A testünket mintegy 30 billiónyi, vagyis milliószor millió sejt építi fel. Ezek specializálódtak különféle típusokká, hogy szöveteket hozzanak létre, amelyek pedig szerveket, szervrendszereket alkotnak. Mellettük háromszor, egyes számítások szerint tízszer ennyi, vagyis nagyjából 100 billiónyi baktériumsejt is részt vesz szervezetünk normális működésében.
A mikroorganizmusoknak az emberi szervezettel együtt élő tömegét, halmazát mikrobiomnak nevezzük. Ezek kisebb része a bőrünk felszínén él, mások a nemi szervek tájékán, a legtöbbjük viszont az emésztőrendszer bélcsatornájában, döntően a vastagbélben. A bélben élő baktériumokra használt másik, talán szélesebb körben ismert kifejezés a bélflóra.
Az elmúlt bő tíz évben egyre több tanulmány erősítette meg egyes agyi betegségek és a mikrobiom, vagy ha úgy tetszik, szűkebb értelemben, a bélflóra kapcsolatát.
A bélflóra épsége
Nem kérdéses, hogy a bélflóra épsége, egyensúlya, illetve összhangja a szervezetünkkel fontos tényező számos betegség kialakulásában, súlyosbodásában. Ezt világosan láthatjuk a vastagbél súlyos fertőzéses gyulladásában. Ennek egyik formája tipikusan a koraszülötteket érintő nekrotizáló enterokolitisz. A jótékony bélflóra kialakulása az anyatejből érkezne, ám a koraszülöttek jelentős részénél nehézkes az anyatejes táplálás. Ilyenkor a jó baktériumok helyett veszélyesek is könnyedén benépesítik a beleket. A koraszülöttek belei pedig több tényező eredőjeként eleve esendőbbek a behatásokkal szemben. Jótékony baktériumok célzott bevitele – probiotikumok formájában – viszont kivédheti a koraszülöttek rettegett nekrotizáló enterokolitiszét.
Felnőttkorban is jelentkezhet hasonló probléma, például az antibiotikumok túlzott használata kiirthatja a jótékony bélflórát is. Ezek helyét a kórházi kezelés alkalmával átveheti egy agresszív, antibiotikumokra kevésbé érzékeny faj, a Clostridium difficile. Ez súlyos gyulladást válthat ki, ami vérmérgezéshez, halálhoz vezet.
Az eddig leghatásosabbnak tartott, erre a baktériumra még talán ható antibiotikum-terápiánál is hatásosabbnak találták a székleti eredetű mikrobiom alkalmazását. Leegyszerűsítve ezt szokták székletátültetésnek hívni.
A lényeg itt is az, mint a koraszülöttek esetében: az optimális, egészséges baktériumflóra helyreállítása. A jótékony baktériumok pedig nem engedik túlszaporodni a kórokozókat, ezzel megvédik az emberi szervezetet.
A tápcsatorna egészsége szempontjából egyértelmű a bélflóra védő szerepe. Bármilyen okból szedett antibiotikumok mellé mindig javasolnak valamilyen probiotikum készítményt. A probiotikumok a már említett bifidobaktériumokat, továbbá lactobacillusokat, lactococcusokat tartalmaznak.
Újabban prebiotikumokat is forgalmaznak. A prebiotikumok olyan anyagok, amelyek segítik a jótékony baktériumok, illetve a probiotikumok szaporodását. A kettőt kombinálva szimbiotikum készítményt kapunk.
Fontos prebiotikumok a laktóz, vagyis a tejcukor és az inulin, ami a keményítőhöz hasonlító poliszacharid. A keményítő glükózegységekből épül fel, az inulin helyette fruktózból. A fruktóz felszívódási zavaraiban szenvedők vigyázzanak a prebiotikumok fogyasztásával! Prebiotikumokban gazdag élelmiszerek például a vöröshagyma, fokhagyma, banán, csicsóka, articsóka, tej, zabpehely, hüvelyesek.
Az eddigiekből következik, hogy a pre- és probiotikumok előnyösek a bélcsatorna fertőzéseinek, hasmenéses betegségeknek és egyéb gyulladásos bélbetegségek kezelésére, megelőzésére.
A manapság egyre elterjedtebb „leaky gut”, vagyis „szivárgó bél” szindrómában, egyes autoimmun, allergiás betegségekben is kedvező hatásuk lehet. A prebiotikumok segítik a kalcium felszívódását, valamint a koleszterin-anyagcserét az egészséges irányba fordíthatják. Meglepő viszont a bélflóra és az agyi betegségek kapcsolata.
A bélflóra és az agy kapcsolata
Ennek a hátterében több tényező áll. Ezek egyike, hogy a bélbaktériumok egyik fontos anyagcsereterméke a triptofán. A triptofán esszenciális aminosav, amit a szervezet nem tud előállítani, de szüksége van rá. Triptofánból képződik az agy fontos ingerületátvivő anyaga, a szerotonin. A türelmes viselkedésben, hangulati zavarokban kitüntetett szerepe van. Más anyagcseretermékek, például a propionsav pedig káros lehet. Ezért sem mindegy, hogy milyen a mikrobiom összetétele, milyen anyagcsereutak jellemzik a baktériumflóránkat. Az immunrendszer bélcsatornában ülő sejtjei más és más jelzéseket küldenek a mikrobiom összetételétől függően. Továbbá, a bolygóideg is egy kapocs a mikrobiom és az agy között. Egyre több adat támogatja azt a feltételezést, hogy egyes káros baktériumok bélcsatornában képzett biofilmjének darabkái a bolygóidegen vagy akár a véráramon keresztül eljuthatnak az agyba. A prionokhoz hasonlóan, veszélyes fehérje-összecsapódást válthatnak ki.
Ez a jelenség állhat a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór és más neurodegeneratív betegségek egyes formái mögött.
Sok a tisztázandó kérdés még e területen, de könnyen lehet, hogy e szörnyű betegségek legalább egy alcsoportjának a kezelésében a pro- és prebiotikumok adják a megoldást. Egyesek az autizmussal is összefüggésbe hozzák a bélflóra összetételét, persze nagyon sok mindent nem tudunk még.
A bélflóra összetételét befolyásolja a lakóhelyünk is. A városokban élőknél sokkal szegényesebb, és nagyobb kockázatnak van kitéve, a falusias környezetben élők bélcsatornájában viszont sokkal többféle jótékony baktérium él.
A lakóhelynek és ezzel összefüggésben az életmódnak tehát ilyen módon is szerepe lehet súlyos betegségek, mint az előbb említett neurodegeneratív kórképek megelőzésében.
Figyeljünk oda baktériumainkra, azok egészségére! Fogyasszunk prebiotikumban gazdag élelmiszereket. Ezenkívül a rostbevitelre is figyeljünk oda. A rostok szintén hozzájárulnak a bélcsatorna egészségéhez, nem mellesleg a vastagbélrák kockázatát is csökkentik.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/50. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
