Pellegrini elárulta, kiket akar a néppárti-progresszív koalíció Brüsszel élére

Pellegrini elárulta, kiket akar a néppárti-progresszív koalíció Brüsszel élére

Peter Pellegrini szlovák államfő képviselte Szlovákiát a brüsszeli uniós csúcson, és keddi sajtótájékoztatóján többször jelezte, hogy mindenben egyeztetett Robert Fico kormányfővel. A sajtótájékoztató elég tartalmas volt, Pellegrini mélyebb betekintést adott az uniós tisztújítás kapcsán folyó alkudozásokról és a szlovák álláspontról. Kiket akar az EU legbefolyásosabb pozícióra jelölni a néppárti-progresszív parlamenti többség? És milyen feltételeket szabott Szlovákia az említett jelöltek támogatásához?

Az államfő elmondta, hogy több órát kellett várni a nem hivatalos tanácskozás kezdetén, mert a tagállamokat figyelmen kívül hagyva az Európai Parlamentben többséghez jutó Európai Néppárt, progresszív Renew Europe és a baloldali S&D frakciókhoz kötődő országvezetők külön elvonultak egyezkedni.

Majd visszatértek három névvel, és ők azt javasolják, hogy az Európai Bizottság régiúj elnöke Ursula von der Leyen legyen, az Európai Tanács elnöke António Costa (volt portugál miniszterelnök, baloldali), az európai külügyi főképviselő (kvázi uniós külügyminiszter) pedig Kaja Kallas észt miniszterelnök.

A szlovák álláspont

Szlovákia ezen a téren – ahogy minden más ország – a saját pozícióit próbálja javasolni. Pellegrini egyértelműen utalt rá, hogy abban az esetben tudják (értsd: hajlandók) támogatni António Costa jelölését a Tanács élére, ha a S&D frakció hajlandó rendezni viszonyát a HLAS-szal és a Smerrel. A két párt tagságát ugyanis egyértelműen háborúpárti és progresszív nyomásra felfüggesztették a baloldali európai pártcsaládban.

A másik feltétel, ami Pellegrini megfogalmazott, hogy Maroš Šefčovič uniós biztos lesz és fontos pozíciót kap az új brüsszeli vezetésben, ami magyarul az Európai Bizottság egyik alelnöki biztosi posztját jelenti.

Šefčovič jelenleg intézmények közi kapcsolatokért és a sokat vitatott Green Deal-ért felelős uniós biztos.

A sorok között

Hírdetés

Pellegrini elég egyértelművé tette, hogy Kaja Kallast nem nagyon akarja Szlovákia támogatni. A szlovák államfő elég burkoltan fogalmazott, arról beszélt, hogy az új főképviselőnek globálisabban, minden égtáj felé nyitott személyként kellene gondolkodnia, amire egy balti ország képviselője az országa saját pozíciója miatt nem feltétlenül képes.

Magyarul: egy zsigerileg oroszgyűlölő, és ezért a háború eszkalációját politikai szinten valószínűleg tovább növelő, vagy növelni akaró balti ország képviselőjét tenni az uniós külügy élére nem lenne épp célszerű, és szembe menne Szlovákia azon érdekével, hogy az orosz-ukrán háború kapcsán a béketárgyalásokra van szükség.

Brüsszeli illúziók

Pellegrini arról is beszélt, hogy vannak olyan országvezetők, akik a mostani EP-választásokból azt a következtetést vonták le, hogy az eddig megszabott irány megfelel a választóknak, mert nem történt akkora változás, mint amire számítani lehetett.

Pellegrini szerint felelőtlenség lenne, ha nem indulna megfelelő vita arról, hogy mit is jelentenek valójában a mögöttünk lévő EP-választások, mert „ha valaki azt hiszi, hogy az EP-választások eredménye azt jelzi, hogy minden rendben volt, ami az elmúlt öt évben történt, az téved”.

Az államfő emlékeztetett, hogy az EU továbbra sem védi kellőképpen a határait, továbbra is ki van szolgáltatva azoknak, akik szándékosan és szervezetten tolnak Európába migránstömegeket.

Felhívta a figyelmet, hogy az EU lemarad a világ többi részéről versenyképesség terén, és nem költ eleget a modern technológiára és arra, hogy biztosítsa a modern technológiák számára nélkülözhetetlen nyersanyagok bebiztosítására. A Green Deal kapcsán is többször elmondta, hogy az európai ipar nem sérülhet a célok teljesítésé érdekében, ugyanakkor azt állította, hogy a zöld átállás radikális céljait nem kell átírni, de a módszereket igen.

Körkép-vélemény:

Ezt egyelőre nehéz értelmezni. Két dolgot jelenthet Pellegrini kijelentése. Az egyik, hogy Szlovákia besorolt a klímacélokkal Európát tönkretenni akaró nyugati-atlantista körök mögé, mint amilyen Hollandia, amely billiókat tudna keresni azon, ha az európai mezőgazdaság padlót fognak, és a gabonától az uránon át a színesfémekig minden az Atlanti-óceánon keresztül érkezne Európába. A másik lehetőség, hogy csak azért ne herélték ki egyelőre a tagállamok a Green Dealt, mert a politikai baloldal és a Néppárt nem akarja megalázni progresszív partnereit (Renew Europe).

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »