Hétfőn este zajlott az a párizsi találkozó, amit Emmanuel Macron francia elnök hívott össze az ukrajnai események kapcsán. A sorok között kiolvasható, hogy a háborús narratívát alaposan túltoló nyugati politikai elit rettegve figyeli az ukrajnai híreket. Az ukrán hadsereg ugyanis sorra veszít el településeket Kelet-Ukrajnában, egyesek már a front összeomlását sem zárják ki. A párizsi találkozó érdekes előjátéka volt Robert Fico (Smer) kormányfő bejelentése, aki elárulta, hogy terítéken van NATO- és uniós tagállamok katonáinak Ukrajnába küldése. A mainstream-progresszív pártok és sajtó egy emberként nevezte Fico kijelentéseit politikai blöffnek. Aztán hétfőn későeste jött Macron sajtótájékoztatója, és kiderült, hogy Fico igazat mondott – mi több, sokaknak az jutott eszébe, örülhetünk, hogy nem a Heger-kormány vagy egy progresszív koalíció kormányoz most.
Emmanuel Macron francia államfő ugyanis a sajtótájékoztatón nem zárta annak lehetőségét, hogy NATO és/vagy EU tagállamok (nem szövetségi, hanem kétoldalú keretek között) szárazföldi egységeket küldjenek Ukrajnába. Részletekre nem tért ki, így az aknamentesítéstől az aktív harcoló alakulatokig bármi belefér ebbe a nyilatkozatba.
Ugyanakkor leszögezte, hogy ebben a kérdésben nincs konszenzus a tárgyaláson részt vevő tagállamok között.
Ugyanakkor beismerte, hogy a nyugat komolyan fontolgatja a háborúba való beavatkozást. Kedden Moszkva jelezte, hogy hiába küldenének katonákat szigorúan Ukrajnával kötött kétoldalú megállapodások keretében, számára az is azt jelentené, hogy a NATO-val való összecsapás elkerülhetetlen.
A katonák Ukrajnába küldése Andrzej Duda lengyel államfő szerint is intenzív vitát váltott ki a résztvevő országvezetők között. Vagyis, voltak akik támogatták és voltak akik visszakoztak egy ilyen lépéstől.
Robert Fico szlovák kormányfő a V4-ek keddi csúcstalálkozója utáni sajtótájékoztatón azért jelezte, hogy nem szabad félvállról venni a nyugati országok szándékát, mert volt olyan tagállam, amelynek kormányfője azzal érvelt, hogy az ő országában már elfogadták azt a törvényt, amely lehetővé teszi katonái Ukrajnába küldését.
Magyarul: rezgett a léc rendesen Párizsban, és Fico egyáltalán nem túlzott akkor, amikor háborús hangulatról számolt be a közösségi hálón.
Mielőtt még rátérnék a váratlan eszkalációs lépések hátterére, érdemes kiemelni, hogy
Macron azt is mondta, hogy „bármit meg kell tenni annak érdekében, hogy Oroszország ne győzzön Ukrajnában”, és e célnak elérése érdekében „semmi sincs kizárva”.
Azt is kijelentette ugyanakkor, hogy míg katonák küldésében nincs konszenzus, abban minden részt vevő ország egyetért, hogy nem akarnak háborúba keveredni az „orosz néppel”.
Ezután felsorolt több célt is, amit el akarnak érni Ukrajna kapcsán. Francia kezdeményezésre koalíció alakul, amely ellátná Ukrajnát közép- és nagy hatótávolságú rakétákkal.
Macron azt is hangsúlyozta, hogy a lépéseiket illetően „stratégiai kétértelműséget” fogja preferálni, amivel elkezdett egy Oroszország elrettentésére építő retorikát építeni.
Cseh javaslatra bekerült a célok közé, hogy egymilliárd euró értékben harmadik országokból vásárol az EU tüzérségi lőszert Ukrajnának. Az EU tavaly ilyenkor határozta el, hogy 2024 márciusáig egymillió lőszert szállít le. Most itt vagyunk február végén, és az EU mindössze 300 ezer darab lőszert tudott leszállítani Ukrajnának. Az ukránok jelenleg brutális lőszerhiányban szenvednek, és mivel a háború felőrlőháborúra váltott a tavalyi évben, ez akár végzetes gyengeség is lehet.
Azt valóban nem tudni, hogy a találkozón résztvevő országok közül melyek lennének hajlandók katonákat küldeni Ukrajnába. Azt viszont tudjuk, hogy Szlovákia nem fog, legalábbis nem ezen kormány ideje alatt. Robert Fico hétfőn délelőtt összerántotta a Nemzetbiztonsági Tanácsot és a Koalíciós Tanácsot is, ez utóbbi pedig úgy döntött, hogy Szlovákia nem küld fegyvereket Ukrajnába.
Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök is tartózkodóan nyilatkozott, vagyis Hollandia sem fog direktben katonákat küldeni. Ennek prózai oka van: Mark Rutte hirtelen a legesélyesebb NATO-főtitkárjelölt lett, és az orosz-NATO kapcsolatokat nem terhelheti egy olyan NATO-főtitkár, aki korábban úgy döntött, hogy katonákat küld az oroszok ellen Ukrajnába.
Kedden délelőtt Olaf Scholz német kancellár is ellenkezni kényszerült. Azért írjuk, hogy kényszerült, mert a németek álláspontja ebben a kérdésben egyértelműen nemnek tűnt, ám Macron hétfőn este arról beszélt, hogy az országok meggondolhatják magukat, hiszen a háború elején sokan azt mondták, hogy nem adnak gyilkolásra alkalmas eszközöket, végül egész fegyverrendszereket adtak át Ukrajnának. Ezzel pedig egyértelműen Németországra utalt, amely egy évvel ezelőtt 50 ezer sisakot küldött az ukránoknak, egy évvel később több tucat német harckocsit.
Így Scholz szükségét érezte nyomatékosítani a német álláspontot, és kedden nyilvánosan is elutasította Macron katonai beavatkozással kapcsolatos kijelentését. Sőt, nyilatkozatában még a politikai kétértelműség is hiányzott:
„A jövőben is maradunk annál, hogy Ukrajna területén nem lesznek szárazföldi egységek, semmilyen katonai jelenlét, amelyet európai vagy NATO-tagállamok küldenek”
mondta. Vagyis nem csak a NATO és az EU részvételét zárta ki, de az egyes tagállamok részvételét is.
A stratégiai kétértelműség jegyében teljesen mást állít Andrzej Duda lengyel államfő, aki szerint nagyon heves vita folyt a katonák kiküldéséről. Scholz tehát azt állítja, hogy amíg nincs egységes NATO vagy EU szinten hozott döntés, addig nem lehetséges semmilyen döntés. Macron nyilatkozata ugyanakkor arra utal, hogy kialakulhat egy „hajlandók koalíciója”, akik viszont küldhetnek katonákat.
A nagy kérdés most az, hogy melyik retorika stratégiai kétértelműség, amivel az oroszokat akarják elrettenteni Ukrajna legyőzésétől, és mi a valóság.
Egy biztos, nagyon sokan Szlovákiában a hétfő esti találkozó után azt a következtetést vonták le, hogy örülhetünk, hogy nem egy progresszív kormány vezeti ma Szlovákiát. És ezek nem csak politikai kijelentések.
2023-ban Eduard Heger (Demokrati) kormányfő, aki külpolitikáját a progresszívek sorvezetője szerint szabta meg, a külügyi parlamenti bizottság egyik ülésén kijelentette, hogy ha a nyugati partnerek azt kérnék tőle, ő igenis küldene katonákat Ukrajnába.
A ma már ellenzékben politizáló progresszívek szintén Ukrajna feltétlen támogatása mellett érvelnek. Sőt, Fico vészjósló vasárnapi figyelmeztetése után próbálták elbagatellizálni a hétfő esti párizsi tanácskozás súlyát, azt állítva, hogy csak belpolitikai figyelemelterelésről van szó. Aztán jött Macron sajtótájékoztatója, és kiderült, hogy Fico igazat mondott, a progresszívek közösségi oldalait pedig ellepték a támadó jellegű kommentek.
Gyimesi György, a Magyar Szövetség alelnöke a facebookon két bejegyzést is közölt ezzel kapcsolatban. Az elsőben azt írta:
„Macron szerint „nem egyeztek a közös katonai fellépésben”. Vagyis tényleg a NATO erők bevonását akarta Ukrajnában”
később pedig azt közölte:
„Ha ma a PS kormányozna, a katonáink fél lábbal már Ukrajnában lennének, mi pedig mindkét lábunkkal a háborúban”
mondta.
A hétfő csúcstalálkozón résztvevő országok listája: Olaszország, Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Svédország, Lengyelország, Szlovákia, Finnország, Franciaország, Spanyolország, Horvátország, Németország, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Portugália, Norvégia, Bulgária, Görögország, Írország, Svájc, illetve Ukrajna.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
