Elena Lavinia Dumitru: Eddig nem sikerült (egy-két Balassi vers fordítása kivitelével) Balassit románul is az olvasóközönség elé vinni. Balassi román fordítása nemcsak népszerűsítheti a magyar szerző verseit, hanem konkrétan segítheti a román anyanyelvű magyar szakos diákokat a szöveg megértésében.
„Azzal a céllal született a Célia-ciklus fordítása, hogy a román kultúrában alig ismert Balassi-kultusz hiányosságait pótoljam” – írja fordításkötetének előszavában Elena Lavinia Dumitru román műfordító. A Bálint Balassi – Ciclul Celia című kötet alkotójának tett föl kérdéseket a Gondola.
– Asszonyom, Ön Balassi gondolkodását, reneszánsz világképét izgalmasnak és fontosnak tartja. Mitől lehet izgalmas egy, a XVI. század második felében élt közép-európai poéta életműve ma, a XXI. század elején?
– A XXI. század az előző évszázadok összege. Az emberiség történetében a reneszánsz fontos szerepet játszik az élet és általában a kultúra fejlődésében. A magyar reneszánsz Balassi személyiségéhez kötődik, aki irodalmi munkásságának a szépsége révén elbűvöli a kortárs olvasót. A szépség harmóniaként értendő, de egyensúlyi elemként is, amelyre a 21. századi olvasónak szüksége van. A reneszánsz univerzumába való belépés azt jelenti, hogy olyan időszakba lépünk, amelyet mélyreható és látványos változások jellemeznek, és amely új világfelfogást kíván, ahol az ember a központi elem. Századunk számára ugyanolyan fontos ez az összpontosítás. Évszázadokkal a reneszánsz után Balassi költői műve az irodalom szimbólumává válik, és visszhangot talál a XX. századi nagy magyar költők tudatában, bemutatva, hogy a zsenialitás és az írás minősége időtlen. Véleményem szerint szükség van arra, hogy meghatározzunk Balassi kulcshelyzetét és igazi rangját az európai irodalomban.
Elena Lavinia Dumitru.
– Költői eszközei „Balassit iskolateremtővé teszik a magyar irodalomban, aki ugyanakkor az európai irodalmi arcképcsarnoknak is kiemelkedő alakja” – fogalmaz esszéjében Ön. Mivel éri el ez az életmű azt, hogy a poéta halála után bő négy évszázaddal még mindig olasz, észt, oszét, kongói, brazil, ausztrál, török, portugál, és íme: román műfordítót is egy közös művészi csapatba toboroz?
– Balassi az az író, aki először saját nyelvét használja az eredetiség jeléül, nem pedig a latint, és ezzel lefekteti az irodalmi magyar nyelv alapjait. Ezért természetes, hogy nincsenek határok a fordításban. Ez az felfogás annál is inkább fontos, mert a téma különösen aktuális; amellett a műfordítás kérdése is reprezentatívvá válik. Műfordító ma már szinte bárkiből lehet, csupán a román és természetesen a magyar nyelv ismerete a feltétel. Azonban fontos kérdés, hogy lehet-e bárkiből jó műfordító. Szerintem nemcsak a fordítás, hanem egy szűkebb terület, a műfordítás és a versfordítás fontos, mert a fordítás egy komplex, alapvető eljárás, amely nemcsak a másik kultúra közvetítésének a metaforája és megoldandó nyelvi probléma, hanem ennél jóval bonyolultabb. A költészet fordítása valóban nehezebb, mint bármely más fordítás, mert a költészet az egyetlen irodalmi forma, amely az összes nyelvi forrást használja, mely folyamat több nyelv magas szintű használatát igényli. Ebből a szempontból a fordítás hasznos irodalmi kreativitásgyakorlat. Még akkor is, ha Balassi fordítása valódi vállalkozás, örülök, hogy a magyar író munkája a legkülönfélébb nyelveken megjelenik. Ami engem illet, megpróbáltam minden tőlem telhetőt megtenni azért, hogy Balassit lefordítsam románra és olaszra.
– Ön is rögzíti: „A szerelmi költemények mellett a Balassi-életmű magában foglal vallásos és vitézi verseket…” Miért fontos rávilágítanunk, hogy nem „csak” költőnek, hanem műfordítónak is elsőrangú volt?
– Balassi Bálint a magyar nyelvű irodalom első klasszikusa, világirodalmi szintű költője. Az ifjú Bálint fordította első műként németből, Michael Bock Wurlzgertlein für die krancken Seelen – Beteg lelkeknek való füves könyvecske – című művét, amelyet száműzetésben élő édesapjának vigasztalására írt, és amelyet 1572-ben Krakkóban kinyomtattak. Balassi korának egyik poliglottja volt, nagy műveltségére jellemző, hogy ifjúkorától kezdve nyolc nyelven beszélt valamilyen szinten. Azért a magyar Balassi-kutatók – mindenekelőtt Eckhardt Sándor, Bán Imre és Klaniczay Tibor – kimerítő részletességgel tárták fel és elemezték Balassi Bálint költészetének összefüggéseit a reneszánsz és a humanizmus korának petrarkista és petrarkizáló költői stílusával és hagyományával. Konkrét irodalmi-poétikai motívumok és verstani megfelelések kimutatásával bizonyították azokat a korábbi sejtéseket, melyek szerint a magyar reneszánsz költő életműve sok szállal kötődött nem csak kora európai költészetéhez, de az azt megelőző korok poétikai tradícióihoz is. Lírai munkássága mellett Balassit a drámai forma is foglalkoztatta. Balassi Szép magyar komédiája az olasz Cristoforo Castelletti egyik pásztorjátékának magyar nyelvű átköltése, amely kétségtelen Balassi irodalmi szándékát fejezi ki: „egynéhány ok készerít reá, hogy kegyelmeteknek ajánljam ez komédiát … akarám azért ez komédiaszerzést új forma gyanánt elővenni …. azért az magyar nyelvet ezzel akartam meggazdagítani, hogy megesmérjék mindenek, hogy magyar nyelven is meglehetne ez, azmi egyéb nyelven meglehet.”
A műfordítónő a Vörösmarty téren.
– Írása szerint Ön „a magyar költő által megvalósított irodalmi jelenség panoramikus bemutatása mellett az életmű egy részének fordításokban való megjelenítését is” megkísérelte. Miért fontos ez a kortárs román irodalmi életben?
– Munkáimat nem tekintem fordításoknak, hanem inkább egy fajta játéknak vagy személyes, belső kihívásnak. A műfordítás lélekállapot, sokszor nemcsak az értelem eszközeivel, hanem az érzelmi képességekkel is lehet fordítani. Tehát ez a kapcsolat nagyon is személyes. Azzal a szándékkal próbáltam megalkotni ezt a Balassi-fordítást, hogy népszerűsítsem Balassi különleges szerelmi verseit, és nem utolsó sorban verseinek sajátos hangulatát. Azzal a céllal született a Célia-ciklus fordítása, hogy a román kultúrában alig ismert Balassi-kultusz hiányosságát pótoljam. Balassi román fordítása nemcsak népszerűsítheti a magyar szerző verseit, hanem konkrétan segítheti a román anyanyelvű magyar szakos diákokat a szöveg megértésében. Ez annál fontosabb, mert eddig nem sikerült (egy-két Balassi vers fordítása kivitelével) Balassit románul is az olvasóközönség elé vinni. A fordítások célközönségét tehát a hungarológia szakon tanuló egyetemisták képezik, de érdekes lehet a román nyelvű olvasók számára is, akik nem egyetemi hallgatóként érdeklődnek a téma iránt.
Amikor hozzákezdtem a munkához, tehát kezdettől fogva nem egyszerűen szövegben, hanem hangulatban gondolkoztam. A fordítás folyamán próbáltam is, amennyire lehetséges, szöveghű és ugyanakkor gondolathű lenni, mert Balassi gondolkodását – és az egész reneszánsz világképet – izgalmasnak és fontosnak tartom. Nyilvánvaló hogy a fordítás nem mindig százszázalékosan ekvivalens. A tapasztalatom az, hogy a fordításnak nem lehet mindig pontosnak lenni, kisebb-nagyobb eltérések vannak az eredeti szövegtől
Végül, de nem utolsó sorban szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik munkámban segítettek.
Molnár Pál
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
