Mit áldoznánk fel ma a szabadságért? (Szónokverseny Kovásznán)

Mit áldoznánk fel ma a szabadságért? (Szónokverseny Kovásznán)

Kedden este az RMDSZ kovásznai városi szervezete, illetve a Kőrösi Csoma Sándor Líceum Pro Csoma Egyesületének szervezésében Március 15-e üzenete címmel diákszónokversenyt tartottak a IX–XII. osztályosok részére, amelyre nyolcan neveztek be.

A vetélkedőre a helyi művelődési ház Ignácz Rózsa-termében került sor nagyszámú közönség jelenlétében, közreműködött a Boldog Apor Vilmos Gyermekvédelmi Központ Sicton zenekara. Amint a szervezők elmondták, a verseny célja nem csupán a szónoki készségek fejlesztése, hanem az iskolai közösség összetartása, a március 15-i nemzeti ünnep méltó megünneplése. A diákok előre megírt beszédekkel mérték össze tudásukat, a zsűri pedig értékelte a tartalmi gazdagságot, a meggyőző erőt és a retorikai képességeket.

A diákok megfogalmazták, hogy mit jelenthet a mai fiatalok, a mai emberek számára március 15-e, a szabadság, a nemzet ünnepe. Nem történelemleckét, hanem egyéni gondolatokat tartalmazó, szívhez szóló, közérthető beszédek voltak, amelyeket tapssal jutalmazott a közönség.

Hírdetés

A zsűri döntése alapján a verseny első díjazottja Benedek Dorka IX. B osztályos tanuló. „1848 a magyar szabadságharc emlékének ünnepe – hangsúlyozta beszédében –, melyre mindig büszkén és emelt fővel emlékezünk. Ők, a márciusi ifjak, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Irinyi József, Vasvári Pál és mások életüket, vérüket is odaadták volna a szabadságért.” Majd így folytatta: „Én és ti, kedves fiatalok, mit tudnánk ma felajánlani, odaadni, feláldozni csupán a szabadságért? Mekkora áldozatvállalásra lennénk képesek? Nekünk ma természetesnek tűnik egy viszonylag kényelmes élet, amit nap mint nap megélünk, de ők kemény küzdelmet vívtak a szabadságért, amit mi ma természetesnek tartunk.” 

„Ők erős akarattal részt vettek és kiálltak a nemzet jogaiért – hangsúlyozta továbbá Benedek Dorka –, nem hátráltak meg, és nem rettentette el őket semmi ellenállás a céljaik elérésében. Ezért van az, hogy ma, 176 év múltán is emelt fővel és tisztelettel állunk, adózunk a hősök emléke előtt. Ők rendületlenül álltak, mint a csíkkozmási szálfenyők a történelem viharában.”

„Felteszem magamnak a kérdést – zárta beszédét a diákszónok –: én, mint a ma gyermeke, vajon helyt tudnék-e állni úgy, mint ők? Vajon tudnék-e állni úgy a viharban, mint az előbb említett fenyvesek? Vajon szálfa tudnék-e maradni – egyenes gerinccel – mindenáron, vagy meghajolnék majd, csak hogy érvényesüljek, hogy megfeleljek e rohanó világ olykor embertelen elvárásainak?” 

A verseny további díjazottjai: II. díj Dascălu Eduárd (XI. C), III. díj Gyerő József (XI. C) és Csoma Dorka (IX. B). Közönségdíjas Dascălu Eduárd, a Pro Csoma Sándor Egyesület különdíját pedig Ferencz Zalán tudhatja magáénak. Az első helyezett pénteken a nagyszínpadon is elmondja szónoklatát, ugyanakkor a helyi RMDSZ önkormányzati képviselőinek adományából az első és második helyezett pénzjutalomban is részesült.


Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »