A szlovák kormány elhibázott oltási kampánya és belső vitái után az ország lakosságának jelentős része nem támogatja a koronavírus elleni vakcina felvételét. Kimondhatjuk, aki szerette volna, már beoltatta magát. Ennek a hozzáállásnak a megváltoztatásáért több módszert is igyekszik bevetni a Heger-kormány, más kérdés, hogy hatásuk eddig csekély.
Igor Matovič már pénzügyminiszterként vázolt ötletei azt kívánták elérni, hogy a már beoltottak újabb polgárokat vegyenek rá az oltásra, miközben ezért pénzjutalmat is kapnak. Talán egyszerű és járható útnak tűnik a javaslat, persze, kérdés, hogy mennyire etikus éppen pénzzel motiválni az oltást. Ennél is nagyobb probléma, hogy a védekezés ilyen formáját elutasítók valódi kérdéseire nem ad választ a kormányzat.
A vakcinalottó ugyanis erre nem lehet eszköz, hiszen egyszerűen csak az emberek nyerni vágyására épít, miközben mélyebb tartalmat nem közvetít.
Így ebben az esetben is fennáll: nem éri el a célját, mert csak kisebb csoportokat tud oltásra buzdítani.
Ettől függetlenül nagyon is számszerűsíthetők az augusztus 1-jén indult folyamat egyes elemei. A kezdés ismét csak csúszással sikerült, ennek ellenére az első napokban közel 200 ezer ember regisztrált. Ezt követően a visszajelző üzenetekkel gondok akadtak, a következő napokban pedig jócskán megcsappant az érdeklődés.
A már hivatalosan közzétett adatok szerint a múlt hét közepéig több mint 550 ezer ember regisztrált a rendszerben, amely ugyan nem kevés, de nyilvánvaló, hogy a kezdeti lelkesedés apadni látszik.
A statisztikákból az is kiderült, a legnagyobb számban a 40-50 közöttiek vesznek részt a lottóban, de elég erőteljesen vannak jelen a harmincasok is, legelsőként pedig a nyugdíjasok jelentkeztek a játékra.
A regisztrációs rendszer a kezdeti hibák után jobban működött, ehhez persze a csökkenő jelentkezések száma is hozzájárult, hiszen nem százezer ember került naponta a rendszerbe, hanem legföljebb 20 ezer.
A lottó egyébként számos elemzésnek, és ezzel együtt bírálatnak adott alapot, így például sokan nem értettek azzal egyet, hogy a külföldön állandó lakhellyel rendelkező szlovák állampolgárok, akik akár Pozsony közelségét kihasználva a magyar vagy osztrák oldalon laknak, hiába oltatták be magukat Szlovákiában és fizetnek itt adót, a játékban nem vehetnek részt.
Sokan vannak viszont azok is, akik egyáltalán nem is akarnak a Matovič-féle kezdeményezésben részt venni, függetlenül attól, hogy megkapták az oltást vagy sem.
Az ok egyszerű, nem látják észszerűnek a pénzzel történő motivációt.
Vannak olyanok is, akik szakmailag közelítik meg a kérdést. Egy részük teljesen elhibázott kommunikációs megoldásnak véli a vakcinalottót, mert nem az oltási kedv növeléséről szólnak az üzenetek, hanem arról, kötelező lesz néznünk a sorsolást, mert csupán így van esély a fődíjra. A marketingszakemberek pedig arra figyelmeztetnek, éppen az
a legnagyobb hibája a kezdeményezésnek, hogy nem vizsgálja meg az oltást elutasítók preferenciáit, s így a kezdeményezés is bukásra van ítélve.
Tény, hogy az augusztusi indulás óta nem növekedett látványosan az oltási kedv, miközben a Szlovák Tudományos Akadémia felmérése szerint vélhetően 146 ezer embert sikerülhet rávenni a védőoltásra a lottó segítségével. Tegyük hozzá, ez nem sokkal több, mint a játék szervezői által ígért 110 ezer egyedi pénznyeremény, amelyre a 12 sorsolási héten számíthatunk, 100 eurótól egészen 500 ezer euróig.
Az első vasárnapi sorsolás után vagyunk, még frissek a tapasztalatok, médiaelemzők azt is jelzik, a vasárnapi főműsoridős adás a szlovák köztévének is segíthet, hiszen a fődíjra csak azoknak van esélyük, akik a műsorban elhangzottakat is figyelik.
Ez pedig csak aláhúzza azon kétkedők véleményét, akik szerint
éppen a lottó igazi üzenetéről vonják el a figyelmet, és a műsor követése nem hoz új értéket a járvány elleni harcba.
Aki nem oltatta be magát, az nem nyerhet, aki pedig az oltás mellett döntött, annak miért van szüksége még a köztévét is figyelni?
Kérdések adódnak jócskán, mert a nyereményekre kifizetendő 21 millió eurónak is találnánk jobb helyet a költségvetésben, más kérdés, hogy ez csak egy töredéke annak, amit a 2020-as választások után hatalmon lévők elköltöttek – korántsem átlátható módon – antigéntesztekre.
Ami a nyereményeket illeti, a legalacsonyabb díj 100 euró lesz, ebben az esetben a nyertes a teljes összeget megkapja, mert csak a 350 euró feletti nyereményekből vonják le az adót. Így ha esetleg szerencsések lennénk, s a prémiumösszeget, vagyis a 100 ezer eurót visszük el, akkor valójában 81 ezer eurónak örülhetnénk. Sokkal többen lesznek viszont az ezer eurós nyertesek, esetükben 870 euró feletti lesz a tiszta összeg, amelyet a sorsolás után egy hónapon belül kellene megkapniuk arra a számlaszámra, amit a jelentkezés során megadtak.
Reméljük, ha nagy változást nem is hoz a lottó, legalább a polgárok számára hoz egy kis lazítást az elmúlt másfél év után, s ha a jelentkezők számát és a több mint százezer nyereményt összevetjük, még az esélyeink sem rosszak.
Megjelent a Magyar7 2021/33.számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
