Magyarország Beregszászi Konzulátusa a diplomáciai feladatok mellett fontos kultúrmissziót is felvállalt többek között azzal, hogy rendszeresen szervez képzőművészeti kiállításokat, illetve irodalmi találkozókat, amelyek keretein belül az érdeklődők a Kárpát-medence magyar alkotóival, munkáikkal ismerkedhetnek.
A koronavírus-járvány megfékezésére hozott korlátozó intézkedések miatt ezek másfél éve már az online térbe szorultak/tágultak, viszont az elmúlt héten már jelenléti találkozóra is lehetőség nyílott,
amelyre ezúttal a Sárospatakon megrendezett I. Rimay Nemzetközi Költészeti Fesztivál keretében került sor.
A külmisszió Munkácsy Mihály Galériájában Beke Mihály András első beosztott konzul köszöntötte a megjelenteket és a vendégeket: Papp Ferencet, a Rimay János Alapítvány kuratóriumának elnökét, Vári Fábián László Kossuth-díjas költőnket, Mihályi Molnár László felvidéki költőt, Marcsák Gergely fiatal kárpátaljai poétát, valamint Csordás László irodalomtörténészt, aki ezúttal a moderátor szerepét vállalta.
Szilágyi Mátyás főkonzul köszöntőjében elmondta, hogy a mostani helyszín szimbolikus jelentőséggel is bír, hisz fesztivál névadója, Rimay János nem csupán nagyszerű költő, de diplomata is volt. Egyébként a régi diplomáciai levelezéseket olvasva meggyőződhetünk arról, hogy az valahol irodalmi műfaj is.
A külképviseleten szervezett Irodalmi kilátók az egyetemes magyar irodalom szellemiségében próbálják az irodalmat kezelni.
Mivel a fesztiválon előtérbe került a műfordítás témája is, a diplomata annak fontosságáról szólva örömmel konstatálta, hogy a világirodalom remekeit nagyszerű fordításokban olvashatjuk magyarul – bár az eredeti nyelven éreznénk rá annak igazi ízére, ismerhetnénk meg nyelvének sajátosságát –, s így ismerheti meg a világ is nagyjaink műveit.
Papp Ferenc a fesztivál létrehozásáról szólva Csoóri Sándort idézte: „Látnunk kell egymást, hogy láthatók legyünk, hallanunk egymást, hogy hallhatók”. Ezért is szerepelt terveik között, hogy „több nemzet fiát” is meghívják a költészeti fesztiválra, ám ezt a Covid megakadályozta, de reményét fejezte ki, hogy a jövőben az eredeti elképzelések szerint zajlanak majd a rendezvényeik.
Mi nemzetben, Kárpát-hazában gondolkodunk, mondta.
Ezt jelzik a június 9–13. között zajló fesztivál keretében tartott találkozók állomásai is – Sárospatak, Tokaj, Sátoraljaújhely, Kisvárda, Szatmárnémeti, Szerenc, Királyhelmec, Beregszász, Miskolc. A költészeti fesztivált – melyre olyan, az olvasói körökben elismert alkotókat is meghívnak, akiket egy-egy tájegységben vagy országban kevésbé ismernek – a tervek szerint elviszik a határon túli régiókba is.
A fesztiválra időzítve egy antológia jelent meg Világ, ideálmodva címmel.
A továbbiakban Csordás László vezetésével tartalmas beszélgetés alakult ki többek között a költészet jelenlegi helyzetéről, létjogosultságáról, a versek befogadásáról, a költő érzékenységéről a nemzeti sorsproblémák iránt, vélemények ütköztek a versek fordíthatóságáról, a műfordítás jelentőségéről és buktatóiról.
A találkozót a jelenlévő költők saját verseinek felolvasása tette igazán felemelővé.
Kovács Erzsébet
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
