Hamarosan új doktori iskola indulhat el a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. A Társadalomtudományi Doktori Iskola akkreditációs eljárása már folyamatban van, a kar és az egyetem képzési palettáját bővítő jelentős folyamatról a leendő doktori iskola, egyben a Szociológiai Intézet vezetője, Hidas Zoltán számolt be.
– Miért alakul meg a doktori iskola? Milyen gondolat, cél hívta életre?
– A bölcsészkar képzéseihez eddig is tartoztak doktori iskolák, kivéve a társadalomtudományi képzéseket. Régi törekvésünk volt, hogy ezek is folytatódjanak egy doktori iskolában, ami tulajdonképpen az igazi kifutása az egyetemi tanulmányoknak.
Célunk, hogy a doktori iskolából olyan szakemberek kerüljenek ki, akik a mai összetett, szövevényes társadalmi viszonyok közt el tudnak igazodni. Természetesen kitüntetett szempont, hogy ez megfeleljen egyetemünk küldetésnyilatkozatának is. Keresztény szempontú, a kereszténység emberképéhez igazodó képzést szeretnénk nyújtani, hogy a magyar és európai színtéren is tudjunk olyan elemzéseket készíteni, diagnózisokat adni, esetleg megoldásokat is javasolni, amelyek összhangban állnak ezzel a bibliai emberképpel. Úgy gondolom, ez egy sajátos különlegesség, és gazdagítja a mai felsőoktatási palettát.
Nagyon szívesen vállaltam el a felkérést a vezetésre, én magam a kezdettől fogva nagyon tágan gondolkodom a szociológiáról. Ez a doktori iskola mindenkié lesz a társadalomtudományokon belül, és fontos lépés az egyetem életében.
– Kik jelentkezhetnek a doktori képzésre, milyen előképzettségű hallgatókat várnak?
– A doktori iskola a társadalomtudományi szakokon tanulókat szólítja meg. Szűkebben van ugyan egy tudományterületi besorolása, a szociológiai tudományokhoz tartozik, ugyanakkor minden társadalomtudományi szakon végzett hallgatót várunk, hiszen a szociológia befogadó a kommunikáció- és médiatudományok felé, a politikatudomány felé is. Így ezeknek a szakoknak a vezetőivel és a kari vezetéssel teljes egyetértésben úgy döntöttünk, hogy hivatalosan a szociológiai tudományághoz tartozó doktori iskola lesz, mely ugyanakkor lefedi a teljes társadalomtudományi képzést.
Sőt, a bölcsészettudományok területéről is jelentkezhetnek jelöltek. Itt vannak bizonyos feltételek, a legfontosabb, hogy amikor tématervet ír a jelölt, annak szociológiai jellegűnek kell lennie: például ha irodalom vagy történelem szakon végzett, olyan témát vagy szempontot kell találnia, ami ide kapcsolja. Ezen kívül előírhatunk az illető számára kiegészítő tárgyakat, amelyeket el kell végeznie a doktori képzés során. Úgy vélem, nagyon tág a fogadói körünk. Amikor szociológiára gondolunk, nagyon sokszor számokra és statisztikákra asszociálunk, ám ez a világ ennél sokkal gazdagabb: a kultúrát teremtő és folytató élő embernek a világa, amelyet szeretnének megismerni a kutatások.
– Hol tart jelenleg az akkreditációs folyamat? Mikor indulhat el az oktatás a doktori iskolában?
– Ez egy meglehetősen hosszú folyamat, nagyon sok feltételnek kell eleget tennünk, rendkívüli mennyiségű szabályzatot kellett kidolgoznunk, továbbá előre biztosítanunk kell a későbbi minőségbiztosítási rendszert. Körülbelül másfél éve sokan és sokat dolgoztunk ezen. Februárban adtuk be kérelmünket a Magyar Akkreditációs Bizottságnak. Július elején érkezik az egyetemre a látogatóbizottság, amely elsősorban a törzstagokkal és az oktatókkal fog konzultálni. Emellett az akkreditációs kérelmünket kiadják bírálóknak is. Úgy tűnik, még idén megszülethet a döntés, jövő ősszel pedig elindulhat a doktori képzésünk.
– Milyen nemzetközi egyetemekkel, kutatóintézetekkel vannak folyamatban egyeztetések a doktori iskolával kapcsolatban?
– A doktori iskolában most is megtalálhatóak már külföldi, nemzetközi kapcsolatok, elsősorban olyan személyek, akik vállalták, hogy ebben a képzésben tanítani fognak. Az egyik ilyen pólus Németország, ahol olyan jellegű doktori iskolák működnek, amelyekhez a miénk is hasonlítani fog. A másik pólust pedig a katolikus felsőoktatási intézmények doktori iskolái jelentik. Itt még sok tervünk van, kapcsolatfelvételek is zajlanak. Hosszabb távon mindenképpen előnyös lenne, ha a hallgatók részben külföldön is kutathatnának. Az említett nemzetközi doktori iskolák mindegyikének az a szempontja, ami a miénknek is: egy olyan társadalomtudományos szellemiség, amit a kultúra szóval is összefüggésben hoznék, illetve kapcsolódik a bibliai emberképhez.
A kultúratudományokat ma Magyarországon leginkább az irodalomtudományokkal szokták összefüggésbe hozni, de a kultúratudományok eredendően a szociológiához kapcsolódóan bontakoztak ki. Ide nemcsak azok a tudományok tartoznak, amelyeknek a nevében is megjelenik – mint például kulturális antropológia –, ez sokkal inkább egy szemléletmód: azt jelenti, hogy az ember kultúrlény: kulturálisan, tehát valamiképpen a világot értelmezve éli az életét is, akkor is, amikor politikát vagy gazdaságot művel. Ezek azok az értelmezési folyamatok, amelyekhez a társadalomtudományok kapcsolódnak, és akármilyen törvényszerűségeket vagy szabályszerűségeket fedeznek fel, ezek mindig az emberi élet kulturális dimenzióira vonatkoznak. Az értelmezés nagyon fontos tevékenysége nemcsak az embernek, hanem ezeknek a tudományoknak is. Ez nem feltétlenül egy általánosan elterjedt szempont a társadalomtudományokban, ez is valamiképpen a mi sajátos nézőpontunk. Vannak olyan iskolák, megközelítések, amelyek kizárólag magas szintű, az embertől jóformán független mechanizmusokat vélnek látni a világban, és nagyon értékes felfedezéseket is tesznek ezen az úton. De mi mindig az emberből indulunk ki. És ezek az iskolák is – vagy azért, mert katolikus egyetemekhez tartoznak, vagy azért, mert a szociológiáról ilyen felfogásuk van – így közelítenek a társadalmi világhoz, a legnagyobb szerkezetekhez is.
– Milyen konferenciákat terveznek a hallgatók részére?
– Őszre szervezünk egy workshopot, meghívásunkat elküldtük olyan végzett hallgatóinknak, akikről tudjuk, hogy szeretnének a Pázmányra társadalomtudományi doktori képzésre jönni, sokan várják, hogy megnyíljon ez a lehetőség. Én magam hat egykori hallgatómat is meg tudtam szólítani, mindannyian rögtön lelkesedtek és jelentkeztek is a workshopra, de várjuk még a további jelentkezőket is. A többi szakról szintén ismernek a kollégáim érdeklődő doktoranduszjelölteket, korábban és a most végző hallgatók körében is. Tehát komoly múltja van ennek az igénynek hallgatói részről is. Ez a workshop egy nagyszerű felütése lesz ennek az ügynek, ami a szélesebb nyilvánosságnak való megjelenésünket is jelenti.
Forrás és fotó: PPKE
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
