Az elmúlt hónapokban egyre több országban okoz komoly gondot a különböző áruk és szolgáltatások árának folyamatos emelkedése, aminek leküzdése mára az Európai Unió tagállamainak egyik legfontosabb feladatává vált.
A koronavírus okozta gazdasági válság miatt elszabadult infláció megállítására több ország is különböző intézkedéseket vezetett be az utóbbi időben, ezek nagy része azonban várhatóan nem tudja majd érdemben csökkenteni a már decemberben is rekordszinteket döntő inflációs rátákat. Ennek következtében a globális szinten is komoly gondokat okozó árdrágulás várhatóan a következő hónapokban is velünk marad.
Az infláció fogalma a gazdaság minden területét érintő áruk és szolgáltatások árának folyamatos és tartós növekedéseként határozható meg, ami a mértékétől függően pozitív és negatív hatása egyaránt lehet az adott ország gazdaságára. Míg az alacsony, és kiszámítható inflációnak alapvetően ösztönző hatása van a gazdaságra, addig a hirtelen kialakult, magas infláció szinte mindig komoly gazdasági egyensúlytalanságokat eredményez.
Az elmúlt két évben tapasztalható termeléscsökkenés, és a 2021-ben bekövetkezett hirtelen gazdasági „visszapattanás” miatt ugyanis pár hónap alatt jelentősen megemelkedett a kontinens energiaigénye, ami az energiahordozók drasztikus áremelkedését eredményezte. A folyamat az egyes országok és vállalatok gazdasági teljesítményét is negatívan befolyásolta, az áram és földgáz árának drasztikus megemelkedése pedig az élelmiszerek ára mellett, az egyes termékek előállítási költségeit és az alapanyagok árait is jelentősen megnövelte.
A kezdetben csupán átmeneti folyamatnak remélt áremelkedés így rövid idő alatt jelentős mértékű inflációt eredményezett az országokban, aminek mértékét tovább növelték az időközben szintén a koronavírus miatt kialakult ellátásbeli és szállítási problémák. Az egyre növekvő árszintek az utóbbi hónapokban a világon szinte mindenhol komoly kihívás elé állították a kormányokat, miután a legtöbb országban többéves rekordokat megdöntve emelkedtek az inflációs mutatók.
Az Eurostat adatai szerint az euróval rendelkező tagországokat tömörítő eurózónában az éves infláció 2021 decemberében például már az 5 százalékot is elérte, ami a legrosszabb inflációs adat az eurózóna történetében.
A tagállamokat vizsgálva szintén komoly árszínvonal-emelkedésről beszélhetünk. A legmagasabb inflációt Észtországban mérték, ahol 12 százalékos volt az éves áremelkedés, de Litvániában (10,6%) és Lengyelországban is (8,6%) kifejezetten magas volt az inflációs adat, míg a legkisebb mértékű árnövekedés Máltán (2,6%) és Portugáliában (2,7%) volt tapasztalható.
Szintén jelentős áremelkedés történt azonban Szlovákiában (5,8%) is, de az infláció mértéke Magyarországon is (7,4%) meghaladta a korábbi évek mutatóit.
A rögzített energiaáraknak köszönhetően a magyar infláció okai azonban több dologra is visszavezethetőek. Egyrészt a magyar gazdaság teljesítménye már a legtöbb tagállamhoz képest körülbelül fél évvel hamarabb, 2021 őszére elérte a koronavírus előtti szintet, ami miatt az ország az uniós átlagtól hamarabb tudott növekedési pályára állni, ez pedig az emberek fogyasztását is megnövelte. Emellett az országban a foglalkoztatottak aránya is jelentősen nőtt az elmúlt hónapokban, miközben a bérek üteme szintén az egyik leggyorsabban növekedett az EU-ban. Ezek a gazdasági folyamatok mind ösztönzően hatottak az infláció emelkedésére, a megnövekedett beruházások és kereslet miatt ugyanis viszonylag hirtelen áramlott sok pénz a gazdaságba, ami a külső hatásokkal kiegészülve, és nagyrészt azoknak köszönhetően, (energiaválság, ellátásbeli problémák) együttesen eredményezték az ország inflációs mutatóját.
A rekordokat döntő inflációt természetesen szinte minden országban igyekeztek visszafogni az elmúlt hónapokban, de a meghozott intézkedések nagy része idáig csak kevés eredményt hozott. A szintén több éves rekordinflációval küzdő Spanyolországban (6,6%) például a kormány decemberben döntött a villanyáram árának mérséklését célzó adócsökkentések meghosszabbításáról. Az intézkedések ellenére azonban az országban tíz háztartásból legalább négy továbbra is többet fizet majd az áramért a 2018-as árszintekhez képest, ami körülbelül tízmillió embert érint majd a következő hónapokban.
Hasonló intézkedéseket vezettek be ugyanakkor például Észtországban, Belgiumban, Hollandiában és nemrég Németországban is. A kisebb adócsökkentések azonban eddig ezekben az országokban sem hoztak komoly eredményt, és az infláció emelkedésének megállítása helyett, mindössze annak mérséklését sikerült velük elérni.
Magyarországon szintén több intézkedés született az infláció mérséklésére, de a kormány által bevezetett rendelkezések (üzemanyagárak 480 forinton történő maximalizálása, kamatstop a lakáshitelek esetében) eltértek a korábban említett országokétól.
Az eltérő intézkedések ellenére azonban jelenleg úgy tűnik, hogy decemberben körülbelül 1 százalékpontos csökkenés történt az inflációs ráta alakulásában, amit várhatóan tovább mérsékel majd a kormány által nemrég bejelentett élelmiszer árstop, amitől körülbelül további 1 százalékos csökkenést várnak februártól a szakemberek. Emiatt a várakozások szerint az országban körülbelül 2022 harmadik negyedévére mérséklődhet érdemben az infláció, ami így 2022 utolsó negyedévében térhet majd vissza a jegybank által meghatározott toleranciasávba.
Ennek ellenére egyelőre úgy tűnik, hogy a szlovák kormány nem él a fiskális politikai eszközök nyújtotta lehetőségeivel és nem tesz konkrét lépéseket az infláció mérséklésének érdekében, így annak kezelését továbbra is a Szlovák Nemzeti Bank és az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikájára bízza. Az infláció mértéke így a legtöbb uniós országhoz hasonlóan várhatóan itt is csak 2022 utolsó negyedévére csökkenhet egy elfogadható szintre, így a magas áremelkedés várhatóan továbbra is jelentősen megterheli majd az emberek pénztárcáját a következő hónapokban.
(A szerző a XXI. Század Intézet elemzője)
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
