Szinte biztos, hogy az iskolák nagy része nem ússza meg a vírust

Szinte biztos, hogy az iskolák nagy része nem ússza meg a vírust

Két hét múlva itt az iskolakezdés, és senki sem tudja – se szülő, se pedagógus – hogyan is fog ez az új tanév működni majd a gyakorlatban. A szabályok megszülettek és ki is hirdettettek, egyelőre azonban annyi a bizonytalan tényező meg a kérdés körülöttük, hogy bátran kijelenthetjük, semmi sem biztos, csak a bizonytalanság.

A miniszter kijelentette, hogy általános iskolabezárásokhoz ő már nem adja a nevét (vigye el a balhét majd valaki más, egyébként is, volt már neki emiatt elég álmatlan éjszakája).

Tesztelések sem lesznek, azt tehát, hogy beütött a balhé, csak akkor tudjuk majd meg, ha megbetegszik egy gyerek. De karanténba csak az az osztály vonul – a beoltottak és azok kivételével, akik kevesebb, mint 180 napja átvészelték már a koronavírus-fertőzést – amelyikbe a fertőzött gyerek jár.

Adódik a kérdés, hogyan lehet elejét venni egy iskolában, ahol közös a mosdó, az öltöző, a tornaterem, az étkező és sorolhatnám, hogy a vírussal fertőzött gyerek ne adja át a kórokozót seperc alatt más osztályba járó gyerekeknek is. Sehogy.

Pláne, hogy tudjuk, ez az új fajta delta olyan gyors és agresszív, hogy bármiféle óvintézkedés – fertőtlenítőszerek és egyebek – adjanak is bármennyi pluszpénzt erre, elképzelhetetlen, hogy hatékony segítséget nyújtson, pláne egy oktatási intézményben.

Azt sem tudja egyelőre senki, hogyan fogja a pedagógus egyszerre online oktatni majd a karanténba kényszerült gyerekeket, meg az iskolában maradt (beoltott) társaikat, akik egyébként tudjuk, szintén lehetnek vírushordozók.

Mivel jóval több a beoltatlan gyerek, mint a beoltott, a beoltott gyerekeket nem lesz, aki oktassa, így valószínűleg nem marad más hátra, mint hogy online tanuljanak ők is a többiekkel otthonról.

Hírdetés

Persze, világos, hogy az iskolák bezárása nem megoldás, senki sem akarja ezt igazán, hiszen már most is vannak érezhető hatásai az előző évi online oktatásnak, és ki tudja, milyenek lesznek ennek még a hosszú távú következményei.

Az az igazság, hogy jó megoldás nincs.

Csak reménykedhetünk, hogy a magasabb átoltottságú járásokban, ahol a szülők és a pedagógusok átoltottsága megközelíti a járvány terjedésének meggátolásához szükséges ideális arányt, talán könnyebb lesz a szülők és a pedagógusok helyzete is.

De lesz több olyan régió is, ahol nem számíthatnak a pedagógusok és a szülők sem semmilyen előnyre. Ahol alacsony még a pedagógusok átoltottsági aránya is.

És nem minden politikusnak, polgármesternek lesz meg a kellő bátorsága ahhoz, hogy nyilvánosan felszólítsa ezeket a pedagógusokat arra, hogy a gyerekek nagyobb védelme érdekében olttassák be magukat.

Beteg gyerekek lesznek, ez több mint biztos. A szakemberek titkon abban reménykednek, ezt sejteti az oktatási tárca jelenlegi koncepciója is, hogy a koronavírus-fertőzés, gyorsan átmegy a gyerekeken, így azok természetes védettséget szereznek, és gyorsan visszaülhetnek az iskolapadokba. Persze azért korántsem veszélytelen ez.

Az eddigi tapasztalatok szerint ugyan a koronavírusban megbetegedett gyerekek többnyire csak fejfájásra, fáradtságra, ritkábban a szaglás és az ízlelés átmeneti elvesztésére panaszkodtak, és a Covid-19 tüneteitől hosszú távon szenvedő gyerekek száma nagyon alacsony volt, de egyelőre nem világos, hogy ugyanez érvényes-e a delta variánsra is.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »