A napokban fejeződött be a gombaszögi pálos kolostor ásatása negyedik évadának első szakasza. Az idei feltárás már a kolostor revitalizációjának van alárendelve, nem számítottak jelentős leletekre, mégis rábukkantak a megsemmisültnek hitt néhai szentély apszisára. Az ásatás rövidesen kezdődő második szakasza még érdekesebbnek ígérkezik.
Orosz Örs, a Sine Metu Polgári Társulás elnöke elmondta, az idei a kolostor feltárásának utolsó évada. A kolostor felújítása magába foglalja a két szakrális épület, a nyolcszögletű kápolna és a kolostortemplom romjainak a revitalizálását. Ezek a terek le lesznek kövezve, a falakat kicsit felfalazzák, bemutatásra kerül két gótikus ablak, a bélletes kapuzat. Feltárták az udvart – eltávolították az elmúlt 2-3 éven ottmaradt tanúfalakat, különböző betöltéseket, földnyelveket –, valamint a templom szentélyét is.
Eddig két ásatás lett lezárva azzal a konklúzióval, hogy a szentély megsemmisült. Én végig hittem benne, hogy megvan, csak eddig rossz helyen kerestük. Volt egy georadaros támpontunk, amit most kiástunk. Megtaláltuk a néhai szentély záródását, az apszist, találtunk ott egy támpillért és egy nagyméretű, körülbelül 1,5-2 köbméternyi bedőlt falat, aminek a felületén van egy egybefüggő, másfél négyzetméteres freskó, egyszerű geometriai motívum, ún. lábazati motívum, valószínűleg az oltár mögötti részből”
– magyarázta.
Megjegyezte, leletek tekintetében nem sokat vártak ettől a szezontól, mégis sikerült rábukkanni a szentélyre. Ezen kívül előkerült egy középkori kemence, amit hosszabb ideig használtak, ugyanis legalább kétszer ki volt agyagozva, két kiégetett aljzatra bukkantak. Találtak továbbá egy újkori sírt, illetve került elő pénzérme a 15. századból, mindenféle kisebb réztárgyak vagy ólomba foglalt kör alakú ablakszem.
Az első szakasz lezárulása után következik a falazás. Már megérkezett a helyszínre az alapanyag jelentős része, amelyet Szalay Géza dunamocsi kőfaragó faragott ki Mádról származó kőből.
Nagy valószínűség szerint, és ezt a geológusok is visszaigazolták, a kolostor legfontosabb faragott elemei nem helyi darázskőből voltak. Ez kiváló építőanyag, jó hőszigetelő tulajdonságai vannak, de faragásra nem annyira alkalmas. Helyette mádi követ használtak. A gombaszögi pálosoknak ugyanis Mádon volt egy kisebb gazdaságuk, szőlőskertjük és borospincéjük, valószínűleg onnan hozták az alapanyagot. Mi ugyanabból a mádi kőfejtőből vásároltunk nagyon jó minőségű követ, ebből készítette el a kőfaragó a pótlást”
– magyarázta.
Visszakerül összesen 80 folyóméternyi díszített lábazati párkány, a kis kápolnánál is körben visszaállítják a lábazati zónát. Az a cél, hogy a turisták számára egy áttekinthető, értelmezhető és bejárható romkert jöjjön létre.
Orosz Örs becslése szerint az ásatás idei következő szakasza rövidesen, nagyjából három hét múlva elkezdődhet.
„Már túl vagyunk az udvaron és a szentélyen. A második szakaszban, ami várhatóan nagyon izgalmas lesz, a kerengő, a paradicsomkert és a kolostor kútja kerül feltárásra, illetve a többi, föld alatt rejtőző fal koronája (vagy ezek jelentős része), hogy konzerválni tudjuk és kicsit visszafalazni, hogy a látogatók pontosan tudják, milyen kiterjedésű volt az épület, milyen volt a termek beosztása, képet kaphassanak egy jól menő középkori kolostor életéről és méreteiről” – mondta.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
