Kevesebb mint nyolcvan nap múlva kezdődik a nyári olimpia Párizsban. Ez lesz 2024 legnagyobb és legrangosabb sporteseménye. A három évvel ezelőtti tokiói ötkarikás játékokhoz képest természetesen más lesz, de egyben hasonló is. Magyar érmek, sikerek, bajnokok bizonyára születnek majd, addig marad az ábrándozás.
Mi lett volna, ha…? Nem tudjuk meg soha, mert a 2024-es nyári olimpiai játékokat nem Budapest rendezi, de érdemes visszaemlékezni a jó hét évvel ezelőtti eseményekre, a NOlimpia néven elhíresült kampányra, amellyel az egyik akkor alakuló magyarországi párt felhívta magára a figyelmet. A budapesti pályázatból végül nem lett semmi, a párt alapjait viszont lerakták, és azóta is boldogítja a nagyérdemű választópolgárt. A háttér persze eléggé zavaros ahhoz, hogy biztosan állíthassuk, milyen érdekeket szolgáltak a lelkes fiatalok, tény azonban, hogy a franciák ölébe hullott a 2024-es olimpia. Most pedig már lehet visszaszámolni és várni a csodát.
A francia elnök április elején vetette fel annak lehetőségét, hogy a július 26-i megnyitót a Szajnáról áthelyeznék a Stade de France-ba, mivel a folyó és a környéke túl könnyű célpont a mesterlövészeknek és a lőszerekkel megrakott drónoknak. Az ugyancsak érdekes, hogy mire gondolt a francia elnök, amikor a művészetet és az értékeket emlegette, miközben bárhogy is csűrjük-csavarjuk, sporteseményről van szó, de azt sejthetjük, mire célzott Franciaország első számú embere, amikor értékekről beszélt.
Mégis mitől lesz más, de azért hasonló a 2024-es olimpia, mint a korábbiak? Lesznek például nézők. Ne feledjük, a 2020-as tokiói játékokat a járvány miatt elhalasztották, 2021-ben rendezték meg, és a versenyekről hiányoztak a nézők.
Párizs és környéke mellett Lille (kézilabda és kosárlabda), Bordeaux, Marseille, Lyon, Nice, Nantes, Saint-Étienne és Châteauroux (lövészet) is otthont adnak a versenyeknek, szinte mindegyik város a labdarúgótorna helyszínei is egyben, de Marseille-ben vitorlásversenyeket is láthatnak a nézők a foci mellett. Nincs ebben semmi újdonság, de egy helyszín mégiscsak kilóg a többi közül: Tahiti. A Csendes-óceánban található, Francia Polinézia legnagyobb szigete, hivatalosan megfogalmazva: Franciaország tengerentúli területe. Itt bonyolítják le a szörfversenyeket, tehát a világ másik felén – ebben is különleges lesz ez az olimpia.
A magyarok esélyei Párizsban? Februárban még arról olvashattunk, hogy három győzelem mellett kilenc második és hat harmadik helyet szerezhetnek a magyar sportolók, ezzel a tizennegyedik helyen végezhetnek az éremtáblázaton.
Az áprilisi jóslás szerint – a statisztikai elemzésekkel foglalkozó Gracenote végezte ezt is – eggyel több érmet, tizenkilencet szerez a magyar küldöttség, öt aranyat, nyolc ezüstöt és hat bronzot, ami az éremtáblázat tizenharmadik helyére lesz elég.
Az elemzők megegyeznek abban, hogy az Amerikai Egyesült Államok zsebeli be a legtöbb érmet, megelőzve a második helyezett Kínát. Jelenleg nagyjából 150 magyar sportoló rendelkezik olimpiai kvótával, a kvalifikációs viadalok után a legjobb esetben megközelítheti a 200-at is, Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke szerint a 190 sportoló tűnik reálisnak.
Megjelent a MAGYAR7 19. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
