Számos újdonsággal fogadta a Múzeum körúti épület a sajtó képviselőit. Az utolsó simításokat végzik a felújított és átalakított fogadótéren, ahol az érkezőket a „Hónap kincsé”-ről szóló, valamint az új arculatot bemutató kiadvány várta. A sajtótájékoztató helyszínén, a Rotundában két életnagyságú díszegyenruhás bábú vonta magára a kamerák figyelmét, s a meghívó további újdonságként az emblematikus Széchényi-terem újranyitását és a híres Herczog-ezüstök bemutatását ígérte.
L. Simon László főigazgató köszöntőjében arról szólt, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum a kormányzat nemzetpolitikai szándékainak megfelelően
Ehhez megvan az alap: csodálatos gyűjtemény, kitűnő munkatársak – közülük hatan kaptak március 15-én kitüntetést – mindez lehetővé teszi, hogy megmutassuk a világnak: mit gondolunk a történelmünkről és magunkról.
Nyitás, visszaszerzés, bemutatás – e három fogalommal jellemezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes köszöntőjében a nemzet múzeumának új korszakát. Nyitás, azaz korábban a nagyközönség által nem ismert terek látogathatók, rejtve maradt tárgyak megtekinthetők legyenek. Visszaszerzés: a kormány nem eladja a „családi ezüstöt”, hanem visszavásárolja. A Seuso-kincs után ez történt a Herczog-gyűjteménnyel. Bemutatás: nagyon jó gondolat L.Simon László főigazgatótól, hogy hónapról hónapra egy-egy újabb műtárgyra irányítja a figyelmet.
A beszédek alatt a vetítőn a múzeum szimbólumának választott legfontosabb, legértékesebb műtárgy: a magyar királyok koronázási palástja volt látható.
és bizonyítéka annak, hogy Magyarország kultúrája az államalapítás óta szerves része az európai keresztény hagyománynak. E textilművészeti remeket idéző grafika a Nemzeti Múzeum logója.
Az új arculat részeként felelevenítették a múzeum portásainak 19. századi egyenruháját. Az eredetit és a megszólalásig hasonló újat láttuk a két kiállított bábún, de bevonultak élőben is, a később érkező dr. Latorcai Csaba közigazgatási államtitkárt kísérve. Az államtitkár a múzeum külső, már befejezett munkáival kapcsolatban megemlítette, hogy 1,9 milliárd volt a kert rekonstrukciója és 50 millió az Arany János-szoboré. A mostani ráfordításokról nem volt szó, de megtudhattuk, hogy Kubinyi Ágoston, aki 1843 és 1869 között volt a múzeum igazgatója, szívügyének tekintette ezt a díszegyenruhát, és Kovács Péternek hívták az első portást, aki viselte.
Azt már L. Simon László tette hozzá, hogy egy-egy ilyen viselet elkészítéséhez 144 méter zsinór kell és 90 gomb, valamint hogy a csizma befűzése félórát vesz igénybe, de a hagyományőrzők szívesen vállalják, és a március tizenötödikei bemutatkozásuk nagyon tetszett a látogatóknak.
A sajtótájékoztató résztvevői ezután megtekinthették a Hónap kincsét, amely 2022 márciusában József főherceg vadászkése. A részben aranyozott ezüst keresztvassal rendelkező, és drágakövekkel, valamint apró gyöngyökkel kirakott tárgyat Kovács Tibor kurátor mutatta be.
A Habsburgok „legmagyarabb” főhercegi ágából József nádor unokájaként Alcsúton született József Ágostot teljesen magyarként nevelték. Önként lépett a magyar honvédség kötelékébe az I. világháborúban.
Harcolt a Kárpátokban, majd részt vett a doberdói véres ütközetekben, ahol egyenruhájának egy fémdísze mentette meg az életét, végül az erdélyi harcvonalról tért haza a háború végén tábornagyi rangban.
A múzeumalapító gróf Széchényi Ferenc portréjával és a történelmi vármegyék címereivel díszített, a nagyközönség által korábban nem látogatott, mert tanácskozásokra szolgált terem 1863-tól 65-ig épült Ybl Miklós tervei alapján – közadakozásból. Ezt a tényt külön hangsúlyozta a főigazgató, hozzátéve: a Széchényi-terem jelképezze azt, hogy a kultúra támogatása polgári erény.
(Cservenka Judit/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
