Megelégelték az önkormányzatok, hogy a kormány semmibe veszi őket: parlamenti képviseletet szeretnének Tilajcsík Dóra2025. 03. 27., cs – 14:36
A Stred kezdeményezés egy második parlamenti kamara létrehozását javasolja, amely tagjai elsősorban a régiókat érintő törvénymódosítási javaslatokra koncentrálnának. A Stredben tömörülő polgármesterek azt szeretnék elérni, hogy a kormány a jövőben ne hagyhassa figyelmen kívül az önkormányzatok meglátásait.
A mindennapokban az önkormányzatok biztosítják a közvetlen kapcsolat fenntartását az ország lakosai, valamint az államigazgatás egyes szintjei között.
A polgárok által igénybe vett szolgáltatások döntő többségét, mintegy 80 százalékát, a megyei önkormányzatok, a városok és a falvak bonyolítják. A jogalkotási folyamatban, valamint az államigazgatás hatalmi részében betöltött szerepünk azonban egyáltalán nincs összhangban a ránk háruló felelősség mértékével
– mutatott rá Ondrej Lunter, Besztercebánya megye elnöke, a Stred kezdeményezés egyik alapítója. A Stredben tömörülő polgármesterek így arra jutottak, eljött az idő, hogy lépjenek. Radoslav Procházka alkotmányjogásszal közösen kidolgoztak egy alkotmánymódosítási javaslatot, amiben a „kétkamarás parlament” létrehozását szorgalmazzák.
Jöhet az önkormányzatok tanácsa
A tervezet leglényegesebb pontja az ún. önkormányzati tanács létrehozása, amely összesen 48 képviselőt számlálna. Ez a testület az ország köztársasági elnökéhez hasonlóan lehetőséget kapna, hogy értékelje azokat, a honatyák által elfogadott törvényeket, amelyek hatással vannak az önkormányzatok működésére. Ha a tanács tagjai úgy ítélik meg, hogy valamelyik jogszabály nehéz helyzetbe hozná a megyéket, falvakat, esetleg városokat, akkor megjegyzésekkel együtt vissza is küldhetnék azt a parlamentnek újratárgyalásra.
A felvetésünk ideológiáktól mentes, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy semmilyen politikai csoportosulást nem részesít előnyben, az adófizetőknek pedig egyetlen centjébe sem kerülne
– jelentette ki Ondrej Luntner.
Az elmúlt időszakban többször is felmerült a választási rendszer módosítása, elsősorban az egyéni választókerületek ötlete merült fel, a Stred azonban egyáltalán nem ilyen modellben gondolkodik.
„Pontosan tudjuk, hogy vannak olyan pártok, amelyek bástyái a régiók, míg egyes tömörülések inkább a nagyvárosi értelmiséget célozzák meg. Nyilván az utóbbi csoport képviselői nincsenek olyan mértékben jelen »vidéken«, hogy az egyéni választókerületben is sikeresek legyenek. Ezért, ahogy arra Besztercebánya megye elnöke is utalt, úgy próbáltuk megközelíteni a kétkamarás parlament kérdését, hogy senkit ne részesítsünk előnyben másokkal szemben. Nem a törvényhozásban tevékenykedő honatyák számát szeretnénk bővíteni. A helyben megválasztott tisztviselők, tehát a megyeelnökök, megyei képviselők, polgármesterek közül, egy belső szavazás segítségével alakítanánk ki a második kamarát” – magyarázta Agócs Attila, Fülek város vezetője, aki a Stred kezdeményezésnek is tagja.
Újszerű megközelítés
Agócs Attila úgy véli, a Stred által által bemutatott javaslat merőben más, mint bármi, amit az ország vezető politikusai eddig a nagyközönség elé tártak.
„Nem arról van szó, hogy a 150 parlamenti képviselő mellé beültetnénk a törvényhozásba 48 másik, hasonló jogkörökkel rendelkező honatyát. A második kamara inkább egy afféle szűrő lenne. Az önkormányzatok tanácsának tagjai nem rendelkeznének ugyanolyan jogkörökkel, mint a képviselők. Egy olyan csapatot szeretnénk létrehozni, amelynek az lenne a feladata, ha látják, hogy be szeretnék csapni az orrunk előtt az ajtót egy problémás kérdésben, akkor ez a 48 ember tegye be a lábát a résbe, mielőtt az ajtó teljesen bezárulna” – hangsúlyozta Agócs.
Fülek polgármestere úgy gondolja, egy ilyen rendszer bevezetése esetén a szlovákiai magyar politikusok is jó esélyekkel indulnának, hiszen „rengeteg megyei képviselőnk és polgármesterünk van”. A városvezető azt is elárulta, hogy terveiket az ellenzék, valamint a kormánypártok képviselőihez is eljuttatták, a továbbiakban pedig az önkormányzatok érdekvédelmi szervezeteivel egyeztetnének majd a javaslatról.
Korábban már felmerült
Bár a megvalósítás módja eltér, a kétkamarás parlament ötlete nem teljesen új keletű. 2008-ban Vladimír Mečiar javasolt valami hasonlót, elképzelései azonban gyorsan beleütköztek az akkori miniszterelnök, Robert Fico (Smer) által épített falakba. Mivel Fico korábban kormányfőként már elutasított egy ilyen lehetőséget, az általa vezetett koalíció pedig alkotmányos többséggel sem rendelkezik a törvényhozásban, így a Stred nem számít arra, hogy terveik a következő években valóra is válhatnak.
„Önkormányzati körökben mi hosszabb ideje folytatunk párbeszédet egy ilyen rendszer kialakításáról. A javaslatunk az alaptörvény módosítását szorgalmazza, azt pedig tudatosítjuk, hogy a jelenlegi, turbulens időkben ehhez nehéz lenne kétharmadot szeretni. Mi azonban elsősorban azt szeretnénk, hogy az emberek megismerjék az általunk javasolt változatot, amiről idehaza még nem zajlott érdemi társadalmi vita. Próbáljunk meg beszélgetni róla, hogy kialakuljon egy működőképes rend, ami lehetővé teheti, hogy a honatyák ne gyorsított eljárásban vigyék át a parlamentben a pillanatnyi ötleteiket. Azt gondolom, hogy ez a lakosok érdeke is” – szögezte le Agócs Attila.
Kapcsolódó cikkünk Fülek |
Február 14-én jelentette be Ondrej Lunter, Besztercebánya megye elnöke, hogy hét polgármesterrel közösen létrehozták a Stred Kezdeményezést. Céljuk, hogy aktívan lépjenek fel a közszolgáltatásokat érintő kulcsfontosságú kérdések megoldása érdekében. Agócs Attilával, Fülek polgármesterével beszélgettünk a formálódó szervezetről.
Hogyan formálódott valójában a Stred, és miként került sor arra, hogy ön is a tagjává vált?
Jó ideig beszélgettünk Ondrej Lunter megyeelnökkel arról, hogy létre kellene hozni valamilyen nyomásgyakorló platformot, ahol jobban el tudjuk mondani azt, mik a közpolitikákkal kapcsolatos elképzeléseink. Az elmúlt hetekben, hónapokban aztán már azon gondolkodtunk, kik azok az emberek, akikkel esetleg egy bemutatkozó sajtótájékoztatón a nyilvánosság elé lehetne állni. Egy olyan csoportosulást építünk, amelyben arról lehet beszélgetni, hogy milyen az állam és a önkormányzatok közti politikai kapcsolat, s az hogyan lehetne egy kicsit másabb, mint amilyen eddig volt.
Azt látjuk, hogy a politikából egyfajta pankráció lett. A politikusok az egójukkal foglalkoznak, bizonyos politikai szubjektumban mindenféle influencerek jelentek meg, míg a hétköznapi gondok valahogy eltűntek. Mi viszont ezekkel önkormányzati vezetőkként napi szinten küszködünk. Látjuk, hogy az embereknek mire van szükségük. És azok nem a mindenféle milliárdos megaprojektek, amelyekről még hatastanulmányok sem készültek.
Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya megye |
Besztercebánya megyében (BBSK) egy új platform alakult, ami a „Stred” Kezdeményezés elnevezést viseli. Céljuk, hogy aktívan lépjenek fel a közszolgáltatásokat érintő kulcsfontosságú kérdések megoldása érdekében. A kezdeményezés létrejöttét pénteken a megyeelnök, Ondrej Lunter jelentette be hét polgármester – Breznóbánya, Fülek, Garamszentkereszt, Herencsvölgy, Losonc –, valamint Sajólenke és Feled községek vezetőinek társaságában.
Lunter elmondása szerint a kezdeményezés létrejöttének motivációja abból a frusztrációból ered, hogy a közéleti párbeszéd a parttalan viták és a botrányok színterévé vált, miközben a valódi problémák, például a közszolgáltatások helyzete, háttérbe szorulnak. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok a közszolgáltatások 80%-át biztosítják, mégsem kapnak elég teret a döntéshozatalban, és ezen szeretnének változtatni. Lunter kiemelte, hogy a kezdeményezés nem kíván versenyezni a már létező szervezetekkel, mint például a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) vagy az SK8.
Gyorsabbak, rugalmasabbak és bátrabbak akarunk lenni az állampolgárok számára kulcsfontosságú témák képviseletében
– jelentette ki a BBSK elnöke, és kizárta, hogy a kezdeményezés politikai párttá alakulna.
A Stred Kezdeményezés első két kiemelt témája a járóbeteg-ellátásért felelős hálózat megújítása, amely Lunter szerint hosszú ideje elhanyagolt terület, de átláthatóbbá tennék az uniós források elosztásával kapcsolatos döntéshozatalt is.
A rendelői hálózat hanyatlásnak indult, és az egészségügyi ellátás elérhetősége romlik. Az önkormányzatok számára nagyobb hatáskört követelünk az egészségügyben, és együttműködést sürgetünk a kormánnyal, az egészségbiztosítókkal és szakmai szervezetekkel
– mondta Lunter.
A célok között szerepel a veszélyeztetett régiókban működő rendelők létrehozásának és fenntartásának támogatása, vagyis az egészségügyi hatáskörök átadása a megyei önkormányzatoknak, beleértve a helyreállítási alapból származó, évente várhatóan egymillió eurós finanszírozást. Tervezik továbbá a háziorvosok kompetenciáinak bővítését, lehetővé téve számukra, hogy stabil állapotú, krónikus betegségekben – például cukorbetegségben, egyes szívbetegségekben vagy tüdőbetegségekben – szenvedő pácienseket kezeljenek, valamint csökkentsék az adminisztratív terheiket.
További célok között szerepel a távorvoslás bevezetése és az egészségügyi ellátások katalógusának módosítása annak érdekében, hogy igazságosabb finanszírozási rendszert alakítsanak ki az orvosi ellátás támogatására.
A második problémát az uniós források önkormányzatoktól a központi irányítás felé történő esetleges átcsoportosítása jelenti. A háttérbeszélgetések során felmerült, hogy a kormány bizonyos uniós pénzeket központilag irányított projektekre csoportosíthatna át, ami veszélyeztetné a városok és falvak fejlődését
– figyelmeztetett Lunter. Ennek állítólagos oka az, hogy az önkormányzatok nem képesek időben előkészíteni a projekteket, és a régiók számára szánt források esetleg elveszhetnek.
Ezek alaptalan félelmek. A megye önkormányzatai jelenleg 233 millió euró értékű projekteket készítettek elő, ami a rendelkezésre álló források 87%-át teszi ki. Semmi nem indokolja, hogy ebben a szakaszban bárki az uniós források elvonásán gondolkodjon azzal az ürüggyel, hogy a projektek jelentős késésben lennének. Ne vegyük el az önkormányzatoktól az egyetlen lehetséges fejlesztési és beruházási forrást
– hangsúlyozta Lunter.
(TASR)
A megyefőnök által emlegetett egyik kulcsfogalom a „nyomásgyakorló platform“. Konkrétan hogyan tudna a Stred nyomást gyakorolni például a kormányra?
Szerintünk az alapvető kérdés a következő: amikor például valahol egy önkormányzatban dolgozol, akár megyei vagy helyi szinten, s van egy törvényhozói elképzelésed, vagy azon gondolkozol, hogyan kellene valamit hatékonyan átszervezni, akkor ezeket miként lehet eljuttatni és tematizálni a közbeszédben?
Az egyik lehetőség, hogy egy polgármester vagy egy megyefőnök elkezdi ezt önmaga mondani – s ebből valamit ki is lehet hozni, de nem olyan hatékonyan. Ezért született az az ötletünk, hogy szükség van egy új közös felületre, amely tud a pártok és a kormányzati szervek felé kommunikálni, de képes partnerségben lenni a létező szakmai szervezetekkel, mint amilyen a ZMOS, az SK8 vagy éppen az ÚMS.
Viszont egy kisebb csoport sokkal hatékonyabban tud „mozogni“, hiszen nem kell végigjátszani a baloldaltól a jobboldalig tartó „kompromisszum-játékokat“. Ezt szoktuk látni sok „félpolitikai“ állásfoglalásnál más szervezeteknél, amikor mindenki elkezd mélységesen aggódni, majd arra jutnak, hogy inkább nem mondanak semmit egy új politikai vagy az önkormányzatokat érintő témával kapcsolatban, mert ez aztán valakinek majd sérti az érdekét.
Ez akkor a problémák „elfojtását“ is eredményezheti?
Az elmúlt években ezt többször tapasztaltuk akár a ZMOS-ban is. Nemrég történt, hogy megváltozott a részadóbevétel, s így nagyon kemény mínuszok gyűltek össze a települések bevételi oldalain. Ezt valahogy ki kellett volna gazdálkodni.
És bizony én magam is hallottam egyszer, hogy üzent az aktuális kormányzat: ha nem fogtok nagyon cirkuszolni, ha csendben maradtok, akkor majd valahogy segítünk átvészelni ezt a pénzügyi krízist – megjegyzem, amit egyébként ők okoztak. Most már abba az irányba tartunk, hogy egyre alacsonyabb ára van a csendnek…
A múlt heti sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a Stred nem lesz politikai párt, illetve nem akar konkurálni a meglevő önkormányzati szervezetekkel. Mitől lesz a Stred rugalmasabb, gyorsabb és függetlenebb, mint emezek?
„Kinyitjuk“ majd a csoportosulást az ország minden polgármestere felé, mégpedig elsősorban azoknak, akik függetlenek, nem parlamenti pártok színeiben töltik be a pozícióikat. Nekünk ebben a pillanatban nem az a kérdés, hogy a Strednek mi lesz a jogi formája, párt lesz-e vagy sem – hanem hogy miként lehet megoldásokat keresni azokra a kérdésekre, amiket bemutattunk a sajtótájékoztatón. Itt vannak például a hidak kérdései. A megyék szintjén óriási mennyiségű hidat „örököltünk meg“, de nincs rájuk pénz. Az állam úgy van vele, hogy „csináljatok velük, amit akartok“. Közben közelítünk a hidak élettartamának végéhez. Ilyen témákban azt gondoljuk, azért tudunk gyorsabbak lenni, mert nem kell végigjárni az egyeztetési kompromisszumokat.
Nem 2000 önkormányzattal kell egyeztetni, hanem aki azt gondolja, hogy nagyjából egyetért velünk, az tud hozzánk csatlakozni. Azzal, hogy kimondtuk, a politikai paletta közepén szeretnénk pozicionálni magukat a közpolitikai megoldások terén, ezzel nagyjából belőttük azt is, hogy kiket várnánk magunk közé.
Nem szeretnénk elmenni abba az irányba, hogy egy ilyen platformon belül a kulturális, etikai vagy identitáspolitikai kérdésekkel foglalkozzunk, hanem tényleg a mindennapi gondokat akarjuk előtérbe helyezni.
A tagságra visszatérve: az most teljes egészében besztercebánya megyei önkormányzati vezetőkből áll. Hogyan írná le az egymáshoz való viszonyukat? Feltételezem, régóta ismerik egymást a terepről.
Azt hiszem, négyen vagyunk megyei képviselők is, de a testületben egyébként három eltérő frakcióban ülünk. Ez tehát a megyei képviselő-testület létező képviselői klubjain is átívelő dolog… Természetesen helyben a déli kollégákkal elég szorosan együttműködünk. Alexandra Pivková losonci polgármestert nemrég váltottam a Nógrádi Városok és Falak Társulásának élén, jó a viszonyunk, évek óta együtt gondolkodunk. Gömör irányából itt vannak a feledi vagy a sajólenkei kollégák, akikkel évek óta együttműködünk például az idősgondozásra vonatkozó szociális ellátás, a régiófejlesztés és az uniós pályázatok terén. Nyilván van köztünk egy bizalmi háló, ami évek alatt alakult ki.
Ondrej Lunter gyakorlatilag két vezértémát említett a sajtótajékoztatón. Az egyik az egészségügyhöz kapcsolódó lépések, intézkedések, problémák kezelésére, a másik az uniós források jobb felhasználására vonatkozott. Miért erre a két nagy tématerületre esett a választás?
Fokozatosan megnevezünk majd ilyen „témacsomagokat“. Ez az első kettő. A megyefőnök egyrészt nagyon intenzíven foglalkozik a regionális egészségügy témájával. Jó ideje és kisebb eredményekkel fel tudta mutatni azt a kormány felé, hogy ha az önkormányzatok akarnak, akkor azért tudnak is valamit csinálni a nagy nehézségek ellenére.
Itt van például a járóbeteg-ellátás, tehát a rendelők kérdése, ahol arról van szó, hogy a megye négy év alatt kilenc ilyen intézményt tudott alapítani. Úgy érezzük, az állam elsősorban a kórházi rendszerrel foglalkozik. Helyben viszont azt látjuk, hogy főleg a leszakadó régiókban óriási orvoshiány van, úgy a körzeti orvosok, mint a specialisták szintjén.
Erre már kidolgoztunk egy dokumentumot, ami szerintünk pontosan megnevezi, mit kellene csinálni a körzeti orvosok kompetenciáinak növelése érdekében.
Azt is tartalmazza, hogyan lehet „művileg“ és gyakorlatilag újraalapítani vagy fenntartani azokat a rendelőket, amelyek veszélybe kerültek. Azt is gondoljuk, hogy nagyon sok egészségügyre vonatkozó törvényt teljes mértékben meg kell reformálni.
Ami pedig az EU-s pályázati pénzeket illeti, ott ez inkább egy „önvédelmi“ lépés. Olyan információk kezdtek el keringeni a „színfalak mögött“, hogy azt a 18-19%-nyi uniós forrást, amit történelmileg Szlovákia első alkalommal elkülönített a regionális döntéshozatali mechanizmusokban, arról most azt fontolgatja az kormányzat, hogy elkezdik „visszacentralizálni“. Besztercebánya megyében mi fel vagyunk készülve arra, hogy nagyon pontos érvekkel és elemzésekkel vívjunk meg azért, hogy ez a forrás az önkormányzatoknál maradjon. Országos szinten itt milliárdos nagyságrendekről beszélünk, s pont ez az a pénz, amivel a közszolgáltatásokat egy kicsit rendbe lehet tenni.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
