Visszatekintve a koronavírus járvány kezdeti időszakára, ajárvány alatt hozott intézkedésekre és az elmúlt három évben alkalmazotttaktikákra, az éppen csak megjelent majomhimlő-helyzet már első nekifutásra issok hasonlóságot mutat az elmúlt három évre jellemző felállással.
Előljáróban azért fontos megjegyezni, hogy egy tekintetbenmégis nagy az eltérés, ugyanis a SARS-CoV-2 egy RNS alapú, míg a majomhimlő egyDNS alapú vírus, és mint ilyen, sokkal lassabban mutálódik, így a megelőzés és aterjedés megfékezése sokkal egyszerűbb. Dr. Robert Malone, a RNS alapú vakcinákfeltalálója, aki számos alkalommal szólalt fel a hivatalos narratíva ésjárványkezelés ellen, részletesenleírja, hogy a majomhimlő egy viszonylag ártalmatlan, könnyen kezelhető ésmegelőzhető betegség, ami csak cseppfertőzéssel terjed. Természetesen ez a cikkakkor is arról szólna, hogy a jelen helyzetben a félelempropaganda a legnagyobbbaj, ami ellen a legjobb ellenszer a tévé kikapcsolása, ha ez egy egészen másjellegű vírus lenne, de nem árt tudni, hogy ennek éppen az ellenkezője ahelyzet. És sajnos ma már az is természetes, hogy mindez nem fogja megakadályozniaz illetékeseket a koronavírus járvány kezeléséhez hasonló intézkedésekmeghozatalában, ahogyan azt mindjárt látni fogjuk, de ne legyen igazam.
Talán emlékeztek, hogy a koronavírus járvány kitörése előtt, 2019 októberében, egy Event 201 elnevezésű konferenciát tartottak, amely során szimulálták egy globális koronavírus járvány kitörését és amelyen 15 egészségügyi és egyéb szervezet vett rész, többek között a Johns Hopkins Központ, a Világgazdasági Fórum (Klaus Schwab neve mond valamit?), a Bill és Melinda Gates Alapítvány, és sokan mások (LINK).
Ezalkalommal a forgatókönyv egy 2021-es szimulációt és a szimulációalapján készült tanulmányt követ, ami a majomhimlő módosított változatát bevetőbiológiai terrortámadásból indul ki. A résztvevők között ismét ott a GatesAlapítvány, azt ENSZ, a Johns Hopkins Központ, a Merck, a kínai betegségmegelőzésiközpont, és az Egyesült Államok külügyminisztériumának képviselői.
A tanulmány szerint a támadás 2022. május 15-én történik. Mivel maga a szimuláció egy évvel korábban, 2021. márciusában történt, nem csoda, hogy a WHO-ot késlekedés nélkül értesítették arról, hogy Angliában 4 esetet erősítettek meg, mégpedig 2022. május 15-én, véletlenül pont azon a napon, amit a szimuláció „megjósolt”.
Május 15. óta a majomhimlővel kapcsolatos hírek futótűzkéntkezdtek terjedni. Nem a betegség, csak a hírek.
A forgatókönyv szerint 2022. június 5-én kiderül, hogy a „majomhimlő rezisztens a jelenlegi oltásokkal szemben”, ami agresszív intézkedések meghozatalát teszi szükségessé. Például betiltják a tömegrendezvényeket, ismét bevezetik a távolságtartásra vonatkozó szabályokat és kötelezővé teszik a maszkhasználatot.
Ismerősen hangzik?
Mellesleg Dr. Malone részletesen elmagyarázza, hogy amajomhimlő ellen még a nem kifejezetten erre kifejlesztett himlőoltás is bizonyosfokúvédelmet nyújt, és a vírus a lassú mutációs ráta miatt nem tudja megkerülni atermészetesen vagy oltással kiváltott immunitást, de az ilyen apróságok nemszokták zavarni a hatóságokat.
A tanulmányból látszik, hogy a „szakértők” semmit sem tanultakaz ilyen és ehhez hasonló intézkedések alkalmatlanságából vagy pont, hogymegtanulták a leckét és látják, hogy ezeknek nem szükséges összhangban lenni avalósággal, mert előbb utóbb úgyis beletörődik mindenki. (Dr. Malone egyébkéntelmondja, hogy ez esetben a karantén tényleg indokolt és önmagában elég is aterjedés megakadályozásábra. A betegség normális infekciós rátája 1 vagy annálalacsonyabb, ami azt jelenti, hogy megelőző intézkedések hiányában sem tudtömegesen terjedni. Összehasonlításképpen, a koronavírus Omikron variánsa esetébenez a ráta 7-10 között van.)
Ami viszont ennél nagyobb baj, hogy a tanulmány minden nemzet számára javasolja egy „koherens országos felkészülési rendszer bevezetését, aminek segítésével ’riaszthatják’ a megelőző lépéseket” akkor is, ha ezek utóbb indokolatlannak bizonyulnak. A tanulmány ezt „no-regrets” alapú intézkedéseknek nevezi, ami azt jelenti, hogy nem kell sajnálkozni vagy megbánni, ha túl elhamarkodottan hozzák őket. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy utánuk az özönvíz. A kifejezés az egyik résztvevőtől származik, aki úgy fogalmazott, hogy a terv „kaotikus és ijesztő lesz, de nem várhatunk addig, amíg biztosak vagyunk a dologban. Utólagos megbánás nélkül kell cselekedni.”
Magyarul az államnak készen kell állni mondjuk elrendelni ateljes lezárást, akkor is, ha csak gyanítják, hogy járvány van készülőben,vagyis nincs szükség konkrét bizonyítékokra és nem szükséges utólagsajnálkozni, hogy indokolatlan volt a lépés (amit persze úgysem lehetbizonyítani, hiszen ráfoghatják az intézkedésekre a járvány elmaradását.)
És ki lenne felelős a rendszer riasztásáért? Ez az aprócska részlet egészen félreérthetetlen. Javaslatuk szerint: „az Egészségügyi Világszervezetnek létre kell hoznia egy sávos rendszerű, átlátható, nemzetközi közegészségügyi riasztási rendszert” … „aminek részeként ki kell fejleszteni és bevezetni egy országos szintű, megelőző jellegű, korai járványkezelési jelzőrendszert is”.
Az egyes kormányoknak és vezetőiknek készen kell állni, hogy „inkább a korai intézkedések javára hibázzanak… a vezetők nem várhatnak arra, hogy az esetek és halálesetek száma emelkedjen az intézkedések meghozatala előtt. Amennyiben komoly esély van arra, hogy egy járványból pandémia lehet, a vezetőknek előre kell tekinteni és fokozni az intézkedések súlyosságát”.
Röviden, a WHO megérzések alapján riasztja a rendszert, ami alapján a nemzetek vezetőitől elvárják, hogy biztos, ami biztos alapon lezárják az országot. Szélnek kell ereszteni minden óvatosságot és előre eldönteni, hogy nem kell utólag sajnálkozni, ha a lépés hibásnak bizonyul.
A szimuláció 2023. december 1-ig 3,2 milliárd esettel és 271 millió halálos áldozattal számol. Ez persze mind kitaláció. A kérdés csupán annyi, hogy elegendő-e a megfelelő mértékű pánikkeltésre és tényleg ki tudják-e kényszeríteni az egyes országoktól, hogy a WHO utasítására elrendeljék a lezárásokat. Próbálkozásnak mindenesetre megteszi.
A fent már említett okokból Dr. Malone biztos benne, hogy amajomhimlő természetes úton nem idézhet elő világjárványt, illetve azért sem, mertakkor az már évtizedekkel ezelőtt bekövetkezett volna.
Kitér arra is, hogy a Bill Gates által finanszírozott GAVI már most beindította félrevezető hadjáratát, amikor a majomhimlőt az ebolához hasonlította és 10%-os halálozási rátáról írt. A WHO-tól származó hivatkozásban meg nem erősített adatok alapján is „csupán” 3,7%-os halálozásról van szó, ráadásul Afrikáról lévén szó, tudvalevő, hogy eleve csak a súlyos esetek kerülnek jelentésre, tehát a hatóságoknak fogalmuk sincs, hogy a WHO jelentésben említett 171 halálos kimenetelű megbetegedés a jelentett 4594-el szemben hány megbetegedésből származik.
A híradásokban előszeretettel mutogatnak himlővel fertőzöttbetegeket, ami Dr. Malone szerint a félrevezetés és félelemkeltés egyik tipikuspéldája újságírásnak álcázva.
Mégis mit tegyünk?
Szerintem ebben a helyzetben az egyik legjobb lépés, ha kikapcsoljuka tévét és az esti híradó helyett inkább elolvasunk egy jó könyvet vagy elmegyünksétálni. Esetleg mindkettő. Ettől persze a világ problémái nem fognak elmúlni,de legalább a megoldást erősítjük a gondok helyett.
A legtöbb intézkedés és a világban jelenlévő problémagazdasági jellegű, még az orosz-ukrán háború is, mert bár Ukrajnában civilekhalnak meg, ami önmagában is nagyon szomorú, ugyanakkor a világ többi részét aháború leginkább anyagilag érinti. Az Oroszország ellen hozott szankciók is agazdasági válságot hivatottak elmélyíteni, hiszen a háborút láthatólag nemállítják meg. A pandémiák célja is hasonló, azzal a külön adalékkal, hogy mégjól nyomon is lehet követni mindenkit. Ha pedig egyszerre van háború ésjárvány, tényleg már csak egy zseni húzhatja ki az emberiséget a szakadékból.Nem csoda, hogy az egész világ követni fogja…
Forrás:idokjelei.hu
Tovább a cikkre »
