Folyamatosan bővül a Martosi Rendezvényliget. Az év végéig uniós támogatással szárazföldi és cölöpös vízi tanösvény létesül a már elkészült kalandparknál, illetve a Nyitra folyón. Erről Keszeg István, Martos polgármestere tájékoztatott bennünket.
A világjárvány alatt is folytatódik a Rendezvényliget fejlesztése, amelynek az idén zárul az első szakasza. Mik valósulnak meg?
2019-ben a Szlovákia és Magyarország közti határon átnyúló EU-s együttműködési programban közösen pályáztunk a dél-komáromi Monostori Erőd néven ismert nonprofit kft.-vel. A tavaly elnyert 50 ezer eurós támogatásból Martos község 35, a dél-komáromi társaság 15 ezer eurót nyert, ehhez mindkét fél köteles biztosítani a 15 százalékos önrészt.
Az Ökoturisztika nevű pályázat révén mi a korábban megépült Martosi Rendezvényligetet szárazföldi és vízi tanösvénnyel bővíthetjük. A Marthos Polgári Társulás pedig nemrég – szintén uniós pályázatból – további 50 ezer eurót nyert két Nyitra-parti turistaház építésére.
Ezek 20 személy elszállásolására lesznek alkalmasak. A község a társulásnak bérbe adta a telket, ahol később további turistaházak is épülhetnek. A tanösvények és a házak felépítésével zárul a Martosi Rendezvényliget kialakításának az első szakasza.
Hol lesz a szárazföldi tanösvény, és mi tartozik hozzá?
A már kész kalandparkunkat megkerülő, kikövezett erdei tanösvényünk a vadregényes, nádas, bokros, fás falurészben készül el 600 méter hosszúságban. A központját egy hangulatos pergola, egy oszlopsorra helyezett faépítmény képezi, ahol a sétáló vagy a kerékpározó családok megpihenhetnek. Helyet kapnak itt játszótéri elemek, de a közeli kötélpályákat is kipróbálhatják a látogatók. A szabadtéri kemencében sütögetni lehet. Itt három információs táblát helyezünk el, amelyek magyarul, szlovákul és angolul mesélnek a martosi táj jellegzetességeiről és a szárazföldi élővilágáról.
Említsünk meg néhány érdekességet, amelyek a táblákon fognak szerepelni.
Az egyik táblán például a 2012-ben a térségünkből eltűnt kék varjúról is megemlékezünk. Addig büszkeséggel töltött el bennünket, hogy ennek a madárfajnak az utolsó egyedei csak nálunk éltek. A komáromi származású Bohuš professzor vezetésével ornitológusok éveken át újabb és újabb fészkeket helyeztek ki a kék varjak részére, de fákat is ültettünk nekik. Mindezek ellenére az utolsó itt fészkelő pár kilenc évvel ezelőtt délebbre költözött. Említsük meg, hogy a most még betemetett csatornánál a tanösvény része lesz majd két fahíd is. Az egyiken áthaladva a Feszty-körkép másolatához lehet eljutni.
Tudvalevő, hogy az ógyallai születésű Feszty Árpádnak martosi kötődései is voltak, s a festmény több alakját a nála dolgozó martosi emberekről mintázta. Amikor a barátaival templomba ment, és a bent üldögélő asszonyok között megpillantotta a szép Bazsó Lidit, már meg is fogalmazódott benne, hogy róla mintázza Árpád fejedelem feleségét. Az 1000 év fái című információs táblán pedig az is olvasható lesz, hogy a martosiak a honfoglalás ezeréves évfordulója alkalmából 7 kocsányos tölgyet ültettek a 7 magyar vezér emlékére. Azok közül két fa még megvan, ezek alatt szokták a helyi hagyományőrzők feleleveníteni a nagyböjti pillikézést – a sok dallal kísért karikázó táncot.
Milyen új ismeretekkel és élményekkel gazdagodhatnak a vízi tanösvény látogatói?
A vízi tanösvény csónakházzal és fedett teraszos pihenőhellyel kezdődik. Az oda szánt négyszemélyes balatoni csónakot már a korábbi nagypályázatunk keretében megvásároltuk. A mólónál helyet kapó központi tájékoztató táblán lesz feltüntetve, hogy a 7 cölöpre felállítandó fastációnál mi mindent láthatnak a túrázók. Az első megálló az Öreg-Nyitra folyó legszebb részét, valamint a helyi halászat történetét és eszközeit mutatja be. A második stáció elárulja, hogy milyen halfajok éltek a Nyitrában a 14–15. században, amikor a folyónak ez a része „királyi halastónak” számított. Megtudhatjuk például, hogy vizából milyen gyakran és hány darabot kellett beszolgáltatni a komáromi várkapitánynak. A harmadik tábla az ősi tavakat, illetve a környékbeli vízi világot tárja a látogatók elé. A negyedik és ötödik stáció pedig az egykor Martoson élt vízimadarakról (a szárcsáról, a vízicsibéről, a vadkacsáról és a tájainkon közel 40-50 évvel ezelőtt megjelent hattyúról) tudósít. A hatodik megállóhely információs táblája a vizek közelében tanyázó szárazföldi kisállatokról (őz, nyúl, fogoly, fácán), valamint az innen eltűnt hódról és vidráról, valamint az azokat felváltó nutriáról, vaddisznóról és szarvasról fog mesélni. A hetedik stáció községünk hajdani természeti szépségeit hivatott felidézni fotókkal, infókártyákkal és más korszerű segédeszközökkel.
Hol tart most a tanösvények kialakítása?
A szükséges építkezési engedélyeket már megszereztük. Az építkezés kezdetének időpontja elsősorban attól függ, hogy a szükséges 15 százalékos önrész mikor áll a rendelkezésünkre. Bár csak pár ezer eurós tételről van szó, kisközségként ebben az esetben is áthidaló hitelt kell felvennünk, de előbb be kell fejeznünk az előző hite-lünk törlesztését. A projektet mindenképpen meg kell valósítanunk az év végéig, ám a világjárvány alatt minden nehezebben megy, mint normális körülmények között. A Martosi Rendezvényliget második szakaszával kapcsolatos további ötletekből, tervekből kifogyhatatlanok vagyunk, de azok csak később válnak publikussá.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/7. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
