Nagy érdeklődésre tartott számot az I. Erdélyi Ősök Napja

Nagy érdeklődésre tartott számot az I. Erdélyi Ősök Napja

A Magyar-Turán Székelyföld Hagyományőrző Egyesület és a Magyar–Turán Szövetség közös szervezésében valósult meg az első Erdélyi Ősök Napja hagyományőrző ünnep az erdővidéki Bölön településen (Kovászna–megye, Erdély) július 9-10-én. Az erdélyi és Kárpát-medencei hagyományőrző csapatok együtt emlékeztek meg és tisztelegtek a nagy közös, történelemformáló magyar ősökről, Atilla nagyfejedelem és Árpád vezér dicső emléke előtt. Idén a székelyföldi Bölön település határában a festői környezetben, az impozáns erődtemplom közelében, a Tana kúria birtok adott otthont az ünnepségnek.

A rendezvényt megelőző napokban Bíró András Zsolt antropológus, a Magyar-Turán Szövetség elnöke Szentegyházán majd azt követően Bölönben is megtartotta teltházas őstörténeti előadását, amelyben bemutatta a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány és a Magyar-Turán Szövetség közel két évtizedet felölelő munkásságát, antropológiai és régészeti eredményeit. Az utóbbi évek antropológiai és genetikai kutatásainak tükrében vázolta fel Bíró András Zsolt a magyarság őstörténetének bizonyos fejezeteit, valamint a néprajzi adatok és a régészetei leletek tükrében az ősi magyarság kultúrájáról is értékes információkat osztott meg a nagyszámú hallgatósággal. Az elmúlt évtized embertani kutatómunkája által létrehozott adatbázisok számos új érdekes eredményt mutatnak. A kutató maga is több mint 8 expedíciót és adatgyűjtő utat szervezett a Kaukázus vidékre, Dél –Szibériába, valamint Közép Ázsia számos régiójába.

A rendezvény első napján a Magyar-Turán Székelyföld Hagyományőrző Egyesület elnöke, Kozma Albert köszöntötte a látogatókat, majd Bíró András Zsolt, a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány elnöke, Ferencz Zoltán, Bölön község polgármestere és Tóth László Magyarország csíkszeredai főkonzulja tartotta meg ünnepi beszédét, megnyitva ezzel az első Erdélyi Ősök Napja rendezvényt.

Bíró András Zsolt beszédében kiemelte az erdélyi magyarság megmaradásának fontosságát, valamint az alapítvány azon célkitűzéseit és erőfeszítéseit, amelyekkel igyekeznek megőrizni és továbbörökíteni nemzetünk kulturális értékeit, hagyományait az utókor számára. Az elszakított területeken élők számára talán még fontosabbak az ilyen események, amelyekkel megerősíthetjük azt az erőt és folytonosságot, amely több, mint ezer éven át tartotta meg hazánkat és nemzetünket, Atilla nagyfejedelmünktől az államalapításon át, napjainkig. Magyarország keleti végeit évszázadokon át az itt élő magyarok kemény katonai nemzetként őrizték, és a székelyek mind a mai napig határozottan őrzik magyarságukat. Ez reményt jelenthet a jövőben, hogy  a kultúra és őseink hagyománya mellett újra egyesülhet a magyar nemzet.. Erről is megemlékezik az Erdélyi Ősök Napja ünnepe, amelyet ezt követően minden évben megrendeznek majd, az alapítvány elnöke mindenkit meghívott, hogy vegyen részt az idei Kurutajon, amely Európa legnagyobb lovas hagyományőrző ünnepe, a magyar és a keleti testvérnépek találkozója, Bugacon augusztus 12 -14. között.

Az ünnepségen szombaton és vasárnap is több alkalommal megtekinthető volt a viselet és fegyverzet bemutató valamint a nomád harci bemutatók (szablya, fokos, lándzsa és íj használat) a Felföldi Dalia iskola tagjainak részvételével. Az erdélyi és anyaországi résztvevők mellett, felvidéki és délvidéki résztvevő csapatok is érkeztek a rendezvényre. Hagyományőrző íjászverseny valamint nomád vértes szablyavívóverseny is gazdagította a programok sorát.

Az állandó programként működő kiállító jurtában a Honfoglalás kori magyarság mindennapi életében szerepet játszó használati tárgyakat valamint fegyvereket tekinthették meg az oda látogatók.

A rendezvény főbb mozzanatait megelőzően sólymászbemutatót, valamint mindkét nap zárásaként táltos szertartás keretében, szertűzön vehettek részt a nagyszámban érkező látogatók.

Hírdetés

Fotók: Csiki Edy


Forrás:kurultaj.hu
Tovább a cikkre »