Új, négylábú kabalafigurával ünnepel a gyulai Almásy-kastély

Új, négylábú kabalafigurával ünnepel a gyulai Almásy-kastély

Egy új kabalafigura bemutatásával ünnepli hatodik születésnapját szombaton a gyulai Almásy-kastély. A Dönci névre hallgató tacskó hamarosan múzeumpedagógiai feladatokat is ellát majd – tájékoztatta a kastélyt működtető Erkel Ferenc Nonprofit Kft. az MTI-t szerdán.

Az intézmény vezetői az átadás évfordulójára időzítik a gyermekeknek készített tárlatvezető kiadvány, illetve annak főszereplője bemutatását.

A Gróf Tacskó Dénes névre hallgató figura a kastély egykori uráról kapta a nevét.

Kiválasztásában szerepet játszott, hogy a kastélyban született Schell Antónia, Almásy Dénes gróf egyenesági leszármazottja visszaemlékezései szerint több tacskója is volt a családnak.

A gyermekeknek készült kiadványt a látogatóközpont két tárlatvezetője, Szák Orsolya és Szilágyi Sándor írta, az illusztrációkat a szintén gyulai Opra Tamás készítette.

Hírdetés

Tacskó Dönci és a tárlatvezető füzet az első eleme annak az építkezésnek, amellyel a kastély múzeumpedagógiai kínálatát szeretnék újragondolni. A látogatóközpont szakemberei foglalkoztató kiadványok készítésével és új foglalkozások kialakításával tervezik kiegészíteni a tárlatvezetéseket – idézi a közlemény Fekete-Dombi Ildikó ügyvezető igazgatót.

A gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastélyt 2,4 milliárd forintnyi európai uniós és hazai támogatásból újították fel, március 18-án lesz hat éve, hogy a 18-19. századi nemesség és cselédség mindennapjait és ünnepeit interaktív módon bemutató kiállítótérként megnyílt a látogatók előtt.

Azóta megközelítőleg félmillió érdeklődőt fogadott.

Tavaly október óta a csaknem egymilliárd forintból megújult Stefánia-szárnyban bálterem, csemegetár és történelmi látványkonyha révén nyújt új szolgáltatásokat.

A március 19-én, 11 órakor az Almásy-kastély kápolnájában kezdődő könyvbemutatót 10 órától egy tacskótalálkozó előzi meg, amelyet a Gyulai Kutyás Agility Szabadidősport Klub szervez – olvasható a közleményben.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »