The Washington Post
A túlzott kompromisszumkészség Brüsszel és Berlin részéről azt az üzenetet közvetítheti, hogy a Magyarország és Lengyelország által alkalmazott, brutális taktika célravezető lehet az Unión belül és a demokratikus normák betartása már nem követelmény – fogalmazott a The Washington Post az uniós vétó küszöbön álló, esetleges kompromisszumos megoldása kapcsán. A cikk szerint a két ország politikája elmélyítette a blokk egzisztenciális válságát, és egyes elemzők figyelmeztettek, hogy Európának ideje foglalkozni a jelenséggel, függetlenül attól, hogy létrejött-e az egyezség. A lap úgy vélte, hogy mindkét kormány lépésről lépésre gyengítette meg az igazságszolgáltatás függetlenségét, és ásta alá politikai ellenfeleinek helyzetét a saját hatalmuk megerősítése érdekében, míg a többi vezető az adófizetők számonkérésével néz szembe, akik nem szeretnék, ha az uniós támogatások rossz kezekbe kerülnének.
Bloomberg hírügynökség
Orbán Viktor múlt heti rádiós megszólalásában a magyar miniszterelnök azt a gondolatot vetette fel, hogy talán nem is lenne olyan rossz kilépni az Unióból – értelmezte a Bloomberg a miniszterelnök szavait. A cikk a kijelentés realitását elemezve úgy fogalmazott, hogy bár a két ország felbátorodott azon, hogy éveken át következmények nélkül maradtak a szabályszegései, egyikük sem engedheti meg magának, hogy kilépjen az EU-ból.
A cikk rámutatott, hogy a jelenleg elfogadott uniós kompromisszum ellenére elmondható, hogy a két lázadó ország belső politikai dinamikája egészen a közelmúltig elképzelhetetlen volt. A lap kiemelte, hogy Magyarország és Lengyelország éveken keresztül építette fel a bíróságok ellenőrzését, a melegek jogainak és a média szabadságának megnyirbálását. A cikk szerint Orbán Viktor már a közelgő választásokra készül, amit megnehezít, hogy az egyébként uniós pénzekre támaszkodó magyar gazdaság a vírus miatt megroppant.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
„Uniós pénzek nélkül Magyarország olyan lenne, mint Moldova” címmel jelent meg Michaela Seiser vendégkommentárja a német lap csütörtöki számában. A szerző úgy véli, az ország hatalmasat profitál a brüsszeli támogatásokból, amik leginkább a kormány híveihez folynak. A cikk elején Seiser egy szentantalfai mezőgazdászról írt, aki szerint Orbán Viktornak nincs igaza a Brüsszel elleni konfrontációjában, mert Magyarország nehezen jönne ki az EU pénze nélkül. Magyarország az EU egyik legnagyobb haszonélvezője, a GDP 4 százaléka származik az EU-tól. Ezzel a közösség akaratlanul is finanszírozta az ottani autoriter struktúrákat.
A mezőgazdaságba hatalmas összegek folynak, amiből sok Orbánhoz hű ember profitál. Az egykor állami földterületek nagy része ugyanis az ő vagy rokonaik tulajdonában van. A támogatások szétosztásáról állami hatóságok döntenek, ahol a Fidesznek szintén befolyása van. A támogatások így elsősorban Orbán vendégköréhez jutnak, miközben más mezőgazdászok hátrányba kerülnek.
Der Spiegel
A német magazin interjút készített Sigmar Gabriellel, Németország volt szociáldemokrata külügyminiszterével, aki többek közt arról is beszélt, hogyan kezeli az EU Magyarországot és Lengyelországot. A vitát illetően Gabriel megfontoltságra intette a feleket, és dicsérte Angela Merkel hozzáállását. A cikk röviden leírta a helyzetet, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság a mechanizmus segítségével befoghatja Lengyelországot és Magyarországot, ahol az elmúlt években korlátozták az igazságszolgáltatás függetlenségét, a médiaszabadságot és nyomás alá helyeztek iskolákat, egyetemeket és kulturális intézményeket. Mostanra vannak olyan hangok, elsősorban Franciaországból, amelyek hagynák a konfliktus eszkalálódását, a két ország pedig végső esetben essen ki az EU-ból.
Gabriel fatálisnak és „olcsónak„ tartja ezt a „morális szigorúságot”. Szerinte, aki azt hiszi, hogy nyomás hatására megváltoztathatja a magyar és lengyel belpolitikát, az a végén az ellenkezőjét fogja elérni. Ezzel nem az ellenzéket erősítik, hanem a nacionalizmust – fogalmazott.
Sigmar Gabriel karöltve Jean-Claude Junckerrel. Fotó: MTI
Tagesspiegel
Úgy tűnik, Magyarország és Lengyelország megadták magukat a mechanizmus miatt folytatott vitában – vélekedett a lap kommentárjában Markus Grabitz és Albrecht Meier. Előbbi úgy értékelt, hogy az eredmény hosszú távon vereség Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski számára. Körner szerint azonban Merkel hagyja, hogy Orbán a következő választásokig „büntetlenül” megússza. „A magyar és lengyel korrupciós rezsimek napjai meg vannak számlálva” – fogalmazott Körner.
La Repubblica
Az olasz lap Timothy Garton Ash brit történész cikkének fordítását tette közzé. A szerző amellet érvel, hogy Budapest és Varsó nem hajlandók elfogadni a jogállamiság tiszteletben tartásának minimális feltételeit sem, ezek nélkül pedig az Unió fokozatosan megszűnik a közös jogrenddel rendelkező demokráciák közössége lenni. Ha ez a szégyenteljes zsarolás sikeres lesz, a Magyarországon és Lengyelországban uralkodó populista, idegengyűlölő és nacionalista pártok azt tehetnek a német és a holland nagylelkű adófizetőkkel, amit akarnak, akár bele is köphetnek a közös tányérba. Létrejöhet-e a magyar és lengyel kilépés az Unióból? Kizárt dolog. Az Európai Közösség számára a kockázatot nem az jelenti, hogy a két tagállam kilép, sokkal inkább az, hogy marad és továbbra is megsérti az alapvető szabályokat.
Nehéz eldönteni, mi jelenti a nagyobb veszélyt az Unió számára: a demokratikus Nagy Britannia kilépése vagy az antidemokratikus Magyarország maradása.
Rzeczpospolita
Kaczynski és Orbán úgy néznek ki, mint az Olsen-banda egy sikertelen bankrablás előtt – idézte Robert Biedroń EP-képviselőt (a Tavasz párt vezetőjét) a centrista-liberális lengyel napilap. A politikus a TVN24 kereskedelmi hírtévének adott interjújában hozzátette: „Kaczynskinek és Orbánnak nem sikerült a jogállamiság megkerülésével megszerezni az uniós pénzeket”. Véleménye szerint a lengyeleket „csak Orbán támogatja”. Biedron szerint „lehet, hogy nek tervei vannak” és „lehet, hogy olyan korrupciós tervek, amelyeket még nem ismerünk”.
Orbán Viktor miniszterelnök (j), Jaroslaw Kaczyñski, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke (k) és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (b) találkozója Varsóban. Fotó: Benko Vivien Cher / MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
SME
A V4 formátuma szofisztikált és olyan időszakokra is megoldást kínál, amelyek nem kedveznek a kölcsönös együttműködésnek – írta avéleménycikkében a Szlovák Külpolitikai Szövetség Kutatóközpontjának igazgatója. Magyarország és Lengyelország döntése, miszerint nem támogatják az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot, további kérdéseket váltott ki a visegrádi együttműködésen belüli hasadásokról, ezen csoportosulás értelméről, és a hozzáadott értékéről Szlovákia számára. Pozsony a költségvetési források jogállamisági elvekkel való összekapcsolását nem tartotta egy problematikus elemnek. Csehországban és Szlovákiában a politikusok egy részénél erősödnek azok a hangok, amelyek a V4 márkájával szembeni erősebb elhatárolódást követelik.
Szerintük ennek az oka az Unióban Visegrádról kialakult negatív kép, és a V4 kihasználása individuális célokra és bizonyos országok belpolitikai szükségleteire. Ez főleg Orbán Viktor esete, de nem csak az övé.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
