A mai Románia nem tekinthető európai kulturáltságú államnak, ha a székelységet kirekeszti az autonómiából. Brüsszel is kirekeszti az őshonos európai nemzeteket az autonómia lehetőségéből.
Résztvevő székely zászlóval a Székelyföld autonómiájáért tartott őrtűzgyújtáson a XXII. kerületi Tóth József utca és Kossuth Lajos utca sarkánál lévő dombnál 2021. október 31-én. Október utolsó vasárnapja Székelyföld autonómiájának napja. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2016-os felhívása alapján ezen a napon imákkal és őrtüzekkel emlékeztetnek arra, hogy a székelyek nem mondanak le jogos igényeikről. MTI/Mónus Márton
Az autonómia a székelyek jogos követelése – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap, Székelyföld autonómiájának napján a Tolna megyei Tevelen, ahol őrtüzet gyújtottak a székelyek iránti szolidaritás jeleként.
Potápi Árpád János a helyi önkormányzat és a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége rendezvényén hozzátette, reméli, hogy az őrtüzek gyújtása nem hiábavaló, és az autonómiatörekvést el fogja ismerni a román politika, közvélemény és az európai politika is.
„Amit Székelyföldnek kérünk, nem Isten ellen való vétek, hanem jogos nemzeti követelés” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a nemzetiségi autonómia Európában több országban létezik, és Székelyföld a kommunista Romániában is önálló közigazgatási egység volt.
Benedek-Huszár János, a Kovászna megyei Barót város polgármestere beszédet mond a Székelyföld autonómiájáért tartott őrtűzgyújtás előtt a XXII. kerületi Tóth József utca és Kossuth Lajos utca sarkánál lévő dombnál 2021. október 31-én. Október utolsó vasárnapja Székelyföld autonómiájának napja. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2016-os felhívása alapján ezen a napon imákkal és őrtüzekkel emlékeztetnek arra, hogy a székelyek nem mondanak le jogos igényeikről. MTI/Mónus Márton
Őrtüzekkel, gyertyákkal ünnepelték Székelyföld autonómiájának napját
Őrtüzek, gyertyák gyújtásával ünnepelték vasárnap este Erdélyben Székelyföld autonómiájának napját.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) korábban arra kérte híveit, hogy a járványügyi előírások betartásával elsősorban magánterületeken gyújtsanak őrtüzeket, ahol pedig erre nincsen lehetőség az ablakokba tett gyertyákkal jelezzék a székelyföld autonómiája iránti igényüket.
Az SZNT az őrtűzgyújtás időpontjában tette közzé közösségi oldalán az esemény kiáltványát, amelyet több helyszínen is felolvastak.
Kép: szekelyhon/Beliczay László
Az Izsák Balázs SZNT-elnök által jegyzett dokumentumban, a tűzgyújtások résztvevői követelik, hogy az Európai Unió „a globalizmus erőinek kiszolgálása helyett fordítsa tekintetét Európa történetileg kialakult, ám önálló állammal nem rendelkező, vagy idegen állam területén élő nemzeti közösségeire és ezek hazájára, a nemzeti régiókra”.
A dokumentum szerint a nemzeti régiók nem a fejlődés kerékkötői, hanem Európa rejtett erőforrásai. Székelyföld, Felvidék, Katalónia vagy Baszkföld lakosai helyben kívánják megteremteni az újjáépítés feltételeit.
szekelyhon/Beliczay László
A dokumentum emlékeztet arra, hogy az SZNT és partnerei sikerrel zárták a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtését, és az Európai Bizottságon a sor, hogy sikeresnek nyilvánítsa a kezdeményezést. Megemlíti, hogy a polgári kezdeményezéssel megalkották a nemzeti régiók fogalmát, és alapot teremtettek e régiók népeinek az együttműködésre.
„El fogjuk érni, hogy a nemzeti régiók a közösségi jog alanyaivá váljanak. A nemzeti régiók ügye, s ezzel a székelység ügye visszavonhatatlanul európai üggyé vált!” – fogalmaz a kiáltvány.
Megismétli a résztvevők meggyőződését, hogy az Európai Uniónak felül kell vizsgálnia az önrendelkezési jog merev és elavult értelmezését.
szekelyhon/Beliczay László
„Legyen szó akár államon belüli önrendelkezésről, vagy akár függetlenségről, ez a jog nemcsak az államok népességét illeti meg, hanem minden olyan közösséget, mely a történelem során is meg tudta őrizni nemzeti, nyelvi, kulturális és vallási sajátosságait a saját szülőföldjén”.
A dokumentum ismét rögzíti a Székelyföld területi autonómiája iránti igényt, és azt is, hogy a területi autonómia fogalmát az SZNT abban az autonómiastatútumban határozta meg, amelyet magyar képviselők többször is benyújtottak a román parlamentbe.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
