Több ezer zsidó származású üldözöttet mentett meg a vészkorszakban az a három magyar hős – mindannyian hívő keresztények –, akiket az új falfestmény ábrázol a New York állambeli Roswell Park Onkológiai Kórház és Kutatóközpont falán. A TakerOne néven alkotó magyar művész alkotását május 5-én avatják fel.
A TakerOne néven alkotó művész nagyszabású falfestménye a buffalói Roswell Park Kórház falán látható, és három embermentő tevékenységéért tisztelt magyart ábrázol: Slachta Margitot, Ambrus Klárát és Baranski (Baránszky) Tibort. Mindhárman Világ Igaza elismerésben részesültek; hárman együtt sok ezer zsidó származású ember életét mentették meg a vészkorszakban, majd később mindhárman az Egyesült Államokba emigráltak, a New York állambeli Buffalóba, és több szállal kötődtek a Roswell Park Kórházhoz.
A falfestmény, melyet május 5-én avatnak fel, a Roswell Park sebészről elnevezett Onkológiai Kórház és Kutatóközpont (Roswell Park Comprehensive Cancer Center) auditóriumának keleti, a főbejárathoz közeli falát díszíti, amelyre az utcáról is rálátni. Baranski Tibor felesége, Katalin, illetve Ambrus Klára és Gyula is a Roswell-központban dolgoztak kutatóorvosként.
Baranski Tibor, eredeti helyesírás szerint Baránszky Tibor (1922–2019) fiatal teológushallgatóként több mint 3000 zsidó ember életét mentette meg Angelo Rotta pápai nuncius segítségével. A papnak készülő fiatalember kötelességének érezte, hogy segítse az üldözötteket. A nuncius Rolls Royce-ával ment az akciókat végrehajtani, és a pápa képviselőjének adta ki magát. Különböző mesékkel átjutott az őrökön, hivatalosnak tűnő papírokat mutogatott nekik, így mentett meg a halálba tartó gyalogmenetekből és a koncentrációs táborokba tartó vonatokról zsidókat. Részt vett a védett házak létrehozásában is, illetve hamis iratokat állított ki a zsidók számára. 1944 végén a bevonuló szovjetek letartóztatták, és 16 napos menetelésre kényszerítették, amely alatt négyszer kapott enni. A főbelövéstől egy vallásos őr mentette meg, akinek köszönhetően orvosi segítséget is kapott, majd kórházba került. Idővel visszatérhetett Budapestre, ahol 1948-ban, már mint Drégelypalánk plébánosát bebörtönözték klerikális reakció vádjával. 1956-ban Rómába ment, hogy a forradalom számára támogatást szerezzen; innen már nem is tért vissza Magyarországra. A papságból kilépve végül megnősült. Orvos végzettségű felesége a Roswell Park kutatóorvosa lett. Baránszky Tibor 1979-ben kapta meg a Jad Vasem Intézettől a Világ Igaza díjat.
Ambrus Klára (1924–2011) gyermekgyógyász, szülész-nőgyógyász, hematológus, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Elsőéves orvostanhallgatóként lefizetett őröket munkatáborokban és gettókban egyaránt, hogy kiszabadíthasson zsidókat, akiket aztán családjával bújtatott a háború végéig.
1944. október 15-én zajlott a nyilas hatalomátvétel Budapesten. Az ezt követő időszakban Ambrus (Bayer) Klára és Szirmai Alexander, két keresztény medikushallgató összefogott, hogy mentse az üldözött zsidókat. Klára bújtatta barátnőjét, Klein Évát saját otthonában. Odaadta Évának saját dokumentumait, hogy el tudjon menekülni Budapestről, ő azonban nem akarta hátrahagyni családját, így végül Éva egész családját, majd más zsidókat is bújtatott szülei bezárt textilüzemében, akiknek hamis papírokat is szereztek. 1945-ben Klára feleségül ment Ambrus Gyula orvostanhallgatóhoz, együtt emigráltak az ’50-es években. Klára, aki a budapesti egyetem után Zürichben, a Sorbonne-on és Párizsban is tanult, később gyermekgyógyászatot és szülészet-nőgyógyászatot tanított a Buffalói Egyetemen; számos szakmai elismerésben részesült. Férjével mindketten a Roswell Park Onkológiai Kórház és Kutatóközpont jónevű kutatóorvosai lettek. 70 évnyi házasságuk, melyből hét gyermek született, Klára halálával ért véget, aki 86 éves korában tragikus tűzeset áldozata lett.
Az Anti-Defamation League emberjogi szervezettől a Gondoskodás Bátorsága díjat kapta meg 2008-ban; 2006-ban a Világ Igaza díjat a Jad Vasem Intézettől. A pápa a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend dáma tiszti rangban címével tüntette ki.
Slachta Margit (1884–1974) szerzetesnővér, a Szociális Testvérek Társaságának megalapítója, az első magyar női országgyűlési képviselő.
Az 1910-es évektől szociális tevékenységet folytatott, nővédő szociális tanfolyam előadója volt. Az elsők között lépett be a Farkas Edith (1877–1942) által alapított Szociális Missziótársulatba, majd 1923-ban társaival megalapították a Szociális Testvérek Társaságát. 1931-től a munkásnők szervezésén fáradozott. 1934-ben lapot indított A Lélek Szava címmel, amelyben több írása is megjelent. 1933-ban megalakította a Szentlélek Szövetséget, 1937. november 3-án megnyitotta a Katolikus Női Szociális Képző nevű szociális munkás-oktató intézetet.
1940. november 8-án a Keresztény Női Tábor nevében beadványt írt a munkaszolgálatosok érdekében. 1941 telén tiltakozott a kőrösmezei deportálás ellen. 1942-től országszerte kurzusokat szervezett, hogy a keresztény értékrend közvetítésével ellensúlyozza a hitleri propagandát. Miután 1943. február 8-án Szlovákia bejelentette a „teljes zsidótlanítást”, Rómába utazott, hogy személyesen sürgesse XII. Piusz pápát a cselekvésre. Rendelkezése szerint a testvérek több rendházban is bújtattak üldözötteket, köztük Heltai Jenőt és Gyarmati Fannit. A mentésben való részvétel miatt halt vértanúhalált a társaság egyik tagja, a 2006-ban boldoggá avatott Salkaházi Sára.
1949-ben hagyta el Magyarországot a letartóztatástól tartva. 1969-ben kapott Világ Igaza díjat. A Szociális Testvérek Társaságának buffalói rendházában hunyt el. 2021-ben földi maradványait Budapestre szállították; ünnepélyes újratemetését a Fiumei Úti Sírkertben Erdő Péter bíboros celebrálta.
Összeállította: Verestói Nárcisz
Forrás: Buffalo Jewish Federation
Fotó: TakerOne Facebook-oldala
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
