A liberális mérce szerint a keresztet el kell tüntetni, de a szivárványos zászló maradhat.
Megy most itt a számomra kissé hiszteroid vita arról, hogy helyes lépés-e kirakni egy szivárványos zászlót egy középületre, s ha már kint van, helyes-e azt onnan erőszakos módon eltávolítani? A vita nem fog eldőlni, minthogy cél, ha jól sejtem, nem is valamiféle konszenzus keresése, hanem felhergelt szekértáborok építése. Pedig lenne itt miről beszélni. Számomra a legizgalmasabb kérdés az, hogy miként tehet fel egy liberális városvezetés egy markáns világnézetet szimbolizáló zászlót a budapesti városházára, ha egyszer a liberális politikai filozófia alaptétele az állam világnézeti semlegessége?
Eszerint az egyén dönti el, hogy mit tart »jó életnek«, s az államnak egyetlen kötelessége van, hogy biztosítsa mindenki számára a választás lehetőségét. Ebből az következik, hogy az állam világnézetileg semleges. Nem foglal állást világnézeti kérdésekben, s nem kötelezi el magát egyetlen világkép mellett sem. Erre azért van szükség a liberális érvelés szerint, mert az állam elköteleződése valamely világnézet mellett sért más meggyőződéseket.
Ez az érvelés az alapja annak a nyilvánvaló és egyre erőteljesebb tendenciának, hogy a keresztyén szimbólumok eltűnnek a közélet nyilvános tereiből. Ez mára olyannyira bevetté vált, hogy nagy feltűnést keltene, ha egy közintézményen kint lengene egy, a keresztyénséget szimbolizáló zászló, vagy az épület falán el lenne helyezve egy kereszt. Mert ez úgymond sértené az állam világnézeti semlegességét.
Rendben van.
Ha viszont ez a liberális alaptétel, akkor ebből az következik, hogy az államnak a liberális szimbólumokkal való nyilvános azonosulástól is távol kell tartania magát, különben megsérti a semlegesség elvét. Valamely rejtélyes oknál fogva ez az elvi ellentmondás a budapesti városvezetésnek és a liberális véleményformálóknak nem tűnik fel. A szivárványos zászló kihelyezése ugyanis nyilvános világnézeti elköteleződés, de amely aktus mégis úgy van előadva, mintha az nem sértené más meggyőződések érzékenységét.
De sérti.
Hogy is van tehát? Ez úgy van a liberális mérce szerint, hogy a liberalizmus saját magával szemben nem követeli meg a semlegesség elvét, mi több, önmagát semlegesnek gondolja, ha viszont más meggyőződésről van szó, akkor rögtön semlegességért kiált. A keresztet el kell tüntetni, de a szivárványos zászló maradhat.”
Köntös László: Szivárványos semlegesség
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
