Negyvenegy éve a legmagasabb szintre, 7,4 százalékra emelkedett az infláció Németországban a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) előzetes adatokra épülő csütörtöki jelentése szerint, amelyben kiemelték, hogy a folyamatot nagyban meghatározza Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja.
A Destatis jelentése szerint az ukrajnai háború kezdete óta különösen az energiaárak emelkedtek jelentősen, és nagymértékben befolyásolják a magas inflációs rátát. Németországban utoljára 1981 őszén volt hasonlóan magas az infláció, amikor az Irak és Irán közötti háború következtében meredeken emelkedett a kőolaj ára – mutattak rá.
Az energia drágulása mellett a koronavírus-járvány miatt megszakadt ellátási láncolatok is komoly árfelhajtó hatást fejtettek ki – tették hozzá.
Ezt valószínűsíti a termelői árak rohamos, januárban 25 százalékos, februárban 25,9 százalékos, márciusban pedig rekordmértékű, 30,9 százalékos emelkedése – húzta alá az egyik legtekintélyesebb német elemző, Hans-Werner Sinn, a müncheni ifo gazdaságkutató intézet korábbi vezetője, rámutatva, hogy az 1973-as válság idején „csupán” 14,6 százalékkal emelkedtek a termelői árak.
Az összeállítás szerint ugyan az energia drágulása a legfontosabb tényező az infláció emelkedésében, de a német lakosság számos olyan termékcsoportnál is jelentős drágulással szembesülhet, amelyeknél nem az energiaszektorban zajló folyamatok számítanak leginkább.
Drágább lesz az idén a többi között a nyaralás is – fejtették ki az ARD összeállításában, példaként említve, hogy nagymértékben drágult az autóbérlés, mert a járvány miatt visszaeső turizmus a kínálat visszafogására ösztönözte a szolgáltatókat, így világszerte nagyjából 20 százalékkal kevesebb bérautót üzemeltetnek, mint a járvány előtt.
Kiemelték, hogy a szubjektív, „érzett” infláció jóval meghaladja a hivatalos adatot, ami a többi között annak tulajdonítható, hogy a járványban megváltoztak a fogyasztási szokások. Az emberek kevesebbet járnak vendéglőbe és több élelmiszert vásárolnak, amelyek ára az utóbbi időben igen jelentősen emelkedett – magyarázta Gunther Schnabl, a lipcsei egyetem gazdaságpolitikával foglalkozó kutatója, hozzátéve: mivel az emberek rendszeresen vásárolnak gyümölcsöt, zöldséget vagy kenyeret, a drágulás jobban érzékelhető, mint a ritkán vásárolt áruk, például bútorok, mosógépek vagy számítógépek esetében.
Ezt a jelenséget mutatta ki az Ipsos közvélemény-kutató intézet is az infláció szubjektív érzékeléséről az ING Bank megrendelésére készített felmérésében, amely szerint a német fogyasztók 14 százalékra becsülik a rendszeresen vásárolt áruk inflációs rátáját.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
