Vlagyimir Putyin a közeljövőben nem tervez békét kötni Ukrajnával, ezért a Nyugatnak fel kell készülnie rá, hogy még hosszú ideig segítse Ukrajnát. Ezt nem egy kocsmában hallottuk, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nyilatkozta.
Stoltenberg a brit baloldali Guardian c. napilapnak nyilatkozva kifejtette, hogy Oroszország felőrlő háborút folytat, és azt szeretné elérni, hogy a NATO-tagországok a soron következő, vilniusi csúcstalálkozójukon megegyezzenek abban, hogy a jövőben a GDP-jük minimum 2 százalékát költsék védelmi kiadásokra. Ezt eddig is így kellett volna tenni, de nem minden tagország tartotta magát a vállaláshoz.
A Statista grafikonján is jól látható, hogy a tagországok közül csak az USA, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország, Szlovákia, Horvátország, Litvánia, Lettország, és Észtország költ több mint 2%-ot, a többiek kevesebbet.
A Bahmut körül zajló heves csatározások kapcsán a NATO-főtitkár megjegyezte: ebből is látszik, hogy Oroszország hajlandó több ezer katonát bevetni, és súlyos áldozatokat vállalni, a minimális haszon reményében. A NATO vezetője szerint az is azt mutatja, hogy Oroszország hosszú háborút tervez, hogy növeli a hadiipar teljesítményét, és
olyan, tekintélyelvű rezsimek támogatását keresi, mint Irán vagy Észak-Korea, hogy megpróbáljon több fegyvert szerezni”.
A termelés növelése olykor szürreális momentumokat is tartogat. Az egyik orosz Telegram-csatornán arról olvashattunk, hogy Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök, jelenleg a Biztonsági Tanács elnökhelyettese Sztálinnak a második világháború idején a hadiüzemek vezetőihez intézett táviratát olvasta fel…
Na de vissza Stoltenberghez. Mivel Oroszország fegyverkezik, ahonnan csak tud, az Egyesült Államoknak, az Egyesült Királyságnak, Franciaországnak, Németországnak és más nyugati államoknak fel kellett készülniük arra, hogy hosszú időn keresztül fegyverekkel, lőszerekkel és tartalékokkal támogassák Ukrajnát.
Jelenleg a harc olyan heves, hogy Ukrajna tüzérségi lövedékeinek felhasználása – napi 4-7000, Oroszország 20 000-éhez képest – meghaladta a nyugati gyártást. „A lőszerkiadások jelenlegi aránya magasabb, mint a jelenlegi termelési ráta” – mondta Stoltenberg.
Ha a tüzérségilőszer-felhasználás mélyebben is érdekli önt, mindenképp olvassa el Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő matekozását arról, hogy meddig lehet ezt lőszerrel bírni.
A hét elején az EU-tagok megegyeztek abban, hogy Ukrajnának egymillió lövedéket szállítanak, ami körülbelül hat hónapra elegendő. Ám a várhatóan utolsó csúcstalálkozó felé tartva Stoltenberg azt mondta, azt szeretné, ha a NATO-tagok készen állnának arra, hogy többet költsenek Oroszország inváziójának visszafordítására.
Ugyanilyen fontos lenne a NATO vezetője szerint, hogy Kínát lebeszéljék arról, hogy fegyvereket szállítson Oroszországnak, amely szintén hiányt szenved a legfontosabb hadianyagokból.
Stoltenberg úgy gondolta, hogy a Nyugat elegendő katonai felszerelést, köztük tankokat, harci járműveket és rakétatüzérséget biztosított ahhoz, hogy „az ukránok visszafoglalhassák területeiket, hogy egyre több és több földet szabadíthassanak fel”, amelyeket a 2022. februári kezdeti invázió után Oroszország elfoglalt.
A NATO vezetője azonban nem zárta ki, hogy a tagállamok továbbmenjenek F-16-osok vagy más nyugati repülőgépek küldésével Ukrajnába, miután februárban az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij érzelmesen „szárnyakat a szabadságért” könyörgött. Erre egyelőre csak Lengyelország és Szlovákia reagált, igaz, nem F-16-osokkal…
Stoltenberg az interjúban arra is kitért, miután háromszor hosszabbították meg a mandátumát, októberben biztosan távozik a NATO éléről.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
