A Szentatya június 11-én, kedden délután a Pápai Szalézi Egyetemen mintegy 160 pappal találkozott, akik az ún. középső sávba tartoznak, vagyis 11 évnél régebben, de 39 évnél korábban szentelték őket pappá.
Lelkipásztori kérdésekről beszélgetett velük zárt ajtók mögött: az idősek támogatásáról, a drogkereskedelembe behálózott fiatalokról, a magányos emberekről, a lakhatással küzdők helyzetéről, a homoszexuális hajlamú személyek szemináriumi felvételéről, és a most zajló háborúkról volt szó.
Ez volt Ferenc pápa harmadik és egyben utolsó találkozója a római egyházmegyés papokkal (elsőként a negyven évvel ezelőtt vagy régebben szentelt papokkal beszélgetett május 14-én, majd a maximum tíz éve szentelt papok következtek május 29-én). Ezúttal a Róma északi részén található Montesacro negyedbe látogatott, hogy ott 11 évnél régebben, de 39 évnél korábban felszentelt papokkal, plébánosokkal, prefektusokkal, káplánokkal, illetve kúriai hivatalvezetőkkel találkozzék, meghallgassa kérdéseiket és tanácsaival lássa el őket. A találkozón mintegy 160-an voltak jelen; sokan hiányoztak, mivel a plébániákon nyári programokat tartanak a gyerekeknek, fiataloknak – tájékoztatott a Szentszék sajtóközpontja.
Michele di Tolve püspök rövid köszöntője és egy közös imádság után zárt ajtók mögött zajlott a mintegy másfél órás párbeszéd Róma püspöke és papjai között. A beszélgetés során az egyházmegyei lelkipásztorkodáshoz kötődő témák merültek föl, a pap szerepe és identitása, a papi szolgálat szépsége. Kérdésekre válaszolva Ferenc pápa felidézte don Milani nagyszerű példáját, szólt az elvilágiasodás veszélyéről, valamint arról, hogy a plébániákon mindenkit be kell fogadni, kivétel nélkül.
Nagy hangsúlyt kapott az emberi szenvedés kérdése, amelyet mindig nagy odafigyeléssel, együttérzéssel és gyengéden kell kísérni – Isten stílusát követve –, különösen az idősek esetében. Ehhez kapcsolódóan szó volt a kórházlelkészség fontosságáról és a nehézségekről, amelyek Róma városában jelentkeznek a lakhatás terén. Az épületekkel rendelkező szerzetesi kongregációkat arra szólította a pápa, hogy legyenek nagylelkűek. Szó esett a drogok terjedéséről, a magány tragédiájáról, és azokról az emberekről, akik láthatatlanul élik meg fájdalmukat. „Egy pap életében fontosabb a láthatatlan a láthatónál, mert sűrűbb, fájdalmasabb” – mondta a pápa, majd hozzátette: „a mi feladatunk papként, hogy elmenjünk megkeresni ezeket az embereket”, mert „az Egyház vagy prófétai, vagy klerikális – rajtunk áll a választás”.
Ezután érintették az Európában, illetve a világ más részein tapasztalható konfliktusos helyzeteket is. Ferenc pápa fájdalommal szólt a jelenleg is zajló háborúkról Ukrajnában, a Szentföldön, Mianmarban és Kongóban; valamint a fegyverekre, fogamzásgátlókra, az állatorvosi és plasztikai sebészeti beavatkozásokra fordított nagy összegekről. Ebben a tekintetben arra buzdította a papokat, hogy az Egyház társadalmi tanításának szellemében dolgozzanak és vállaljanak nagyobb elkötelezettséget a közjó, a béke érdekében, sőt a politikában, mely a szeretetszolgálat legmagasabb formája.
A beszélgetés során a pápa köszönetet mondott Angelo De Donatis bíborosnak, aki 2017-től szolgálta az egyházmegyét vikáriusként, és most április óta pápai főpenitenciárius. A Szentatya kiemelte, hogy De Donatis bíboros nagyon megértőnek és megbocsátónak mutatkozott, ezek a képességei pedig különösen értékesek lesznek új megbízatásában is, ahol az Atya irgalmas arcát kell közvetítenie.
Zárásként Ferenc pápa szólt az Egyházban megjelenő ideológiák veszélyéről, majd visszatért a papi szemináriumokba jelentkező homoszexuális hajlamú személyek kérdésére. Hangsúlyozta, hogy el kell őket fogadni és segíteni az Egyházban, a Papi Dikasztérium azonban óvatosságra int a szemináriumi felvételükkel kapcsolatban.
Ferenc pápa végül megköszönte a jelen lévő papok munkáját, arra kérve őket, folytassák tovább elkötelezetten szolgálatukat, a közösségi megkülönböztetést, és hallgassák meg mindazokat, akik hozzájuk fordulnak.
A találkozó emlékére a pápa egy-egy rózsafüzért ajándékozott a papoknak, akik sorban üdvözölték őt, imáit kérték, leveleket, könyveket hoztak neki, közvetítették a plébániai hívek szeretetét. Ferenc pápa végül aláírta a Pápai Szalézi Egyetem vendégkönyvét, a következő szavakkal: „Nagyon örültem ennek a találkozónak a papokkal. Imádkozzatok értem! Testvéri szeretettel: Ferenc”.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
