Afganisztánban vagy a környező országokban kell segíteni a menekülőknek, nem ismétlődhet meg a 2015-ös válság – nagyjából ez a többségi vélemény a tálib hatalomátvétel miatt kialakult bevándorlási veszéllyel kapcsolatban az Európai Unióban. De arra továbbra sincs megoldás, mi történik, ha az afgánok illegálisan elindulnak Európa felé. Vagy mások – irakiak, szírek, irániak – afgánnak mondják majd magukat az unió külső határán – hangzott el az M1 Híradójában.
Két héten át szinte folyamatos volt a káosz a kabuli nemzetközi repülőtéren. Tízezrek próbálták elhagyni Afganisztánt és feljutni a nyugati országok egyik repülőgépére. Előfordult, hogy a pánikszerűen menekülő tömeg elárasztotta a kifutópályákat.
Közben a nyugati országok mentőakciókat indítottak, hogy kimentsék állampolgáraikat és azokat az afgánokat, akik korábban segítették őket.
A Magyar Honvédség összesen 540 embert mentett ki Afganisztánból.
De nem minden akció zárult sikeresen.
Németország is befejezte mentési misszióját a térségben, de olyan menedékkérőket is Európába szállítottak, akiket korábban már egyszer kiutasítottak Németországból – az ügyről hétfőn a Bild is beszámolt. A német szövetségi belügyminiszter, Horst Seehofer hétvégi nyilatkozata alapján arról is írt a lap, hogy négy, korábban kiutasított menedékkérő közül kettőt erőszakos cselekmények elkövetése miatt küldtek vissza Afganisztánba. A hatóságok három olyan afgánról is tudnak, akik hamis papírokkal repültek Németországba.
Az ellenőrizetlen tömeg kockázatot jelent, a német titkosszolgálatok közben már a terrorfenyegetettség veszélyére is felhívták a figyelmet – erről a Nézőpont Intézet biztonságpolitikai elemzője, Georg Spöttle beszélt az M1-en. Hozzátette: mivel az Iszlám Állam egyre aktívabb, azt sem lehet kizárni, hogy a terrorszervezet a tömegben elvegyült harcosokat küld Európába.
„Van nagyon sok afgán, akinek semmi köze nem volt a német hadsereghez, sem német minisztériumokhoz, intézményekhez, hanem egyszerűen csak szerencséje volt, bejutott a reptérre, és elhozták. Ezeket az embereket kell megvizsgálni, nehogy ők jelentsenek például veszélyt, akik ellenőrzés nélkül jutottak be az unióba” – hangsúlyozta Georg Spöttle.
A migrációval járó kockázatokat mostanra már az Európai Unió is felismerte. Legalábbis ez derült ki kedden az uniós belügyminiszterek rendkívüli tanácskozásán, Brüsszelben.
A résztvevők többsége egyetértett abban, hogy meg kell akadályozni egy újabb migrációs válság kialakulását.
„Cselekednünk kell, és nem megvárni, amíg óriási menekültáradat jelenik meg a külső határainkon, vagy amíg a terrorszervezetek megerősödnek. Ezért már most el kell kezdenünk az afgánok támogatását Afganisztánban, el kell kerülni, hogy a 2015-öshöz hasonló migrációs válság megismétlődjön” – mondta Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyekért felelős biztosa.
Ugyanígy a látja a helyzetet a szlovén belügyminiszer is. A szlovén elnökség így egy nyilatkozatot készített elő, amely legfontosabb feladatként a külső határok védelmét és az ellenőrizetlen migráció elkerülését határozza meg, valamint az európai állampolgárok megvédését a terrortámadásoktól.
Pintér Sándor belügyminiszter még a tanácskozás közben elmondta az M1-nek, hogy ezzel kapcsolatban teljesen egységes az Európai Unió belügyminiszteri tanácsa.
A 2015-ös magyar elképzeléseket fogalmazza meg gyakorlatilag a tanács nyilatkozata.
Egyértelmű, hogy akik bajban vannak, azokat a lakóhelyük közelében kell segítséggel ellátni. A térségben kell őket tartani. Ez szerepel a nyilatkozatban. És természetesen kimondja, nagyon érdekes a nyolcadik pont, amely kimondja, hogy az Európai Unió határait meg kell védeni – fogalmazott a belügyminiszter. Pintér Sándor hozzátette: ezek olyan elképzelések, amelyek hazánkban már 2015-ben is egyértelműek voltak, Magyarország így abban reménykedik, hogy most valóban meg is fogja valósítani az Európai Unió.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
