Noha Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és felesége személyesen vesz részt hétfőn II. Erzsébet királynő búcsúszertartásán a londoni Westminster-apátságban, az egykori brit gyarmatbirodalomból álló Nemzetközösséghez tartozó Kanadában nem mindenki érzi úgy, hogy szükség van a könnyes búcsúra a brit monarchia intézményét megtestesítő néhai uralkodótól: miközben az észak-amerikai ország kilenc tartományában a törvényhozás megemlékezéssel készült a szertartás napjára, a tizedik, francia ajkú Québec tartomány kormánya úgy döntött, nem tartanak hivatalos tiszteletadást II. Erzsébet temetésének napján.
François Legault hivatalban lévő miniszterelnök – aki nem mellesleg az Avenir Québec nevű koalíció vezetőjeként már gőzerővel kampányol az október 3-án esedékes választásokra – egyébként már azért is magyarázkodásra kényszerült múlt héten, amiért a néhai királynő halálhírére félárbócra engedte a tartományi parlament lobogóját. Legnagyobb politikai ellenfele, a szeparatista Parti Québecois nevű pártot vezető Paul St-Pierre Plamondon szerint ugyanis „nem szabad Anglia királynőjét Québec állam fejeként kezelni”, mert – érvelése szerint – „az illegitim brit gyarmati rezsim ezt nem érdemli meg Québecben”. Plamondon ezt azzal indokolta: nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a monarchia egy olyan intézmény, ami a brit koronát képviseli, s amely jelentős károkat okozott a québeceieknek és az őslakos nemzeteknek.
A québeci médiában ráadásul a megemlékezés részeként újra felelevenedett II. Erzsébetnek a francia ajkú tartományban tett 1964-es látogatása, amely során zavargások törtek ki, sőt, akkori sajtóbeszámolók szerint a helyi szeparatista mozgalom a királynő meggyilkolását is tervezte. A québeciek többsége ugyanis történelmi okokból nem nézi jó szemmel a monarchia megkövesedett intézményét, mert bár tisztelik a néhai királynőt, személye felidézi az egykori Új-Franciaország brit meghódításának, illetve a francia nyelvű Kanada felett győzedelmeskedő brit gyarmati uralomnak az emlékét – magyarázta Gérard Bouchard történész és szociológus, a Québeci Egyetem oktatója a CBC kanadai hírportálnak. Vannak olyan québeciek is, akik egyszerűen közömbösek a monarchiával szemben, és vannak olyanok is, akik támogatják azt, de a többségük nem igazán tud azonosulni vele – tette hozzá Daniel Béland, a montréali McGill Egyetem politológusa.
– A Québecen belüli zúgolódások ellenére aligha kerül a közeljövőben napirendre Kanadának a Nemzetközösségből való kiválása – erről maga Trudeau beszélt a minap. A kormányfő szerint nem tűnik jó ötletnek ilyen mély változást hozni egy olyan rendszerben, „amely a világ legjobb, legstabilabb rendszerei közé tartozik”. Kanada ugyan 1867 óta független, de ma is alkotmányos monarchia és a Nemzetközösség része, így hivatalosan III. Károly az államfője.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
