Magyarország érdeke a gazdasági semlegesség és nem a blokkosodás – jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Orbán Viktor Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnökének elemzésére hivatkozva kiemelte: Európa óriási versenyképesség-vesztést szenved el, és ha azt csináljuk továbbra is, amit eddig csináltunk, „abból nagy baj lesz”.
Elszoktunk Magyarországon a semlegesség kifejezéstől, főleg gazdasági értelemben, de most olyasmi történik a világgazdaságban, ami indokolja, hogy a gazdaságra is alkalmazzuk és megbarátkozzunk vele, hogy a jövőre vonatkozóan terveket tudjunk csinálni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A kormányfő szerint az elmúlt hét legizgalmasabb nemzetközi eseménye az Európai Központi Bank korábbi elnöke által az európai gazdaság helyzetét elemző jelentés volt, amelyből kiderült, hogy
Orbán Viktor a jelentésből kiemelte, hogy versenyképesség és gazdasági teljesítmény szempontjából ellép mellettünk az Egyesült Államok is és Kína is. A miniszterelnök úgy összegezte az elemzést, hogy
Európa lemaradt, mint a borravaló.
Az Egyesült Államokkal való versenyfutás egy ismert dolog, az nem lepi meg az embert, de ötszáz év óta először a nyugati vezető hatalom nem Nyugaton belülről, hanem kívülről kap kihívót – mondta Orbán Viktor.
A kormányfő szerint egy ilyen helyzetre kétfajta módon lehet reagálni.
Vagy benevezünk ebbe a versenybe, vagy azt mondjuk, hogy nem versenyzünk, hanem diszkvalifikáljuk az ellenfelet. Lezárjuk a határainkat, és azt mondjuk, hogy ti az olcsóbb termékeitekkel nem jöhettek be ide, és mi majd jól leszünk verseny nélkül
mondta.
Orbán Viktor szerint a kérdés leginkább az, hogy melyik szolgálja Magyarország érdekeit? Az unió a blokkosodás felé hajlik, naponta jönnek a hírek, hogy védővámot vezet be, büntet, szankcionál és így tovább. De az igazság az, hogy
Magyarország számára a blokkosodás egy tragédia lenne, mint ahogy tragédia volt a szocialista gazdaság is
– mondta a miniszterelnök.
A kormányfő szerint ugyanis, ha ilyen kettéválás történik, akkor mi leginkább annak a szélénél leszünk, perifériára szorulunk, jelentéktelen szereplői leszünk a világgazdaságnak, lehetőségeket vesztünk, bezárnak bennünket egy zsákutcába.
„Tehát a kormány álláspontja és ez az én személyes meggyőződésem is, hogy Magyarországnak versenyeznie kell, Magyarországnak az a jó, ha a világgazdaság egységes, ha nem elutasítjuk a kihívásokat, hanem megértjük őket, és megértjük, hogy mitől jobbak, mint mi, és elkezdtünk velük versenyezni”
mondta Orbán Viktor.
Semlegessé kell válnunk, nem engedhetjük, hogy bezárjanak minket az egyik vagy a másik világgazdaságba, nyitottnak kell maradnunk mindkét irányba
hangsúlyozta Orbán Viktor, aki szerint Magyarország nem nézheti a gazdaságot a politika szemüvegén keresztül. Nekünk a gazdaságot a gazdaság logikája szerint kell nézni, és csak azt kell vizsgálnunk, hogy mi szolgálja a magyar emberek érdekét.
A miniszterelnök szerint szövetségeseket kell gyűjteni, a hasonló gondolkodású országokkal kell együttműködni.
A spanyol miniszterelnök Kínában tett látogatása után hazajött, és elmondta, hogy az Európai Bizottságnak a mostani politikája, amely védővámokkal próbálja az európai gazdaságot segíteni, az elhibázott.
„Élénk eszmecsere zajlik Magyarországon a gazdasági helyzetről és a kilátásokról”
fogalmazott a miniszterelnök.
„Nézzük például a növekedés kérdését. Az egyik legfontosabb mutató talán a magyar gazdasági növekedés, ami meghaladja az Európai Unió átlagát, tehát a növekedés szempontjából jól állunk”
mondta Orbán Viktor. Hozzátette, hogy a magyar beruházási mutató is jobb, mint az uniós átlag, ugyanez a fogyasztásra is igaz.
„Akárhogy is nézzük, egy 4 százalék körüli fogyasztás van, tehát az emberek többet költenek. Mi kell ehhez? Az, hogy többet keressenek, emellett, hogy akarjanak költeni”
magyarázta a miniszterelnök.
„Soha annyi magyar nem nyaralt, mint az idén, sem itthon, sem külföldön”
hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök leszögezte: Brüsszel is elismerte, hogy gazdasági növekedés szempontjából Magyarország jövőre a harmadik legjobb lesz az unióban.
„A magyar gazdaság összes adatát elemezve azt tudjuk mondani, Magyarország egy fellendülés előtt áll”
zárta gondolatait a téma kapcsán.
Nekünk egyetlen ellenségünk van, ez a háború
Van-e olyan ellenség, amely keresztülhúzhatja gazdasági fellendülésre vonatkozó a terveket? – tette fel a kérdést Orbán Viktor. Ezzel kapcsolatban elmondta:
nekünk egyetlen ellenségünk van, ez a háború.
A miniszterelnök kifejtette: ha a háború elmélyül és kiterjed, az minden mai állapotból kiinduló gazdasági kalkulációt fölborít, és nem feljavít, hanem leront.
Orbán Viktor ezt követően beszélt arról is, hogy bérdinamika kell a magyar gazdaságban. Hozzátette: a növekedésnek még magasabbnak kell lennie, valamint szó esett a jelentősebb minimálbér és garantált bérminimum emelésről.
Mekkora ebben a mozgástér? – tette fel a kérdést a miniszterelnök, majd hozzátette: ez nem csak a kormányon, hanem a vállalkozásokon is múlik. Tehát a bérekről való beszéddel óvatosan kell bánni – összegzett a miniszterelnök. „Természetesen mindenki azt szeretné, ha többet keresne, maga is, én is a hallgatók is, mindenki, tehát a bérnövekedés az egy kívánatos dolog.”
„Ugyanakkor, ha a bérnövekedés nem ésszerűen történik, akkor a könnyű jó hír után jön a másnaposság és a fejfájás.”
„Mert kiderül, hogy a vállalkozók nem tudják kitermelni ezt a bért, és akkor el fognak téged bocsátani, vagy visszafogják a fejlesztésüket és akkor jövőre már egyáltalán nem emelnek bért” – figyelmeztetett a miniszterelnök.
Ezért, szögezte le: az a legjobb, hogyha azok döntenek, akik ezt csinálják és a magyar gyakorlat pontosan ilyen.
Ezt követően arról beszélt, számos olyan nyugat-európai ország van, amelyiknek a magyar gyakorlathoz „hasonló rugóra jár az agya”.
„Tehát az a legjobb, hogyha a munkavállalók, akik keresnek és a munkaadók, akik fizetnek minden évben megállapodnak arról, hogy milyen béremelés legyen”
– foglalta össze gondolatait Orbán Viktor miniszterelnök, majd hozzátette: van, amikor meg tudnak állapodni a béremelésről és van, amikor nem. Szerinte a jó az, ha megállapodnak, ezután kijelentette: az elmúlt években a kormánynak sikerült elérnie, hogy mindig megállapodjanak.
Hozzáfűzte: most is ezt szorgalmazza a kormány és a személyesen Orbán Viktor miniszterelnök is. Szerinte a legjobb, ha nem csak egy, hanem előre kettő vagy három évre születik meg egy megállapodás.
„Most erre komoly esélyt látok, tárgyalásaik jól haladnak ilyenkor a kormánynak egyetlen dolga van: a megállapodásokra rányomja a pecsétet, aztán hirdessük ki kormánydöntéssel”
jelentette ki a miniszterelnök.
Az európai vezetők beásták magukat a háborúba
A miniszterelnök a háború és béke kérdése kapcsán elmondta, a világban sosem volt baj, mert a világ normális gondolkodású része mindig is békepárti volt.
„Ha a nyugati országokat most nem számolom, és ránézek a világtérképre, akkor szinte csak békepárti országokat látok, Kínától Indiáig, Brazíliáig, vannak béketervek is az asztalon. Nekünk azt kellett el indítani a békemisszióval, hogy végre Európa is elkezdjen gondolkodni a béke lehetőségéről, mert az európai vezetők beásták magukat a háborúba”
magyarázta a kormányfő.
Orbán Viktor szerint az európai vezetők úgy állnak az ukrán oldalon, mintha az ő háborújuk lenne, mintha ők is harcolnának, holott mi nem állunk háborúban az oroszokkal. És ez a beásott, rögzített pozíciója az európai vezetőknek egy háborúpárti Európát eredményezett.
A miniszterelnök úgy véli, ebből kell kimozdulnunk. Ezt pedig csak úgy lehet, hogy elkezdünk komolyan beszélni róla, hogy „ki kellene másznunk a lövészárokból”, és azt az álláspontot kell erősítenünk, hogy legyen tűzszünet és legyenek béketárgyalások.
A háborúnak jól láthatóan nincs megoldása a harctéren. Ha a harctéren valaminek nincs megoldása, akkor nem kell szorgalmazni a folytatását, hanem megegyezést kell keresni. Mindegy egyébként, hogy eredetileg kinek mi volt a célja. A békemissziónk elindította ezt a gondolatot, hiszen óriási vitát kavartunk Európában. Enélkül a misszió nélkül ilyen vita a békéről el se indult volna
fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint most már egyre több országról derül ki, hogy szívesen csatlakozna a béketáborhoz.
Vannak még a tarsolyomban békemissziós akciók, és a következő időszakban is lesznek váratlan kezdeményezéseink, amik egy lépéssel közelebb fognak bennünket vinni minket a békéhez
mondta Orbán Viktor.
„2015 óta, amikor a migránsválság tetőpontra jutott és az invázió megindult, azóta mondja Magyarország, hogy a külső határokat meg kell védeni”
mondta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kiemelte, hogy Magyarország vett egy nagy levegőt, épített egy kerítést, amivel megfogtuk a migránsokat, Magyarországból ezért nem lett bevándorló ország.
„Mi, magyarok kiálltunk a saját érdekeink mellett, és nem lettünk bevándorló ország, és akármit csinál Brüsszel, akár a feje tetejére is állhat, mi akkor sem engedünk. Magyarország a magyaroké”
szögezte le a miniszterelnök.
„Németországban például most ébredtek fel, megjelent a terrorizmus, a bűnözés, a dolgozni nem akaró migránsok jelentette szociális pénzügyi terhek”
mondta Orbán Viktor.
„Ugyanakkor Magyarországot, aki védi a határait, büntetést szenved el Brüsszeltől, csupán azért, mert megvédtük a határainkat”
tette hozzá.
„Ez nincs rendben, jelenleg egy kupleráj, egy politikai káosz látható, amit az Európai Bizottság, az európai jogalkotás idézett elő. Ezt meg kell változtatni, és azoknak az országoknak az oldalára állni, akik megvédték a határaikat”
jelentette ki Orbán Viktor.
„Azt a nagyon jelentős összeget, amibe nekünk eddig a határvédelem került, amiatt nem megbüntetni kéne, hanem elismerni a teljesítményünket. Jelenleg van egy brüsszeli igény, szemben a magyar igényekkel. Ők büntetésként 80 milliárd eurót követelnek Magyarországtól, mert szerintük megsértettük a brüsszeli migrációs intézkedéseket”
mondta a miniszterelnök. Hozzátette, hogy előbb utóbb a mi igazunk nyer, ez idő kérdése, lehet hogy egy év, lehet hogy három, de ezzel a pénzzel tartoznak, és ki is kell fizetniük.
„Az, hogy a német kancellár fordulatot tett, az uniós szinten is hozhat változást a migrációs politikában”
vélekedett Orbán Viktor.
Ezt követően arról beszélt: aki anélkül ígérget béremelést, hogy ezt tudná, vagy egyeztetett volna az érintettekkel, az nem tudja mit beszél.
„Hiába hangzik a fülünkben jól, hogy legyen 100 százalékos béremelés. Mindenki örülne neki, de mindenki tudja, hogy ez nem ésszerű, nem reális”
mondta Orbán Viktor miniszterelnök.
„Úgyhogy én örülök annak, hogy az idei évben is komoly béremelésekről tudtak megállapodni, és van esély arra, hogy a következő 2-3 évre ez a megállapodás megtörténik.”
Szerinte ebben a kérdésben a mozgástér nem csekély, tehát komoly béremelésre számít a miniszterelnök. A tárgyalásokat követve úgy látja, hogy fenn tud maradni a következő kettő-három évben egy érzékelhető bérnövekedés Magyarországon. Szerinte ez is része annak a fellendülése előtti állapotnak, amiről korábban is beszélt.
A beszélgetés vége felé szóba került a solingeni késelés nyomán fokozódó németországi határzár kérdése is, illetve Olaf Scholz, német kancellár szerepe. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott:
„Már nem tudják kifizetni ennek a rossz politikának a költségeit és az emberek felháborodtak! Tehát ne értsük félre, nem arról van szó, hogy egy nehéz intellektuális feladványt végre sikerült helyesen megválaszolni: Beengedjük-e a migránsokat vagy sem? Amit eddig rosszul válaszolt meg, azt népi nyomásra, az emberek nyomására meg kellett változtatni! Ez a demokráciának egy sikere, hogy végre a német nép elérte, hogy a saját kormánya az ő oldalára álljon”
jelentette ki Orbán Viktor, majd Magyarországra utalva emlékeztetett: egyetlen ország van egész Európában, ami így kezdte, hogy megkérdezte az embereket, mindenhol máshol az elitek, a politikai vezetők eldöntötték, hogy a migráció jó vagy rossz.
„Ezek ideológiavezérelt emberek. Ezek nem a földön élnek, hanem valami elméletek bűvkörében, a ködben. Jó vagy rossz a migráció? Nem kell sokat gondolkodni, meg kell kérdezni az embereket. Mert nem az elegáns villákban élő politikusok fogják elszenvedni a migráció következményeit, hanem a külvárosokban, a lakótelepeken, a munkahelyeken valóban élő és dolgozó állampolgárok! Hát meg kell őket kérdezni, és Magyarország volt az egyetlen ország, amelyik a legelején azt mondta, tartsunk erről népszavazást!”
hangsúlyozta Orbán Viktor.
„Döntsük el, bevándorlóország legyen-e Magyarország vagy ne? Megadjuk, elfogadjuk Brüsszelnek azt a jogosultságát, hogy ő mondja meg, hogy ki tartózkodik Magyarországon vagy ezt elutasítjuk és megvédjük a szuverenitásunkat?”
jelentette ki, majd hozzátette: a nép világosan megmondta, hogy erről szó se lehet, mi ezen az állásponton vagyunk!
Úgy folytatta: a nyugatiak is – akik fordítva ültek föl a lóra – rájönnek, hogy egyszerűbb, ha azt csinálják, amit az emberek mondanak és akik valójában elszenvedik a bevándorlás negatív következményeit a sok „okoskodó tojásfejű” helyett, akik papíron kimutatták, hogy a liberális bevándorláspolitika az egyébként milyen jótékony hatással jár! Miközben az emberek rázták az öklüket!
„Tehát ideje, hogy ne az okoskodók, hanem a valóságos, húsvér emberek döntsenek ebben a kérdésben nem csak Magyarországon, hanem egész Európában”
szögezte le az interjú végén a miniszterelnök.
hirado.hu
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
