A szerencsétlen felvidéki magyar többpártrendszer sok olyan visszás helyzetet szül – például a Most-Híd közös választási koalíciója a Smerrel és a Szlovák Nemzeti Párttal Nyitra megyében -, amik ép ésszel nehezen felfoghatók és csak irónia nyelvén írhatók körül. Maris néni és Julis néni beszélgetéseiből is ez derül ki. A történések ilyen fajta megközelítésével a kedves olvasónak természetesen nem szükséges egyetértenie, sőt kifejezheti felháborodását is, de a történések mégiscsak jelen vannak és árnyékot vetnek mindennapjainkra.
Cikksorozatunk eddig megjelent írásai: Csihi-puhi felvidéki módra, Azt beszélik a faluban, Nemzetisége: vegyes! Ezt azért mégse!
Itt a legújabb:
Rájöttem, Maris!
A múltkor azt kérdezted, hogy miért szavaznak még mindig sokan egy hibridpártra? Sokat gondolkodtam rajta, meg az urammal is átbeszéltük aztán rendesen, alig aludtunk aznap éjjel, pedig előtte leszedtük meg préseltük a szőlőt, úgyhogy azt gondoltam, majd beesünk az ágyba a fáradtságtól, aztán nemhogy politika nem, még az sem, ami szüret után általában lenni szokott! De nem hagyott nyugodni a dolog, hiszen szüret közben már a szőlőhegyen is felcsendült imitt-amott az idegen nóta! Lehet, legközelebb már a miénk fog idegenül hangozni, hogy mennének le idejekorán a pincébe…De nem akarok én nekik rosszat, csak jobban forr bennem a düh, mint a pincében a murci!
Te azt mondtad a múltkor, hogy jó nevük van, azé megy nekik úgy a parlamentin! Mondd meg, melyik nevük jó, Maris? A most vagy a híd? Az egyiknek a most, a másiknak a híd! Összeköti még az összeköthetetlent is, a kiegyezés és megbékélés pártja! Persze, Maris, hiszi a piszi! A hatalommal egyeztek ki, ennek érdekében könnyen megegyeztek a szlovákokkal, a magyarokat meg szépen egymásnak uszították, azóta is a fellegekben van az összefogás! Még hogy összekötnek minket! Sokkal inkább gúzsba!
Megtévesztően trükköznek a hatalom- és napraforgók – mást mondanak északon, mást mondanak délen, mást mondanának Martoson, mást mondanak Gombaszögön, mást mondanak a kultúrház előtt, mást mondanak a teremben is. Amit az emberek hallani akarnak, a teremburáját! Meg aztán főleg a „semagyarokból – seszlovákokból” építkeznek, akikből szinte már több van sajnos, mint a magunkfajtából. Most szüretelik le Béláék azt a savanyú szőlőt, amit még annak idején megfélemlítéssel, ellehetetlenítéssel a kommunisták és a nacionalisták ültettek el, kényszerítettek ránk.
Mi meg vagyunk olyan bárgyúak, hogy hiszünk nekik, elmegyünk a szüreti ünnepségükre is, ahol Peter Šrámek húzza a talpalávalót. Olyanokkal vagyunk tele, még a falunk is, akiknek magyar nagyanyjuk miatt a szlovák pártok még koraik, mint a nótában Koncz Zsuzsának a konty, a magyar pártot viszont már „kinőtték”, és már szinte szégyellik. Ezeknek a szívét melengetik, babusgatják a mostosok! Feloldozás nekik ez a párt, Bugárnak meg a sokadik feltámadás!
Jaj, Maris, nemsokára megint jönnek azok a fránya választások, most a megyeiek, mindjárt halottak napja után. Nem is tudom, mit vegyek fel, feketébe menjek vagy kendőt húzzak a szemembe….Nem is sietem el a krízantém vásárlást, hátha meglepnek vele valamelyik kampánygyűlésen a jelöltek! Bár kétlem, temető virággal szavazatotokat szerezni éppolyan kockázatos, mint sírásót indítani Nyitra megyében a hármaskoalíciós listán. Sírásót? Minek az nekik, hiszen ők ásták meg saját sírjukat azzal, hogy együtt indulnak a Szlovák Nemzeti Párttal meg Ficoékkal!
Tisztára meg vannak ezek hibbanva! Hogyan képzelik, hogy a magyarokat egy Dunántúlra zavaró párttal meg és nyelvrendőröket a nyakunkba zúdító Smerrel lépnek frigyre? Meg aztán együtt támogatják a mostani kivénhedt főispánt? Béla a Belicát! Persze, rögtön kitett megtévesztésül egy magyar feliratú óriásplakátot is. Negyedszer indul, eddig miért nem?
Száraz Dénes
The post Rájöttem, Maris! appeared first on Körkép.sk.
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
