Az Új Ember idei harmincadik számát ajánljuk olvasóink figyelmébe, melyben három anyagban is foglalkozunk a nagyszülők és az idősek második világnapjával.
Ferenc pápa rendelkezése szerint minden évben megünnepeljük a nagyszülők és idősek világnapját. A július 24-i ünnepre készülve otthonában beszélgettünk Tardy László karnaggyal, aki hosszú és sikerekben gazdag pályafutása után 2020 decemberében vonult nyugdíjba a budavári Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templomból, valamint feleségével, a szintén zenész Tarkó Magdával. A házaspár a az interjúban arról vall, hogyan élik meg a nagyszülőség és az időskor örömeit és nehézségeit.
Ugyanehhez a témához kapcsolódva beszélgettünk Somogyiné Petik Krisztina pszichológussal a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanárával az időskor kincseiről és kihívásairól. A pszichológus az interjúban többek között azt hangsúlyozza, hogy a fejlődéslélektan kutatói a spirituális tanítókkal egybehangzóan azt állítják, hogy a személyiség kiteljesedése nem lehetséges fiatalkorban, ehhez valamennyi életszakaszra szükségünk van. Minden életkor értékes.
Három ukrán menekült család kapott lehetőséget egyhetes testi-lelki felüdülésre a Katolikus Szeretetszolgálat (KSZ) bakonyszücsi Lelki Rehabilitációs Otthonában. A július 14-i zárónapon Vajda Norbert, a KSZ főigazgatója is köszöntötte a családokat. Az egyedülálló segítségről és a bakonyszücsi otthonról készült riportunkat egyaránt olvashatják a lapban.
A Mértékadó kulturális mellékletben interjút olvashatnak Hernádi Mária irodalomtörténésszel, a PPKE BTK Vitéz János Tanárképző Központja adjunktusával a száztíz évvel ezelőtt, 1912. május 9-én született Ottlik Gézáról.
Az író életművének kutatója többek között azt mondta a magyar prózairodalom kiemelkedő, világirodalmi rangú alkotójáról, hogy „a gyógyulás, a szabadulás, a hazatalálás és a feltámadás (vagy továbbélés) számára az az origó, ahonnan történeteit elindítja, s ahová aztán ugyanezek a történetek vissza is térnek. Ez az origó pedig nem más, mint a küzdelmesen megtalált, de mindvégig megőrzött néző én látószöge”.
Pallós Tamás ezúttal a Margitszigeti Szabadtéri Színpad szezonszemléjét írta meg a Toscától Attiláig című cikkben, s azt is rögzítette, hogy e színpad „legfőbb érdeme, hogy komolyzenei aspektusból itthon ma az egyetlen nemzetközi szinten mérhető nyári játszóhely.”
Schmidt Egon pedig a Természetrajz rovatban a „nemszeretem” állatokat mutatja be, olyanokat, mint a kígyó, a béka, az egér, a denevér, a pók, a szőrös hernyó… – ezeket az egyébként teljesen ártalmatlan állatokat nagyon sokan utálják, vagy félnek tőlük.
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
