Nagy levegőt vett, majd leszegett fejjel nekiindult a Jámbor Marcell térnek…

Nagy levegőt vett, majd leszegett fejjel nekiindult a Jámbor Marcell térnek…

Géza sokat töprengett afölött, vajon szülei milyen megfontolásból adtak neki ilyen hangzású nevet. Mint egy láthatatlan, de szorító burok fogta körül eddigi élete folyamán, bár önmaga előtt bizonyítani nem tudta, de érezte, neve sokszor hátrányt jelentett. Ugyanis évtizedek óta nem anyakönyveztek már ezzel a névvel senkit Magyarországon. Ez csupán arról jutott újfent eszébe, a buszmegállóban várakozva keze ügyébe került egy ingyenes újság, melyet a metrófeljáróban osztogattak, és találomra ott nyíltak ki a lapok, ahol egy statisztikai cikk állt.

Legnépszerűbb fiúnevek Magyarországon az elmúlt évben (2094-ben) – olvasta. A dobogó legfelső fokát ezúttal a Ronaldo keresztnév foglalta el, bár Géza furcsállta, miért írják ekképp, „keresztnév”, köztudomású, Magyarországon éppen 5 évvel ezelőtt tiltották be a keresztelést. Minden bizonnyal súlyosan felelni fog ezért a szóban forgó újságíró – gondolta Géza.

A második leggyakoribb férfinév egyébként a Mohamed volt.

Észre sem vette, felért a lépcsőn a felszínre, és igen, teljes szélességében tárulkozott ki előtte az egykori Deák tér. Erre még gondolni is félve mert. Tartott tőle, egynéhány arcfelismerő térfigyelő kamera „gyanús grimaszok” miatt automatikusan bekategorizálja a „potenciális rasszisták” közé újra. Más sem hiányzik neki, miután két hónappal ezelőtt szabadult fel ez alól, azelőtt nem vehette igénybe a tömegközlekedést sem, hiszen mint ismert, idestova 10 esztendeje már retinakóddal működnek a jegyautomaták, akkor fogadta el kétharmados többséggel az országgyűlés a kormányzó, Egy Színesebb Magyarországért párt törvényjavaslatát, miszerint a rasszisták nem vehetik igénybe a tömegközlekedést sem. Géza egyébként azzal vált hivatalosan is rasszistává, hogy munkája során, mint bolti eladó, a pénztárnál kérte volna a megvásárolni kívánt termékek árát egy fekete transzneműtől.

Ezért egyébként homofóbbá is vált, de fáradt volt már abba is belegondolni, ezért hogyan szankcionálták.

Inkább nagy levegőt vett, majd leszegett fejjel nekiindult a Jámbor Marcell térnek… Jámbor Marcell különös ikonja volt az újkori, liberális és haladó szellemiségű Magyarországnak, bár ez inkább már csak amolyan félhivatalos megnevezés, PC-nyelvezet szerint „Transzhungária”, de sok esetben ezt mégsem használták az itt élő muszlim népesség miatt, faramuci egy helyzet, az biztos.

Mindenesetre „megcsodálta” Jámbor Marcell, a híres „roma polgárjogi aktivista” szobrát, mely közvetlenül a tavaly felállított Tolerancia Obeliszk mellett ágaskodott.

Géza tudta, nem kellett volna megtorpannia, hanem a lehető legrövidebb úton átsuhanni e veszélyes zónán. Késő volt már.

Hírdetés

– Tesó, adj már egy cigit – jött a menetrendszerű megszólítás.

Géza bajban volt. Nem volt nála cigaretta, nem mintha egyéb esetben megúszta volna annyival, hogy átadja azt is, s zsebei teljes egyéb tartalmát. A multikulturalizmus azonban paradox módon segítségére sietett.

– Allah, akbar – kiáltották úgy száz méterrel odébb, és már ropogott is a kalasnyikov. A rossz helyen álldogáló botcsinálta cigány útonálló pedig holtan terült el, fejében gazdagabban némi ólommal.

Több sem kellett Gézának, felkapta a nyúlcipőt, és rohant, ahogyan csak tudott. Fél szemel még látta, amint egy raszta, zöldre festett hajú leányzó örömkönnyekkel, egy Antifa-szimbólumot viselő pólóban elébük szaladt, és figyelmeztetni akarta a srácokat, merre látni szaladni a „szemét fasisztát”. Ám mielőtt szólásra emelkedhetett volna, egy jókora ökölcsapás terítette le, és az arabok már vitték is egy bokor mögé, megmutatni neki, „mi is az igazi szerelem”. „Love is love”, ahogy egyébként sokszor ő maga is hangoztatta, bár ennek magasztosságát most nem élte át.

Géza egy külvárosi antikváriumba igyekezett. Egyik barátja hívta fel rá a figyelmét, aki egy ismerősétől hallotta, hogy állítólag akad néhány 21. század eleji újság, melyek páratlan kordokumentumok, és elméletileg olyanokat is leírták bennük, hogy a „bevándorlás Európa halála”, hogy „létezik cigánybűnözés”, hogy a család nem más, mint „apa, anya, gyerekek”, és így tovább.

Bár őszintén megvallva, ezeket egyfajta „urban legendnek” tartotta, ő nem hitte, hogy tényleg valaha ilyenekre vetemedtek volna. De azért mégiscsak úrrá lett rajta a kíváncsiság…

Lantos János – Kuruc.info

u.i.: természetesen a fenti iromány egyelőre még csak egy borzalmas fikció, de talán nem volt érdemtelen papírra vetni, lássuk, hová tartunk…

Aláírásgyűjtés: kerüljön vissza a börtönbe a Deák téri gyilkos!

Karácsonyi "ajándék"

Kiengedte a bíróság, otthon karácsonyozhat az egyik Deák téri magyargyilkos


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »