Óriási felhajtás övezte az elfogadása idején a pedofiltörvényt, azóta viszont már lassan egy év is eltelt, mégsem nagyon hallani arról, hogy mekkora szükség volt erre valójában, és hogy hány eljárás indult ezzel kapcsolatban. Lapunk megkeresésére az ügyészség nem tudott megnevezni egyetlen olyan konkrét ügyet sem, ahol vádemelés történt volna a törvényi szigorítás okán.
A múlt héten elindult Magyarországgal szemben a jogállamisági mechanizmus, amelyről az Orbán-kormány többször is azt állította, hogy éppen az ún. „gyermekvédelmi törvény” miatt indították el. Azóta viszont nyilvánosságra került a feltételességi mechanizmus elindításáról szóló levél, amelyben szó sincs a pedofiltörvényről, ellenben a rendszerszintű korrupcióról annál több.
A kormány ennek ellenére még egy népszavazást is felhúzott a törvényre, éppen a választás napjára, amely nyilvánvalóan jó szolgálatot tett (illetve néhány egészen szürreális incidenst is eredményezett), mint politikai termék a kormánypártoknak, annak ellenére, hogy végül érvénytelen lett az egész népszavazás. A törvény gyakorlati hasznáról azonban egyelőre nem túl sokat hallhattunk annak ellenére, hogy már 2021. július 8-a óta hatályban van.
Éppen ezért a következő kérdésekkel kerestük meg a Legfőbb Ügyészséget a pedofiltörvénnyel kapcsolatban:
- hány vádemelés történt az ügyészség(ek) részéről,
- milyen ügyekben,
- illetve azok milyen eredménnyel zárultak?
Az ügyészség először csak azt jelezte vissza, hogy megkapták a megkeresést, azonban türelmet kértek. Végül csak öt nappal később érkezett válasz, azonban ebből sem derült ki túl sok minden, így érthetetlen, hogy miért kellett napokat várni a válaszra. Dr. Fazekas Géza sajtószóvivő válaszában ugyan ismertette a pedofiltörvény Büntető Törvénykönyvre gyakorolt konkrét módosításait, ezen felül azonban csak annyit közölt, hogy
az ügyészség olyan speciális statisztikai adatgyűjtéssel nem rendelkezik, hogy a kérdezett törvénymódosítás kapcsán hány vádemelés történt, milyen ügyekben, illetve azok milyen eredménnyel zárultak. Erre tekintettel további adatokat csak hosszú időn át tartó országos, tételes aktavizsgálattal tudnánk közölni, így sajnos nem áll módunkban ennél több információt közölni.
Hogy miért lenne szükség egy egyszerű adatkérésnél „egy hosszú időn át tartó országos, tételes aktavizsgálatra” 2022-ben az nem derült ki, mindenesetre annyival azért megvédte az ügyészség szóvivője a törvényt, hogy véleménye szerint valamennyi módosítás a szigorítás irányába hatott és „a módosítás a legjelentősebb mértékben a gyermekpornográfia bűncselekményét érintette”.
Az ügyészség tájékoztatása szerint ezek a módosítások léptek érvénybe a törvénnyel:
– egyes bűncselekmények – tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére történő elkövetés esetén – büntethetősége elévülésének kérdésére [Btk. 28. § (1a) bekezdés],
– a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizáró rendelkezésekre [Btk. 38. § (5) bekezdés],
– a végleges hatályú foglalkozástól eltiltásra [Btk. 52. § (3) bekezdés],
– a kötelező pártfogó felügyelet szabályaira [Btk. 69. § (2) bekezdés],
– a szexuális erőszak – tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére történő elkövetés esetén – minősített eseteinek büntetési tételeire,
– a gyermekpornográfia törvényi tényállásának újraszövegezésére (Btk. 204. §), illetve
– a zaklatás vétségének súlyosabban büntetendő esetére [Btk. 222. § (4) bekezdés]
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
