Köznevelési és szakképzési intézményvezetők számára szervezett tanévnyitó konferenciát a Katolikus Pedagógiai Intézet (KaPi) augusztus 23-án Budapesten. A Szent Margit Gimnáziumban tartott országos fórumon a 2024/25-ös tanévben várható változásokkal, a KaPi nyújtotta lehetőségekkel ismerkedett meg a 470 intézményvezető.
Az országos katolikus tanévnyitó igazgatói értekezlet résztvevőit elsőként a Szent Margit Gimnáziumot fenntartó Isteni Megváltó Leányai kongregáció nevében Birosz Erika Alfonza tartományfőnök köszöntötte.
A KaPi célja az értekezlettel az volt, hogy téjékoztatást adjon az idei tanév újdonságairól, ezért hívta meg a közoktatási területről Balatoni Katalin köznevelésért felelős helyettes államtitkárt; Merklné Kálvin Máriát, az Oktatási Hivatal főosztályvezetőjét, valamint a szakképzés oldaláról Pölöskei Gábornét, a KIM szakképzésért felelős helyettes államtitkárát; Hudacsek László Péternét, az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) szakmai igazgatóját, és Nagy Zoltánt, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) elnök-helyettesét.
Az erről a szakképzési részről szóló beszámolót hamarosan olvashatják oldalunkon.
A tanévnyitó konferenciát szervező intézet részéről Barcsák Marianna igazgató mutatta be, hogyan kívánnak az új tanévben az intézmények támogatására lenni.
Balatoni Katalin államtitkár kifejezte: a párbeszéd szándékával érkezett az intézményvezetők konferenciájára, és előadásában, miután összefoglalta a következő tanévet érintő változásokat, lehetőséget adott a kérdések feltételére.
Az egyházi iskolákat érintő jelentős változás a továbbképzések területén várható. Jelen szabályozás szerint a 120 óra kötelező továbbképzés felét – 60 órát – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ingyenes, online is elérhető képzési kínálatából kötelesek választani a pedagógusok, a fennmaradó 60 óráról dönthetnek szabadon, és fordulhatnak a KaPi, a Sapientia Szerzetesi és Hittudományi Főiskola vagy akár a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kínálata felé.
Barcsák Marianna jelezte – és ezt az igényt fogalmazta meg a konferencia szünetében több fenntartó képviselője és intézményvezető –, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek erről a kérdésről, tekintve intézményeik sajátos értékrendjét, világnézeti elkötelezettségét.
A kötelezően előírt tízórás továbbképzést illetően Balatoni Katalin elmondta: 33 féle lehetőséget nyújtanak a pedagógusoknak, pedagógiai szakaszonként és tantárgyankénti témákban. Ezt is a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztosítja, online felületen lesz elérhető, amire az iskola regisztrálja a pedagógust. Ez 105 000 pedagógust érint, és 2024. szeptember 1-je és 2025. január 31-e között kell elvégezni.
Nem vonatkozik a kötelezettség az óraadókra, a művészeti oktatókra és a szakképzésben oktatókra. A továbbképzés kötelező, de nem szankcionált, viszont beépül a teljesítményértékelésbe.
Új rendeletet adtak ki a tiltott és a használatában korlátozott tárgyak iskolai használatáról. Arról, hogy mi tartozik a tiltott eszközök közé, Balatoni Katalin összefoglalót készít, amelyet a KaPin keresztül eljuttatnak az intézményvezetőknek.
Európában a 11. ország vagyunk, akik szabályokat állítunk fel a használatában korlátozott eszközökről – mondta a helyettes államtitkár. – A rendelet szigorítást fogalmaz meg. Általános s egyre súlyosbodó probléma a mobiltelefonok használata tanítási időben is. A köznevelési államtitkárság ezt úgy próbálja orvosolni, hogy elrendelte az intézmények felé a mobiltelefonok begyűjtését a tanítás idejére. Így a diákoknak be kell adniuk reggel telefonjaikat, amit a tanítás végeztével kapnak vissza, így azt a szünetekben sem tudják használni. Az intézmények anyagi forrást a telefonok elhelyezésére nem kapnak, és a felelősséget is nekik kell vállalniuk.
A konferencián néhány – 800 fős – iskola kétségeinek adott hangot a telefonok begyűjtésének gyakorlatát illetően. Balatoni Katalin kijelentette, a rendelet kötelező érvényű, az eddig szokásos belső szabályozásra nincs lehetőség, és az anyagi felelősség is az intézményeket terheli.
A bérezés területén várható változásokról a helyettes államtitkár elmondta, hogy a pedagógusbérek jelenleg a felsőfokú végzettségűek átlagbéréhez viszonyított aránya eléri a 71,8 százalékot, a jövőben 21 százalékos emelés várható, ezzel el fogják érni 80 százalékot, ami az Európai Unió elvárása. Az államtitkárság fontosnak tartja beépíteni a bérezésbe a teljesítményértékelést, kiemelten számítani fog, hogy „ki mit tesz bele munkájába”.
A pedagógus-utánpótlás tekintetében Balatoni Katalin elmondta: idén közel 13 000 hallgatót vettek föl pedagógusképzésre, és 4700-an jelentkeztek pótfelvételire. Ezzel a felvett 90 000 hallgató között 14 százalékot ért el a pedagógusok aránya, ami azt jelenti, hogy ez a második legnépszerűbb képzés. A cél, hogy a hallgatók a végzéskor a pedagógiai pályát válasszák. Ezért elindult az „Akik arra születtek program”, mely a munkavállalók és munkáltatók összekapcsolását célozza.
Újdonság, hogy szeptember elsejétől feláll az OviKRÉTA, melyben minden dokumentum elérhető, amit a jogszabály tartalmaz, és a szülők is kapnak kommunikációs felületet.
Ugyancsak változás, hogy egyszerűbbé kívánják tenni az orvosi igazolásokat kezelését, mégpedig digitalizálással: az EESZT és a KRÉTA összekapcsolásával. Az orvos feltölti az EESZT-be az igazolást, és ezt a tanár látja a KRÉTÁ-ban.
A tanévben az érettségi hetében digitális munkahét lesz a többi tanulónak. Hogy ez a többcélú intézményekben miként valósul meg, a jövő kérdése.
Barcsák Marianna, a KaPi igazgatója bemutatta a KaPi eredményeit, melyek irányt mutatnak a 2024/25-ös tanévre tervezett projekteket, programokat illetően. Továbbra is folytatják azt az országos nyitást, hogy újabb két regionális központot hoznak létre, így azok száma hétre emelkedik, illetve továbbra is helybe visznek képzéseket. Ezeknek köszönhetően helyben tudnak képzéseket igénybe venni a pedagógusok. Arra biztatott, hozzanak létre együttműködéseket egymással településen belül és akár regionálisan is az intézmények.
A KaPinak jelenleg 15 féle kihelyezhető képzése van. Ezekre 246 pályázat érkezett, amiből 96 képzés tud megvalósulni az induló tanévben.
Ismét tartanak tematikus napokat, köztük egyet a mesterséges intelligenciáról a Budapesti Műszaki Egyetemmel arról, hogyan használható fel a nevelő-oktató munkában. 2024 őszén a művészetekkel, 2025 tavaszán pedig a generációk kapcsolatával foglalkoznak majd.
Barcsák Marianna elmondta, a KaPi számára kiemelt terület a gyermek- és teremtésvédelem.
A gyermekvédelem az egyik legégetőbb téma, ebben a KaPi a prevencióra teszi a hangsúlyt. Nagy az érdeklődés gyermekvédelmi programjaikra, képzésük preventív szemléletű szervezetfejlesztő képzés, 60 órás. A meghirdetett 2024–2025-ös tanévre már betelt a jelentkezés, 2025-re várják az érdeklődőket. A KaPi eddig 150 intézményt ért el. Mutatja a nagy szám, hogy szükség van a képzésre. A cél, hogy minden intézmény kialakítsa saját gyermekvédelmi protokollját.
A teremtésvédelem egyik jeles eseménye lesz, hogy május 16-án teremtésvédelmi napot tartanak. A tavalyi évhez hasonlóan idén is lesz konferencia és vetélkedő a témában. A rajzpályázat helyett I can címmel spotpályázatot írnak ki. Megalapítják a teremtésvédő óvoda, iskola címet, amelyet első ízben május 16-án adnak át. Már elkészült egy kiadvány, amelyben óvodai jó gyakorlatokat mutatnak be a teremtésvédelem területéről. Intézményvezetőknek kíván segíteni a „Zöld vademecum”, egy online gyűjtemény, amely az iskolai élet minden területére kiterjedően mutatja be, merre induljanak el, ha teremtésvédelemről gondolkodnak.
Továbbra is megszervezi a KaPi az erdei vándortábor-vezetőképzőt, valamint az iskolai és óvodai kert alapozó képzést. Május 30-án – piarista és ferences kezdeményezésre – zarándoklatra hívják a 11. és 12. évfolyamokat Mátraverebély-Szentkútra.
Barcsák Mariann elmondta: nyár elején hírlevelet hoztak létre, amelynek egyik célja a jó gyakorlatok megosztása és az információ áramoltatása. Szeptemberben megnyitják a jelentkezési felületet, melyről e-mailben küldenek értesítést.
Dékány Sixtus, a Veszprémi Főegyházmegye EKIF igazgatója közvetítette Udvardy György érsek meghívását Bódi Mária Magdolna boldoggá avatására. Biztatta az intézményeket, hogy vegyenek részt a fiatalokat megszólítani tudó munkáslány boldoggá avatásának ünnepén.
A konferencián Prehodáné Nagy Éva, Veresegyházi Katolikus Gimnázium, a TÉR pilotban részt vett intézmény igazgatója a pedagógus teljesítményértékelésről beszélt, összefoglalta vezetői tapasztalatait, és helyi jó gyakorlatokat mutatott be.
Szerző: Trauttwein Éva
Fotó: Fábián Attila
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
