Mit kezdhet az egyház a mesterséges intelligenciával, és hol húzódik az eszközhasználat határa? Ezekkel a kérdésekkel is foglalkozott idén a Reformátusok Szárszói Konferenciája. A Károli Gáspár Református Egyetem kancellárja előadásában azt hangsúlyozta: az új eszközök mindig lehetőséget és kockázatot is hordoztak, a felelősséget pedig az viseli, aki használja őket. Az InfoRádióban Csáki-Hatalovics Gyula beszélt a részletekről.
A lélek és algoritmus – Megférhet-e egymás mellett a digitalizáció és a hit? E tárgyban tartottak konferenciát a reformátusok a napokban.
Az InfoRádió megkeresésére Csáki-Hatalovics Gyula, a Károli-egyetem kancellárja az InfoRádióban azt hangsúlyozta, a technológia mindig is hatással volt részben a tudományos működés mikéntjére, részben az egyház tevékenységére a legközelebbi múltban. Ugyanakkor ez kölcsönhatás is, aminek a hozadéka hosszú távon pozitív, még ha látni, a technológia valós veszélyei hová vezetnek, például a felsőoktatásban a számonkérés gyakorlatát is gyökeresen átalakítja.
Azt nem vitatja, hogy nagy adatbázisok gyors áttekintésére és kutatási módszerekben is sokat segít, valamint az etikus forrásfeldolgozásban is hasznos.
Hogy az egyház mitévő lehet e téren, arról elmondta, a mesterséges intelligenciához való viszonyban az egyház hasonlít más szervezetekhez, tudja használni az AI-t, érdemes is, ugyanúgy felmerül az egyházban is a hatékonyság ügye, vannak költségvetések, beruházások, de a fiatalok hatékony megszólításához is hozzátesz.
Véleménye szerint nem attól kell félni, hogy az online kapcsolatteremtés és -tartás veszélyes a valós kapcsolatokra, hisz azt a Covid is megmutatta, hogy a kapcsolatfelvétel mennyire könnyű online, és a kapcsolódó személyeket így már könnyebb személyes kapcsolódásba is bevonni, legyen szó akár idősekről is.
Ugyanakkor e téren is felmerülnek etikai kérdések, amelyek ma még nehezen megválaszolhatóak, az egyik ilyen, hogy például egy prédkációba mennyire vonható be AI-segítség, még ha az ő válasza határozott is az AI-prédikáció lehetőségére.
„Nem jó irány. Bízom benne, hogy ez soha nem következik be. Van ebben vita még az egyházon belül is, hogy milyen mértékben szabad mesterséges intelligencia eszközöket igénybe venni ahhoz, hogy valaki egy igei tanítást közvetítsen. Ebben én látok olyan lehetőségeket, ahol még az etikai keretek között tudunk maradni, de mivel az egész jelenség – teológiai kérdéseket nem is érintve – tulajdonképpen egy informatikai, statisztikai alapon működő eszköz, igehirdetési szerepet soha nem fog tudni átvenni. Technikailag lehetséges, de az emberi és a gondviselés által vezetett gondolatközvetítés soha nem fog tudni megjelenni ebben a kérdésben” – jelentette ki Csáki-Hatalovics Gyula.
A cikk Rozgonyi Ádám interjúja alapján készült.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
