Precedenssé válhat a menedékkérő nigériai férfi esete a magyar határon?

Precedenssé válhat a menedékkérő nigériai férfi esete a magyar határon?

Első ránézésre úgy tűnik, hogy az Európa Unióba menekülők áradatában a térségbe bebocsájtást követelő nigériai férfi esete a magyar határon csak egy csepp a tengerben, miközben akár precedenst jelenthet a jövőre nézve.

Történt ugyanis még három évvel ezelőtt 2015-ben, hogy egy nigériai férfi a megszokottól eltérő szexuális beállítottságára hivatkozva menedéket kért Magyarországon. A magyar menekültügyi hatóság kiderítette, hogy Nigériában tényleg súlyos börtönbüntetéssel fenyegetik az azonos nemű személyek együttlétét, ami a kérelmét esetleg indokolttá tette volna.

Ezt követően meghallgatták az illetőt, és pszichológus szakértőt rendeltek ki a szexuális irányultság vizsgálatára. A pszichológus által elvégzett tesztek nem igazolták, hogy a menedékkérő homoszexuális irányultságú, a szakvélemény „túl férfiasnak” jellemezte őt, ezért a menekültügyi hatóság elutasította a menedékjog iránti kérelmét.  A menedékkérő beperelte a hatóságot, mert szerinte a vizsgálatok sértették az alapvető emberi jogait, és egyébként is kérelme szempontjából a pszichológiai szakvéleménynek. semmi értelme és megalapozottsága nincs.

Az ügy Luxembourgban, az EU Bíróságán kötött ki, a Magyar Helsinki Bizottság pedig felkarolta a menedékstátuszhoz folyamodó nigériai férfi jogi képviseletet. Az Európai Unió Bírósága döntése szerint a pszichológusok bevonása a hagyományostól eltérő szexuális irányultságú menedékkérők ügyének elbírálásába nem jogszerű. Első pillantásra rögtön nyilvánvaló, hogy a Bíróság egy nagy horderejű, a modern Európa egyik sorskérdésében hozott elmarasztaló döntést a magyar hatóságokra.

Vége a homoszexuális menedékkérők elavult és megbélyegző pszichológiai tesztelésének – reagált megkönnyebbülve a döntésre a Magyar Helsinki Bizottság.

Hírdetés

Az Európa Unió Bírósága döntése indoklásában és a jövőt illetően hasonló esetek kezelésére leszögezi, hogy a menekültstátus elnyeréséhez elég, ha a migráns által előadott történet hihetően hangzik. Ez a felfogás egybehangzik a Helsinki Bizottság által képviselt véleménnyel, amely azt hirdeti, hogy hitelesnek kell elfogadni a migráns történetét abban az esetben, ha azt külső tényezők, például az országáról szóló információk ezt megerősítik.

Tény és való, hogy mintegy hetven országban számít továbbra is bűncselekménynek az azonos neműek közötti testi kapcsolat. Például Iránban, Szomáliában, Szudánban, Mauritániában és Szaúd-Arábiában halálbüntetés jár érte!

Viszont az is elképzelhető, hogy az EU Bíróságának döntése a lazán kezelt szexuális irányultság megítélésében egy folyamatot indít el az EU határainál, így például a szigorúan, kerítéssel őrzött határoknál Magyarországon is.

Mindenfajta rossz szándék feltételezése nélkül elképzelhető, hogy a jövőben a személyazonosságukat és korukat is gyakran szemrebbenés nélkül letagadó migránsok az áhított cél elérése érekében esetleg szexuális magatartásukat is másképp fogják feltüntetni. Esetleg egy erre „szakosodott” bizottság különböző történetek gyártásával fogja szemléltetni ez irányú üldöztetésüket és segíteni törekvésüket.

Száraz Dénes

Nyitókép: delhir.info


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »