Az új pápa megválasztása, amely szerda délután kezdődik a Vatikán Sixtus-kápolnájában, valószínűleg gyorsan lezajlik – jósolja Miles Pattenden, az Oxfordi Egyetem történésze, aki a katolikus egyház történetére szakosodott. Mint a TASR-nek adott interjújában kifejtette, a legutóbbi konklávék átlagosan mindössze három napig tartottak. Ráadásul a bíborosok nyomást éreznek majd a pápa gyors megválasztására, hiszen rajtuk a világ szeme.
„Aggasztó lenne a katolikus hívek számára, ha a konklávé nem érne véget akár egy hét után sem” – konstatálta.
XVI. Benedek pápa előre látta az ilyen aggodalmakat, ezért kikötötte, hogy ha 30 szavazás után sem születik döntés (normál napokon négy szavazás van), akkor a két legsikeresebb jelölt jut tovább a végső fordulóba.
Pattenden szerint azonban a jelöltek sokkal kevésbé ismerik egymást, mint a korábbi konklávékon, hiszen a nemrég elhunyt Ferenc pápa még távoli területekről is nevezett ki bíborosokat. A bíborosoknak most, a Ferenc pápa halálát követő úgynevezett novemdiales (kilencnapos gyász) alatt volt lehetőségük hivatalos és informális beszélgetések során megismerni egymást – jegyezte meg a történész.
Megnőtt a nyomás egy nem európai pápára
Ami a regionális szempontokat illeti, a választóvonal szerinte elsősorban a Római Kúria bíborosai és a világ többi részének bíborosai között húzódik.
„2005-ben az volt az uralkodó érzés, hogy folytonosságra van szükség: a Vatikán vezetését a tapasztalt Josef Ratzingerrel kell rendbe tenni, aki II. János Pál pápa jobbkeze volt. 2013-ban már más volt a helyzet – az uralkodó érzés az volt, hogy csak egy olyan kívülálló, mint Jorge Bergoglio lesz képes leszámolni a Vatikán irányítási struktúráiban rejlő rejtett érdekekkel“
– mondta a történész.
A bennfentesekről és kívülállókról szóló érvelés szerinte most is elhangzik, különösen Pietro Parolin vatikáni államtitkár jelölése kapcsán. „A világ azonban megváltozott, és megnőtt a nyomás egy nem európai pápára, különösen egy olyanra, aki nem is európai származású ” – hangsúlyozta az elemző. Az argentin Ferenc pápa több mint ezer év óta az első nem európai pápa volt, és az első, aki az amerikai kontinensről származott, de felmenői Olaszországból származtak.
Az egyik fő esélyes Parolin mellett az elemző szerint Luis Antonio Tagle Fülöp-szigeteki bíboros. „Stílusában és pasztorális megközelítésében folytonosságot kínál Ferenccel ” – magyarázta. Ugyanebben az összefüggésben azonban hozzátette, hogy nehéz megjósolni, kit választanak meg. Most még nem világos, hogy mi számít majd ideális életkornak az új pápa számára, és az sem, hogy a nagy egyházmegyék vezetésében szerzett tapasztalatnak súlya van-e.
Az új pápa ugyanolyan lesz, mint az előző
Bár Ferenc pápa 108 bíborost nevezett ki abból a 133-ból, akik részt vesznek a konklávén, Pattenden szerint nem biztos, hogy az új pápa ugyanolyan lesz, mint az előző.
„A római közmondás »a kövér pápa után sovány jön« arra utal, hogy a bíborosok gyakran az előző pápa hibáira fognak összpontosítani, és saját ideológiai beállítottságuktól függetlenül olyasvalakit választanak, akinek ki kell javítania a korábbi hiányosságokat ”
– mutatott rá Pattenden. Szerinte tehát nem kizárt, hogy a progresszív többséghez tartozó bíborosok a konzervatív kisebbséghez tartozó jelöltet választják, hogy megakadályozzák az egyházon belüli még mélyebb megosztottságot, vagy akár a nyílt szkizmát.
A történész szerint Ferenc ráadásul nem kizárólag ideológiailag rokon bíborosokat nevezett ki, hanem nem ritkán konzervatívokat választott a világ azon részeiről, amelyeknek képviseletet akart adni. „Ritkán fordult elő a történelemben, hogy egy pápa kizárólag a saját képére formált bíborosi kollégiumot hozzon létre, vagy hogy halála után irányítsa a konklávé alakulását. Kétlem, hogy ez 2025-ben másképp lesz“ – zárta gondolatait az oxfordi történész.
Teraz.sk
Nyitókép: AP Photo/Francisco Seco
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
