A kakukkfű Európában mindenütt fellelhető gyógynövény, rendszerint májustól késő őszig virágzik és télen is zöldell. A gyógyászatban a virágát és a leveleit hasznosítják frissen vagy szárítva. Az ajakosvirágúak családjába tartozik, jellemzően kellemes illatú és aromás, kámforos ízű, szárazabb füves helyeken élő félcserje. Több változatban fordul elő, gyógynövénynek mindegyikük felhasználható.
A kakukkfű remek antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik, valamint az egyik leghatékonyabb természetes tartósítószer. A friss kakukkfű bővelkedik növényi rostokban, fehérjékben és ásványi anyagokban, elsősorban káliumban, kalciumban, nátriumban, foszforban, vasban, magnéziumban, cinkben, rézben és mangánban.
Gyulladásgátló hatása révén gyógyítja a torokgyulladást, enyhíti a köhögést. Hatékony görcsoldó, ezért sikeresen alkalmazható fájdalmas menstruáció, valamint has- és migrénes fejfájás esetén is.
Külsőleg borogatásként, vagy lemosóként alkalmazva nyugtatja az irritált, gyulladt, aknés vagy pattanásos bőrt, ahogyan a horzsolások, csípések kezelésére is alkalmas.
Vízhez kevert illóolaja csökkenti a haj zsírosodását. Fogyasztása javítja az étvágyat, ideális emésztésserkentő, tisztítja és fertőtleníti a bélrendszert, valamint a húgyutakat.
Erősíti az immunrendszert, felveszi a harcot a rákot, a gyulladásokat és a bőr gyorsabb öregedését okozó szabad gyökökkel.
Mérsékeli a magas vérnyomást, fokozza a vörösvérsejtek termelődését, ezáltal segít megszüntetni a vérszegénységet. Eltávolítja a bélrendszerből az élősködőket, kihajtja a felgyülemlett felesleges vizet és a lerakódott káros anyagokat, ezáltal támogatja a szervezet természetes méregtelenítő folyamatait, és a fogyókúrák sikeréhez is hozzájárul.
A kakukkfű tea készítéséhez forraljunk fel 2 dl vizet és adjunk hozzá egy teáskanálnyi kakukkfüvet. Egy percig főzzük, majd hagyjuk állni 10 percig. Szűrjük le és azonnal fogyasszuk.
Az ehhez használható gyógynövények a kakukkfű mellett a lándzsás útifű, bíborkasvirág, bodzavirág, zsálya, hársfavirág, borostyán, és még más, köhögés és hurut elleni, köptetőként is használt gyógynövények.
Az első módszer szerint a gyógynövényt leforrázzák és a levét öntik össze a korábban sűrűre főzött cukros-vizes sziruppal. Ez azért jó, mert nem főnek szét a gyógynövény hatóanyagai.
A másik módszerben tinktúrát használnak, ez a gyógynövény alkoholos kivonatát jelenti, ami otthon is elkészíthető, de mivel sokáig tart – akár 3 hétig is állni kell hagyni a gyógynövényt az alkoholban -, érdemes ilyen alaptinktúrát a gyógyszertárban beszerezni. Ezt a tinktúrát keverik a cukorsziruphoz. Az alkohol miatt eltarthatósága jobb, hatóanyaga töményebb.
A harmadik módszer szintén nem gyors, de alkoholmentes: itt a gyógynövényt és a cukrot rétegezik egy jól zárható üvegben, több hétig állni hagyják, mire a keverék megsziruposodik.
Attól függően mennyi időnk és milyen alapanyagunk van – friss vagy szárított gyógynövény – választhatunk magunknak receptet. A cukrot nem spórolhatjuk meg, hiszen ez – és az alkohol – nemcsak kivonó-, hanem tartósítószer is. Érdemes kisebb üvegekbe kiporciózni a kész szirupot, felbontás után pedig hűtőben tárolni. Előfordulhat, hogy nem tudjuk mindig hűteni, inkább adjunk a keverékhez palackozás előtt 10-15 csepp gyógyszerkönyvi minőségi echinacea tinktúrát (alkoholos kivonat), amit a gyógyszertárban beszerezhetünk.
Forrás: Természetes Gyógymódok, HáziPatika
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
