Sokan temették a Magyar Szövetséget a szeptemberi sikertelen parlamenti választások után. A vészmadarak azt károgták, hogy parlamenti képviselet nélkül a felvidéki magyarságnak nem lesz politikai súlya, jelentősebb politikai erő az országban nem fog a magyar párttal szóba elegyedni, és a jelenlegi szlovák kormány is csak mosolyogni fog a felesleges erőlködéseken. Ennek ellenére a Magyar Szövetség bizonyította, hogy parlamenten kívüli pártként is el tud érni eredményeket!
Nem is akármilyeneket! Merem állítani, hogy ellenzéki pártként a szlovák parlamentben ilyen rövid idő alatt nem lett volna képes felmutatni hasonlókat!
A Magyar Szövetség részéről helyes politikai döntés volt a köztársaságielnök-jelölés még akkor is, ha Forró Krisztián az esélytelenek nyugalmával vág neki a megmérettetésnek! Erős tárgyalási pozíciót érhet a jövőben egy jó szereplés az elnökválasztáson. Mint ahogy ezt jelentette már az aláírásgyűjtés is, ami lehetővé tette Forró Krisztiánnak, a Magyar Szövetség elnökének az indulását az államfő-választáson.
Az összegyűjtött közel 30 ezer aláírás duplája a szükségesnek, és komoly teljesítmény volt főleg annak a tükrében, hogy Andrej Dankónak, a SNS elnökének csak 20 ezer aláírást sikerült összegyűjtenie, és az elnökválasztás egyik nagy esélyesének tartott, az ellenzék által támogatott Ivan Korčok pedig alig tízezerrel gyűjtött többet, mint Forró.
Már az indulás hivatalos bejelentése is nagy sajtóvisszhangot kapott a szlovák médiában, a közszolgálati televízió péntek esti híradója nagy teret szentelt a hivatalos indulás bejelentésének, a sajtótájékoztatón elhangzottak alapján ismertette Forró választási programjának prioritásait is. Forró itt hangsúlyozta, hogy a köztársaságielnök-választás lehetőséget kínál arra, hogy a magyar közösség jelöltet állítson, s ezzel ráirányítsa a nyilvánosság figyelmét a felvidéki magyarok megoldatlan gondjaira. Négy százalék feletti eredménnyel lenne elégedett, amely biztosítaná, hogy a magyar közösség láttassa magát. Van rá esélye, mert egyedüli magyar nemzetiségű államfőjelöltként indul a megmérettetésen, és magyarként a parlamenti választásokon is a legtöbb preferenciaszavazatot (karikát), szám szerint 56 438-at szerzett.
A petíciós ívek hivatalos leadását követően Forró Krisztián Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos társaságában a kormányhivatalban egyeztetett Robert Fico kormányfővel és Martina Šimkovičová kulturális miniszterrel. A magyar párt elnöke rövid időn belül másodszor tárgyalt a szlovák kormányfővel.
Robert Fico budapesti látogatása előtt röviddel sorra kerülő találkozójuk alkalmával elhangzott, hogy a felek nem állnak meg a kézszorításoknál, mint Igor Matovič idejében, és rövid időn belül, immár konkrét kérdések megvitatása céljából ismét találkoztak, bevonva a téma szerint érdekelt kormánytagokat is. Ezen az újabb egyeztetésén többek között kiderült, hogy a kisebbségi kultúrát finanszírozó Kult Minor alapot a kulturális tálca mégsem fogja összevonni a nem nemzeti kisebbségekkel foglalkozó alappal. Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos szerint a jövőre nézve bíztató a kormányfő egyetértése abban, hogy egy átfogó törvényben kell rögzíteni a kisebbségeket érintő jogszabályokat.
Persze ennek az eredménynek az eléréséhez szükség volt a magyar és szlovák kormányfő közt kedvezően alakuló kapcsolatra is, egy kibontakozó szövetségre a két kormány között, amit persze sokan nem néznek jó szemmel.
A budapesti találkozót követően ezért igyekeznek lekicsinyelni a kedvező változásokat a két ország kapcsolatában, mások pedig azzal apellálnak, hogy Fico máris felrúgta kettőjük megállapodását a szlovák kormányfő ukrajnai látogatása során. A legkeményebb riogatás és az ezzel járó kételkedés persze ellenzéki oldalról érkezik Magyarországon és Szlovákiában is. A magyarországi balliberális ellenzéket a határon túli magyarság soha nem hozta lázba, közömbösen nézik a felvidéki magyarság sorsának alakulását, mindenfajta támogatást az anyaországtól való elvonásként igyekeznek beállítani.
Ficonak nem szabad hinni, visszhangzik a felvidéki magyarság liberális megmondóembereitől, lásd, mennyit ártott a múltban is, most se lesz másképp, várjuk csak ki a végét. Amiben ellenzéki oldalon itt is, ott is megegyeznek az az, hogy bízzunk a brüsszeli igazságosztásban, a nemzetek nélküli közös Európa-képben, az majd megoldást jelent az őshonos kisebbségek ügyében is.
Látjuk, megtapasztaltuk, mennyire tartották fontosnak az Európai Bizottságban és az Európai Törvényszéken is megbukott a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezést, amely az európai őshonos kisebbségek védelme érdekében javasolt uniós szintű intézkedéseket. Részükről csak az a megközelítés elfogadható, hogy tagországi hatáskörben kell a nemzeti kisebbségek ügyét rendezni. Erre tesz most kísérletet a két kormányfő, és ebben tekintik hosszú idő után Szlovákiában is partnerként a magyar etnikai pártot.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
