Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön bejelentette, hogy döntés született egy úgynevezett „védelmi zóna” létrehozásáról az ukrán határ mentén – közölte a TASS orosz állami hírügynökség. Az elnök szerint az orosz fegyveres erők már dolgoznak az ügyön, ám nem részletezte, hogy a zóna orosz területen vagy a nemzetközileg elismert Ukrajna területén lenne-e.
Az elmúlt hetekben újabb orosz támadások történtek Ukrajna északi megyéiben, köztük a szumi, csernyihivi és harkivi régiókban. Putyin szerint a lépés válasz az ukrán hadsereg „terrorista módszereire”, amelyek során – állítása szerint – nem katonai célpontokat támadnak orosz területen.
A kontextus: helyi vezetők és geopolitikai célok
A döntés hátterében valószínűleg az áll, hogy Putyin május 20-án Kurszk megyébe látogatott, ahol a helyi vezető, Pavlo Zolotarjov egyértelműen javasolta: Oroszország „legalább Szumi városát” foglalja el. Szerinte ez lenne a feltétele annak, hogy valódi biztonsági zóna alakuljon ki a határ mentén. A helyi politikus szavait a Szabad Európa / Szabadság Rádió idézte.
Az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) szerint Putyin kurszki látogatásának célja az volt, hogy kommunikációs alapot teremtsen egy újabb ukrán terület elfoglalásához, s ezzel hosszabb távon előkészítse Szumi megye de facto annektálását.
Tárgyalások és fenyegetés
A Törökországban május 16-án tartott orosz–ukrán tárgyalásokon – nyugati források szerint – az orosz küldöttség már konkrétan megemlítette Szumi régió (ukránul helyesen „oblaszty”, térség – a megye kifejezés áll hozzá legközelebb, de ez az egység a megyénél jóval nagyobb) elfoglalását mint eszközt egy „biztonsági zóna” kialakításához. Ez újabb jele annak, hogy Moszkva nem csupán katonai, hanem diplomáciai szinten is próbálja legitimálni egy esetleges offenzíva lehetőségét.
A Szumi megyében hónapok óta aktív harcok zajlanak, rendszeres az orosz tüzérségi és dróntámadás, gyakoriak ott a légibombák is. Bár jelenleg nincs teljes orosz ellenőrzés alá vont terület Szumiban, az infrastruktúra és a civil lakosság folyamatos nyomás alatt áll.
Putyin már korábban is beszélt hasonló megoldásról. 2023 márciusában úgy fogalmazott, hogy ha az ukrán támadások Harkiv irányából folytatódnak, Oroszország kénytelen lesz egy „védőzónát” kialakítani Ukrajna területén. Júniusban ugyanezt hangoztatta a Belgorod megyét érő támadások kapcsán is.
Zelenszkij: az ötlet jelenleg nem reális
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közelmúltban szintén megemlítette a védelmi zóna ötletét, ám szerinte ez jelenleg „nem életképes” elképzelés. Kiemelte, hogy hivatalosan senki nem terjesztett elő ilyen javaslatot Ukrajnának. Megjegyzéseivel egyértelműen elhatárolódott az orosz állásponttól, és jelezte, hogy az ukrán kormány nem támogatja saját területének katonai céllal történő „semlegessé tételét”.
A béketárgyalások háttere
A nyilatkozat különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy Oroszország és az Egyesült Államok között ismét megindult az egyeztetés lehetősége egy többoldalú béketárgyalásról. A Vatikán is jelezte, hogy kész lenne ezeknek otthont adni. A biztonsági zóna témája így akár része is lehet a közeljövő diplomáciai diskurzusainak – habár kérdés, hogy Ukrajna meddig hajlandó elmenni a területi integritás árnyékában.
Összegzésként: Putyin bejelentése nemcsak egy újabb katonai hadművelet előjele lehet, hanem egy üzenet is – egyszerre a Nyugatnak, Ukrajnának és a hazai közvéleménynek. A „védő zóna” fogalma orosz olvasatban egyre inkább fedősztorivá válik az újabb területszerzésre.
Körkép-vélemény:
A biztonsági zóna egyszerre lehet a háború befagyasztásának egyik eleme, az orosz stratégiai alkupozíció javításának eszköze, és egyszerű katonai biztonsági szükséglet. Ha ez utóbbiról van szó, annak célja az lenne, hogy az ukránok ne tudjanak belőni hagyományos fegyverzettel az orosz területekre. Ugyanakkor egy ilyen zóna – ha kölcsönös szándék van mögötte – javíthatja egy tűzszünet betartásának esélyeit is. Mi inkább arra tippelünk, hogy Oroszország a tárgyalási pozícióit akarja javítani: javasolta Ukrajnának, hogy ismerje el a Krím elvesztését és hivatalos elismerés nélkül törődjön bele a megszállt területek elvesztésébe. Ukrajna erre nem volt hajlandó, Oroszország pedig most jelzi, hogy a korábbi javaslatnál már csak keményebb feltételek vannak a tarsolyában.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Alexander Kazakov/Sputnik, Kremlin Pool Photo via AP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
