Vagy az előszobájában? Jelentheti-e a legnagyobb uniós államok vezetőinek a kijevi látogatása és egyértelmű üzenete azt, hogy hamarosan társutasunk lesz az Európai Unióban a keleti szomszédunk? Aligha. Inkább csak amolyan buzdítás volt ez a francia, a német és az olasz vezetőktől, hogy igen, várunk oda titeket is, de addig még nagyon sok idő telik majd el, amíg megérkeztek.
Nem így fogalmaztak természetesen, inkább úgy, hogy biztatásnak hangozzék, erre van ugyanis a legnagyobb szüksége az ukrán népnek. Hogy is mondta bő egy hónappal ezelőtt Zelenszkij elnök? Uniós perspektívát kell adni népének. Valóban, de a gyorsított eljárás elképzelhetetlen. Már csak azért is, mert nemcsak a mostani, de még a háború előtti ukrajnai helyzet is összehasonlíthatatlanul rosszabb volt, mint a közép-európai országok helyzete, és mégis hány év kemény munkája kellett ahhoz, hogy az unióban rábólintsanak tagságunkra.
Engem végül is elsősorban az érdekelne, hogy mit is mondtak Zelenszkijnek a nagyok. Vajon őszinték voltak, vagy hitegették. Azt mondták, hogy egy-két év, vagy azt, hogy egy-két évtized. Ami a reális.
A hitegetéssel és az őszintétlen beszéddel igen megjárták az ukránok, hiszen éveken keresztül NATO-tagsággal hitegették őket, s lám, mi lett belőle. Háború.
A másik dolog, hogy nagyon sokan várnak bebocsátásra az unió kapujában. Van öt tagjelölt ország: Szerbia, Észak-Macedónia, Montenegro, Albánia és ugyan az első helyre kellett volna tennem, hiszen a legrégebben ácsorog a kapuban, ez pedig Törökország. Van két potenciális tagjelölt is, Bosznia-Hercegovina és Koszovó. Ez utóbbiak nem, de az előbbiek igencsak hangosak lennének, ha Ukrajnával kivételt tenne az unió. Nem is tesz, igyekezett megnyugtatni a kedélyeket a német kancellár, aki kijevi útja előtt Szkopjeba látogatott, és onnan üzente Brüsszelbe, hogy az Európai Unió azonnal kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával. Nos, már akkor lehetett tudni, hogy a kijevi látogatás fő célja az uniós perspektíva megadása lesz.
A kérdés azonban, hogy mit kértek cserébe Európa leghatalmasabb vezetői? Azt, amit Macron francia elnök mondott korábban, nevezetesen, hogy Kijevnek tárgyalnia kell az oroszokkal?
Hogy induljon már el valamilyen párbeszéd az egymással harcoló felek között, különben tényleg az utolsó ukrán katona haláláig fog tartani ez a háború. Eközben meg térdre rogy Európa is, és majd idegenek építik újra Ukrajnát, mert az annyira áhított uniónak nem lesz se gazdasági, se politikai ereje.
Elgondolkodtató azonban, hogy Ukrajna gyors tagfelvétele alapjaiban rendezné át az arányokat az Európai Unióban, különösen, ha összefogna jelenlegi nagy támogatójával, Lengyelországgal. Márpedig azt biztosan nem szeretné Berlin, Párizs és Róma, hogy a számukra sok gondot okozó V4-ek mellett egy következő, még nagyobb hatalmi centrum alakuljon keleten. Az idő azonban mindent megold, és ez az egyetlen, amit most tudnak a nyugati vezetők is.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2022/25. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
