A TA3 hírtelevízió vasárnapi vitaműsorában Matúš Šutaj Eštok (HLAS) belügyminiszter újra felvetette a régóta feszegetett kérdést a választási rendszer reformjáról, és – nem meglepő módon – vitapartnere, Milan Majerský, a KDH elnöke vevő volt az ötletre. A reform részleteiben azonban eltérőek az elképzelése. Ugyanakkor a hétfőn a pártok reakcióiból világossá vált, hogy az ellenzék egyáltalán nem egységes a kérdésben. A Magyar Szövetség támogatja a felvetést.
Šutaj Eštok a vitaműsorban úgy fogalmazott
„Minden járásnak járna a saját képviselő pozsonyi törvényhozásban, mert akkor tud igazán nyomást gyakorolni a régiók problémáinak megoldására”
Ez magyarul azt jelenti, hogy minimum a képviselők nagyjából felét a 150 tagú parlamentben a 78 járás adná. A tavaly napvilágra került ötletek is vegyes választási rendszerben gondolkodtak, vagyis abban, hogy a képviselők felét a járási/regionális, másik felét országos listán választanák meg a szavazók. Ez hasonló a magyarországi rendszerhez.
A KDH pozitívan viszonyul a HLAS felvetéséhez. Nem csoda, már korábban is szorgalmazta a regionális alapú választási rendszer bevezetését. A párt egyes régiókban erős tud lenni, így a változtatás szinte garantálná számára a parlamenti pozíciót, míg a jelenlegi, országos, egyetlen választási körzet nem – a KDH 2016-tól 2023-ig parlamenten kívüli párt volt, nem tudta megugrani az 5 százalékos küszöböt.
Majerský azonban nem vegyes választási rendszert akar, hanem megyei alapút, vagyis az ország nyolc megyéjében megválasztott képviselők alkotnák a 150 tagú parlamentet. Majerský már fel is szólította a kormányt, hogy kezdjen tárgyalásokat az SK8-cal, a megyék érdekvédelmi csoportjával.
Hétfőn minden zavarosabb lett
Aztán jött a hétfő, és minden jóval bonyolultabb lett. Itt érdemes kiemelnünk, hogy a jelenlegi, egyetlen, országos körzetben működő választási rendszerben a pozsonyi szavazók szavazata jobban tud érvényesülni, mint a régióké.
Emellett a pártlisták is országosak, és a két körülmény együttes hatásaként ma a parlamenti képviselők aránya jóval magasabb, mint ami például Pozsony megye lakosságarányából adódna. Vagyis a fővárosi szavazatok a jelenlegi rendszerben felülreprezentáltak, a nagyvárosi liberális szavazatokból élő pártok nagy örömére.
„Az ellenzéki PS hosszú távon nem zárkózik el a választási rendszer módosításának megvitatása elől, de a jelenlegi kormánypártok terveit nem fogja támogatni. Ugyanis elég megnézni, hogy ki javasolja most és milyen szándékkal ezeket a módosításokat”
– jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Azt is mondta, hogy csak a beterjesztő (vagyis a kormány) miatt „óvatoskodik” a kérdésben.
A progresszívok burkoltan nyitott hozzáállása mögött azt kell látni, hogy a sejtések szerint egy vegyes választási rendszerből a PS elvileg még jól is kijöhet. Jelenleg ugyanis a régiókban is viszonylag jól tud mozgósítani, így valójában mandátumokat tudna nyerni a módosításon, leginkább a többi liberális-jobboldali párt kárára (SaS, Slovensko, Za ľudí, Demokrati).
Sőt, egyesek meg vannak róla győződve, hogy egy vegyes választási rendszer lényegében kétpártrendszerré alakítaná Szlovákiát, ahol érdemben csak a Smer és a PS tudna labdába rúgni, a többi, kis párt csak csapongana a kettő között.
Az SaS nem okozott csalódást
Épp attól tartva, hogy a PS lényegében felszámolná, az SaS határozottan elutasítja a több választókerület létrehozását.
„Nem állja meg a helyét az az érv, hogy ez egy demokratikusabb választási rendszer lenne és javulna a parlamenti képviselet. Mivel a törvények az ország egész területén érvényesek, a szavazóknak jogában áll országos képviselőket választani. Az sem igaz, hogy egy adott kerületből származó képviselő többet tehet a saját régiójáért, mint mások, ezt azoknak a kelet-szlovákiai smeres képviselőknek a tevékenysége is cáfolja, akik hosszú évek óta parlamenti képviselők, de egyáltalán nem tettek semmit a keleti régiókért”
– jelentette ki Branislav Gröhling, az SaS elnöke.
A háttérben azt kell látni, hogy mivel párt szavazói szinte (de nem teljesen) Pozsonyra összpontosulnak, minden olyan módosítás, ami veszélyezteti a pozsonyi szavazatok felülreprezentáltságát, az SaS-t gyengíti, sőt, akár a parlamenti küszöb alá is szoríthatja. A párt már jelenleg is haldokol amiatt, hogy nullához közelít azon politikai témák köre, ahol más véleményen van, mint a PS – és átpártolnak a látszólag erősebb PS-hez a szavazói.
A Magyar Szövetség üdvözli az ötletet
A parlamenten kívüli Magyar Szövetség helyesli a választási rendszer módosításának felvetését, mert megítélése szerint a jelenlegi nem tükrözi a regionalizmus elvét és hátrányos helyzetbe hozza a déli és a keleti országrészeket – közölte a párt hétfőn.
Az MSZ arra alapoz, hogy a tavalyi előrehozott választáson négy magyarlakta megyében, Nagyszombat és Nyitra megyében is elérte az 5 százalékos „küszöböt”, de országosan persze nem. Vagyis számára a KDH és a HLAS javaslata egyaránt hozhatna biztos mandátumokat.
A belügy már csillapítja a kedélyeket
Az biztos, hogy Šutaj Eštok érzékeny témát tett az asztalra, és hétfőn mintha már épp eltüntetni akarta volna javaslatait az aktuálpolitikai menüből.
A Belügyminisztérium hétfőn kiadott közleményében leszögezte, hogy bármilyen választási rendszer módosításával kapcsolat javaslat szakmai vita és a parlamenti pártok akaratának kérdése.
Vagyis, a „szakmai vita” ideje alatt bármeddig lehet húzni a kérdést. Valószínű tehát, hogy nem ez lesz a prioritása a kormánykoalíciónak, hiszen még csak a ciklus első évében vagyunk. Egy ilyen döntésre nagyobb valószínűséggel számíthatunk a választási időszak második felében.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
