Ma már mindennapos dologgá vált, hogy fotókat készítünk magunkról, szeretteinkről, melyeket közösségi oldalainkon teszünk közzé. Mégis egy-egy profi felvétel, esküvői vagy ballagói fénykép elkészítésére szakembert kérünk fel.
A Makkosjánosiban élő Márton Vendel igazi szenvedélyének érzi a fotózást. Igyekszik a szakma minden csínját-bínját elsajátítani, hogy ő és megrendelői is elégedettek legyenek az elkészült munkával. Vele beszélgettünk indulásról, kihívásokról, tervekről.
– A fotózás, vagyis inkább az, hogy vegyek egy fényképezőgépet, spontán ötlet volt számomra. Egyik reggel arra ébredtem, hogy ott motoszkál egy gondolat a fejemben, kell nekem egy gép. Utána jártam, hogy milyet is lenne érdemes beszerezni. Megszületett az elhatározás, így vásároltam meg az első fényképezőmet. Négy évvel ezelőtt nem gondoltam, hogy ebben a szakmában fogok tevékenykedni, de ma már imádom minden pillanatát.
– Nem volt könnyű, ezt be kell vallanom. Sok mindent el kell sajátítani ebben a szakmában. Először is ki kell alakítanod a saját stílusodat, hogy milyen területen szeretnél fotózni. Majd meg kell tanulni kezelni a különböző programokat, amelyekkel dolgoznod kell. Nagyfokú kitartás kell hozzá.
– Mivel nagyon érdekel a fotózás, mindent önszorgalomból, magamtól tanultam. Sokat olvastam, videókat néztem a témában, rengeteg időt fektettem bele. Elsőként a gép kezelését tanultam meg, majd, hogy milyen objektívek kellenek, azokat hogyan kell használni. Többek között elsajátítottam a fotók szerkesztését, a programok kezelését.
– A portréfotózás az, amihez húz a szívem. Szeretem az emberekben lévő érzelmeket megjeleníteni. Születésnapi, ballagó, vagy épp karácsonyi fotózás az, amit szívesen vállalok. Van benne kihívás, mondhatom, hiszen a családokban több kisgyermek is van, akikkel meg kell találni a közös hangot, hogy jól sikerüljenek a fényképek. Azonban nagyon élvezem minden percét. A tájképfotózást is nagyon szeretem, egy-egy tökéletes pillanat megörökítése mindig jó érzéssel tölt el. Emellett nagyon szeretnék esküvői fotóssá lenni, az ifjú párok legszebb napját még emlékezetesebbé tenni.
– Így igaz, a fejlesztést, tanulást soha nem szabad abba hagyni. Ha szívvel-lélekkel csinálja az ember, akkor meg se tudja unni ezt a szakmát. Ez az a terület, ahol mindig valami újdonság vár ránk. Minden egyes fotózással fejlődünk, jobban és jobban végezzük munkánkat. Emellett rengeteg oktató videó található meg az interneten, amelyekből el lehet csenni néhány praktikát. Közösségi oldalaimra én is feltöltöm munkáimat, így a megrendelőim láthatják, hogy milyen területen mozgok otthonosan. Ha tetszenek nekik az elkészült képek, és maguknak is szeretnének fotósorozatot, üzenetben meg tudjuk beszélni a részleteket. A munkám boldoggá tesz, emellett büszkeséggel tölt el, hogy igenis meg tudom csinálni, képes vagyok rá. Ez igazán jó érzés.
– A karantén nagyon nehéz mindenki számára, ez nem is kérdés. Mint említettem, külföldön dolgoztam, emiatt kellett abba hagynom a munkám. Azonban minden rosszban, van valami jó – tartja a mondás. Haza jöttem és itthon kezdtem el építeni a karrieremet, olyan dolgokba vágtam így bele, amelyeket már régóta szerettem volna.
– Több évig dolgoztam szakácsként külföldön, Hollandiában. Mindig is úgy gondoltam, hogy haza szeretnék jönni, és megpróbálni itthon boldogulni. A tavalyi évben jött egy ötlet egyik barátommal, hogy nyissunk egy gyorséttermet. Bele is vágtunk, persze, nem könnyű egy saját vállalkozás elindítása. Azonban mondhatom, hogy jól vettük az akadályokat, és ha Isten segít, jövő hónapban Beregszászban, az Imindzs piaccal szemben megnyithatjuk gyorséttermünket.
Kurmay Anita
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
