szerint akkor a perm időszak végi tömeges kihalást okozta.
Ha a köpenycsóva valóban újra mozgásba lendült, az óriási nyomást gyakorolhat az eurázsiai kőzetlemezre, ami magyarázhatja a hirtelen és erőteljes szeizmikus aktivitást Oroszországban.
A témáról szóló részletes jelentés itt olvasható.
A szakértők szerint a helyzet nem pánikot, hanem felelősségteljes felkészülést igényel. Bár a legtöbb földrengés és vulkánkitörés távoli területeken történik, az események globális klímahatásokat is kiválthatnak.
Ahogy a jelentés fogalmaz:
„A felkészültség nem a félelem, hanem a felelősség kérdése.”
GeoCenter, Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
